Mit is jelent az, hogy fenntartható pálmaolaj?
A pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben felhasznált növényi olaj a világon, és mindenben ott van, a csokitól kezdve a tusfürdőn át a tisztítószerekig. Sok vállalat még mindig úgy tekint rá, "olcsó" az előállítása. Pedig valójában hatalmas ára van, mely nem csak pénzben mérhető.
A Borneón készült légifelvételeken jól látható az erdőirtás mértékeForrás: www.flickr.com
Illegális fakitermelők tábora az erdőbenForrás: www.flickr.com
A pálmaolajtermelés eddig több mint 78 000 négyzetkilométernyi trópusi erdő kiirtásához vezetett Indonéziában és Malajziában, a kihalás szélére sodorva olyan fajokat, mint az orángután, a szumátrai orrszarvú és az elefánt. Ebben a két országban állítják elő a globális mennyiség 85 %-át, ugyanakkor Dél-Amerikában és Afrikában is találhatóak ültetvények. Dél-Ázsiában a pálmaoljatermelés felelős a legnagyobb mértékben az üvegházgázkibocsátásért, de Indonézia is a pálmaültetvényeknek köszönheti, hogy dobogós helyre került a klímaszennyezésben, közvetlenül Kína és az Egyesült Államok után.
Ami pedig az erődirtást illeti, hogy visszakanyarodjunk a természetromboláshoz: Csak Indonéziában 1990 óta összesen körülbelül 31 millió hektárnyi erdő veszett oda, ami napjainkra 16 millió hektárnyi pálmaolaj kitermelésre szolgáló területet jelent, ez pedig több, mint Magyarország másfélszerese!
A Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal
A nagy pálmaolajfogyasztók között számos nagy márkát találunk, és ahogyan a fenntarthatóság és környezettudatosság egyre inkább marketingérték lett, a vállalatok is elkezdtek gondolkodni azon, hogyan tehetnék termékeiket fenntarthatóbbá – ki csak a szlogenek szintjén (ezt hívjuk zöldrefestésnek), ki pedig a valóságban is. Így aztán időközben többen is csatlakoztak a 2004-ben alakult RSPO-hoz (Roundtable on Sustainable Palm Oil – Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal), és szakértő szervezetekkel közösen alkották meg azokat a követelményeket, melyek - szerintük - elegendőek a fenntartható minősítéshez.
Ezek az előírások azonban a gyakorlatban eleinte nem biztosították a pálmaolaj fenntartható előállítását, ahogyan erre több szervezet és kutató is felhívta a figyelmet, beleértve az RSPO társalapítóját, a WWF-et is. Az RSPO ugyanis nem szűrte ki az erdőirtást, a széndioxid megkötésében kulcsfontosságú tőzeglápok szétrombolását és az olyan mérgező vegyszerek használatát, mint a paraquat.
Az RSPO-val gyakran állítják szembe az 1986 óta működő Rainforest Alliance-t. Pecsétjüket azon termelők kapják meg, melyeknek gazdálkodása megfelel az 1970-es évek óta működő Sustainable Agriculture Network (SAN) követelményeinek. Míg az RSPO kritériumai elsősorban a feldolgozás, a szállítás és az értékesítés körülményeire vonatkoznak, vagyis elsősorban nem a termelést érintik, addig a Rainforest Alliance ez utóbbi területre fókuszál. És míg az RSPO egy vállalatokat is tömörítő közös fórum - ennek egyúttal minden előnyével és hátrányával -, addig a RA független szervezet. Ugyanakkor az RA-t is érték már zöldrefestéssel kapcsolatos vádak.
A WWF kiegészítése
Az RSPO több szervezet által is zöldrefestőnek nevezett próbálkozásait még társalapítója, a WWF sem nézhette tétlenül, ezért 2013-ban hivatalos közleményt adott ki arról, hogy az RSPO-pecsét nem elég arra, hogy bizonyítsa, egy társaság fenntartható forrásból szerzi a pálmaolajat. A közlemény szerint a fenntartható pálmaolajtermelés követelményei a következők:
- nem szabad tőzeglápra és más, magas szénmegkötőképességű területre ültetni
- a létező ültetvényekkel kapcsolatban minden évre kibocsátáscsökkentő célt kell meghatározni
- a művelésnek magában kell foglalnia a metánkibocsátás megakadályozását és a lápok helyreállítását a vetésforgó végére
- nem szabad olyan vegyszereket használni, melyeket a WHO 1A vagy 1B kategóriába sorolt, amelyek a Stockholmi és Rotterdami egyezmény tiltólistáján szerepelnek
- a kötegelt gyümölcs (Fresh Fruit Bunches - FFB) csak ismert forrásból származhat, és semmiképp nem érkezhet illegálisan elfoglalt vagy védett területről
Utánkövetés
2016-ban azután a WWF meg is vizsgálta, hogyan tartották be vállalásaikat a fenntartható pálmaolaj iránti elkötelezettségüket bejelentő cégek. Összesen 137 céget vizsgáltak, köztük azt a 94-et is, melyek már 2013-ban vállalták, hogy 2015-re 100%-ban áttérnek a minősített, fenntartható pálmaolaj használatára. A WWF vizsgálata szerint e vállaltok több, mint kétharmada elérte a célkitűzése minimum 90%-át, míg számos ismert márka a kitűzött cél felét sem érte el. A 94-ből 75 vállalat mutatott fejlődést, 11 stagnált, 8 pedig visszaesett.
