Város lesz a föld legmélyebb sebében? - Tervek készültek az elhagyatott gyémántbánya beépítéséről!
Kelet-Szibériában, Yakutiában, Mirny (Mirna) város közelében található a világ legnagyobb mesterséges ürege, egy gyémántbánya, amelyet 2020-ra várossal „temetnének be”.
Mirny (Mirna) város közelében található a világ legnagyobb mesterséges üregeForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Ptukhina Natasha
Az Öko város terveForrás: AB Elise
Az Öko város terveiForrás: AB Elise
Helikoptereket szippantott be az óriási gödör
Az oroszországi Jakutföldön, Mirnij mellett található az a hatalmas, gyémántbánya, amely a maga 525 méteres mélységével és 1200 méteres átmerőjével „méltán” érdemelte ki a „föld legmélyebb sebe” címet, és amelyet – állítólag – még az űrből is látni. (Egyébként utánajártunk, és bár erről a bányáról nem találtunk űrből készített fényképet, az afrikai, botswanai Jwaneng gyémánbányáról igen, amely hasonló paraméterekkel rendelkezik).
Irdatlan mérete ráadásul nem „csupán” esztétikai vagy környezetvédelmi probléma: több helikopter-baleset is írható a számlájára, hiszen a bánya mélyére áramló óriási mennyiségű légtömeg egyszerűen beszippantotta a szerencsétlenül járt utasokat. Éppen ezért ma már nem csak a bánya használaton kívüli, de a légtere is le van zárva a légi forgalom elől.
Szörnyű körülmények, évi 10 millió karátnyi gyémánt
A bányát 1957-ben nyitották, miután az ’50-es években Mirnij mellett felfedezték az első követ, valamint azt, hogy Szibéria – meglepő módon – geológiai szempontból hasonló felépítésű Dél-Afrikához, hiszen a gyémántok itt is kimberlit-kürtőkben (magmás kőzetű kürtők) találhatóak. Ám a szakemberek figyelmeztetései ellenére a zord szibériai időjárással nem számoltak, amely gyakorlatilag télen-nyáron szinte lehetetlenné tette az ottani munkát. A hat-kilenc hónaposra húzódó télen az elképesztő, -50° C-os hideg okozott problémát, amikor a járművek abroncsai, a vékonyabb fém alkatrészek szilánkosra, az olaj keményre fagyott, és a sugárhajtóművek melegével kellett áttörni a fagyott földet, hogy a nyersanyaghoz tudjanak jutni. A rövidke „nyáron” pedig a fagyott föld ragadós sárrá válása nehezítette a bányászást.
A bánya, a rossz körülmények dacára 2011-es, végleges bezárásáig évi tízmillió karátnyi (két tonnányi) gyémántot termelt. (A legnagyobb itt bányászott gyémánt egyébként 68 grammos volt, és a „Szovjet Kommunista Párt 26. Kongresszusa” nevet kapta…)
Rekultiváció helyett a lyuk „betömése” egy várossal?
Ahogy annak idején a bánya kivájása sem volt túl átgondolt döntés, bezárása után a lyuk betömésének is egy igen furcsa, és nem túl könnyen kivitelezhető módját választják: 2020-ra egy „zöld” várost építenének bele.
Az Öko város terveForrás: AB Elise
Az orosz AB Elise cég már el is készült a látványtervekkel, amely szerint a 100 ezer fő befogadására képes ökovárost 3 fő szintre osztanák, vertikális farmmal, erdőkkel, lakóépületekkel és rekreációs területekkel. A tető pedig egy üvegkupola lenne, amely amellett, hogy megvédené a várost, még a rajta található napelemek segítségével napenergiát is termelne. Kérdés azonban, hogy a fentiek ismeretében ki költözne egy ilyen extrém időjárási feltételekkel rendelkező térségbe.
Az Öko város terveiForrás: AB Elise
Egyébként nem ez az egyetlen ilyen terv, nemrég az Origo írt egy sanghai kőbányáról, amelyet hasonló módon fognak majd beépíteni, ám az ottani időjárási viszonyok egészen mások.
Ide kattintva megtekinthető az öko-város terve nagyobb méretben is.
2016-ban felvettük a kapcsolatot az AB Elise tervezőirodával, hogy érdeklődjünk a projekt iránt. Sajnos azt a választ kaptuk, hogy a beruházás megvalósulására igen kevés az esély.
Fotók forrása:
Wikipedia / Ptukhina Natasha
Látványtervek: AB Elise (weboldaluk láthatóan nem üzemel, a Linkedin-en találtuk meg adatlapjukat.