Ugyanaebben az évben a Greenpeace az erdővédelem mentén mérte fel 14 vállalat, a Colgate-Palmolive, a Danone, a Ferrero, a General Mills, az Ikea, a Johnson & Johnson, a Kellogg’s, a Mars, a Mondelez, a Nestle, az Orkla, a PepsiCo, a P& G és az Unilever irányelveit és gyakorlatát. Ezek a cégek ígéretet tettek arra, hogy erőirtás nélküli termékeket állítanak elő, és közülük sokan aláírták az ENSZ által is támogatott, az erdők védelméről szóló New York-i nyilatkozatot (New York Declaration on Forests), mely azt a célt tűzte ki, hogy a globális erdőirtást 2020-ig a felére csökkenti, 2030-ig pedig teljesen beszünteti. A tanulmány a Ferrero és a Nestlé teljesítményét emelte ki, hangsúlyozva, hogy még további lépésekre is szükség lesz, de jó úton haladnak afelé, hogy erdőirtás nélküli alapanyagot szerezzenek be. Elmarasztalta viszont a PepsiCo-t, a Colgate-Palmolive-ot és a Johnson & Johnson-t, mivel elhanyagolható előrelépést értek el a felelős források, az átlátható jelentések és az erdőirtások mellőzése terén.
A szép és hangzatos vállalások mögött ugyanakkor még mindig ott állnak a száraz tények: egyetlen vállalat sem merte kijelenteni, hogy biztosan nem áll erdőirtás a pálmaolajuk mögött. A legtöbb társaság azt sem tudta megmondani, beszállítóik hány százaléka tesz eleget az általuk támasztott fenntarthatósági követelményeknek. Eddig egyedül a Ferrero tudja visszakövetni majdnem 100%-át a pálmaolaja származásának. Ugyanakkor, egyetlen elemzett cég sem rendelkezik teljes és nyilvános listával a beszállítóiról, ahogyan arról sem, hogy kikkel szüntették meg a kapcsolatot azért, mert bizonyítékot találtak arra, hogy megsértette az elveiket. A Pepsico-t, az Unilevert és a Nestlét emellett 2017-ben azzal vádolták, hogy részt vett Szumátra utolsó erdőmaradványának irtásában.
Úgy tűnik tehát, hogy az elmélet és a gyakorlat nem mindig találkozik. Ez pedig egyáltalán nem megengedhető akkor, amikor ekkora veszélyben vannak az erdők és a pálmaolajtermesztést erdőirtás nélkül is meg lehetne oldani, ráadásul még gazdaságosabban is. A számítások szerint több száz dollárral kevesebbért lehetne pálmaolajültetvényt létesíteni a már lerontott földeken, mint az erdőirtások helyén, Indonéziában pedig az előbbiekből 6-10 millió hektár áll rendelkezésre, míg Brazíliában 60 millió.
Az aktuális irányelvek
Lássuk végül, konkrétan milyen irányelveket fogalmaz meg a Ferrero és a Nestlé a fenntartható pálmaolajhasználattal kapcsolatban:
A Ferrero elkötelezett abban, hogy biztosítsa, pálmaolajbeszállítói:
- Biztosítják, hogy az olaj teljes egészében nyomon követhető legyen, beleértve a kisbirtokosokat is
- Nem irtanak magas karbonmegkötőképességű erdőt
- Nem irtanak égetéses módszerrel
- Nem ültetnek tőzegtalajra
- Védik az orángutánokat és más veszélyeztetett fajokat azzal, hogy megőrzik a magas védelmi értékű területeket
- Jelentést tesznek az üvegházgázkibocsátásukról
- Tisztelik az emberi jogokat, beleértve a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezését az őslakosoknak és a helyi közösségeknek
- Felismerik, tisztelik és megerősítik a munkások jogait
- Nem használnak paraquatot.
- Aktívan harcolnak a korrupció ellen.
(megjegyezendő, hogy jelenleg a Ferrero az egyetlen olyan vállalat, amely teljesen megfelel az RSPO elveinek)
A Nestlé
- Pálmaolaja harmóniában van a helyi törvényekkel és szabályozásokkal
- Az olaj nem olyan területről származik, melyen 2005 novembere után irtottak erdőt
- Tiszteli a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezését az őslakosoknak és a helyi közösségeknek
- Védi a magas karbonértékű erdőket
- Védi a tőzegektalajokat
- Megfelel az RSPO elveinek
Bár ezek a felsorolások még mindig hagynak kiskapukat, reméljük, tényleg pozitív irányt mutatnak a cégek gondolkodásában. Mindenesetre, aki biztos akar lenni abban, hogy nem járul hozzá közvetetten az erdőirtásokhoz, annak érdemes minél kevesebb pálmaolajtartalmú terméket vásárolnia illetve kisebb ökológiai lábnyomú alternatívákat keresnie.
szerző: Fábián Emese, Kiss Ádám József. A cikk szakmai korrektorálásában segített szakmai Partnerünk, a WWF Magyarország.
Képek szerzője: Glenn Hurowitz
Képek forrása: https://www.flickr.com/photos/8490461@N07/7197064146/in/photostream/
https://www.flickr.com/photos/8490461@N07/7197059666/in/photostream/
