Az emberiség étrendjétől függ, mennyi erdőt kell még kiirtani

Magazin

írta: ecolounge
2018/02/22

A Globális Földprogram (Global Land Programme) 2016-ban publikált kutatása azt mutatja meg, mekkora hatással vagyunk a meglévő mezőgazdasági területek hatékony felhasználására. Azáltal ugyanis, hogy mit eszünk, óriási befolyással bírunk még az erdőirtásokra is.

Az ember talán nem is gondolná, hogy azzal, amit leemel a polcról, szinte közvetlen hatást gyakorol a mezőgazdaságra. Nemrégiben készült el a magyar fordítása annak a tanulmánynak, mely számba veszi annak lehetőségeit, hogy hogyan juthat elegendő táplálékhoz a Föld növekvő lakossága további erdőirtások nélkül. A kutatást a Klagenfurti Egyetem Humánökológia Intézetének profeszora, Karlheinz Erb vezette.

A tanulmány számos forgatókönyvet felvázol azzal kapcsolatban, milyen fogyasztási és termelési szokások lesznek uralkodók 2050-ben. Áttekinti az alacsony és a magas hozamú gazdálkodási gyakorlatok következményeit, illetve azt, hogyan hat a húsevő és hogyan a vegán étrend a termelésre. A létező körülbelül 500 termelési-fogyasztási forgatókönyv közül, körülbelül 289 olyat találtak, mely további erdőirtások nélkül biztosítaná a Föld várhatóan 9 milliárdos lakosságának ellátását. Úgy tűnik, nagy súllyal esik a latba az, hogy mi mindent válogatunk be az étrendünkbe, különösen a vörös hús mennyiségét tekintve.

Napjainkban az ember a szárazföld jéggel nem borított területeinek ¾-ét használja valamilyen célra. Az erdők ugyanakkor számos állatfajnak adnak otthont, és elengedhetetlen szerepük van a klímaváltozás lassításában. Az erdőket azonban a növekvő élelemigény veszélyezteti, különösen az állattenyésztéshez van szükség növekvő földterületetre, a legeltetéshez illetve takarmányozáshoz, valamint a pálmaolaj termeléshez. (Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslései szerint az állattenyésztés a világ széndioxidkibocsátásának mintegy 15%-áért felelős.) A tanulmány ugyanakkor arra is rámutat, hogy bizonyos körülmények között az állattartás mégiscsak javíthatja a földfelhasználást, amennyiben az állatok olyan területeken legelnek, amelyek túl szárazak a növénytermesztéshez.

Amennyiben minden a jelenlegi tendenciák szerint folytatódik, vagyis Észak-Amerikában és Európában magas marad a húsfogyasztás aránya, míg a fejlődő világban alacsonyabb, akkor az élelemellátáshoz két dolog lesz szükséges: egyrészt a meglévő gazdaságok hozamnövelése, másrészt a mezőgazdasági területeknek a jelenlegi legelők és gyepek felé történő kibővítése. És ha netán a világ többi része is felzárkózna Észak-Amerika jelenlegi húsfogyasztásához, akkor a létező forgatókönyveknek csak mintegy 15%-a volna megvalósítható. Ezzel szemben, ha minden ember lemondana a húsról, akkor a forgatókönyvek 94%-a működhetne.

Amikor a növekvő élelemigény kerül szóba, a legtöbb megoldási javaslat a mezőgazdasági innovációkra és terjeszkedésre fókuszál. Ez a tanulmány ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy létezik ezeknél egyszerűbb és hatékonyabb megoldás is, melyről eddig mintha elfeledkeztünk volna, és amely az igények termelésre gyakorolt hatásásban rejlik. Szó esik arról is, hogy azért, mert valamely lehetőség megvalósítható, még nem biztos, hogy jó ötlet, mint például az intenzív trágyázás, mely nitrogénszennyezéshez és a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Az élelmiszerkereskedelemben sem hihetünk igazán, mert míg a terményfelesleggel rendelkező országok elvileg eladhatnák termékeiket a hiányban szenvedőknek, a világ igazán rászoruló részei ezt nem tudnák megvenni.

A tanulmánnyal mindenesetre fontos üzenetet szeretnének közvetíteni, mégpedig azt, hogy tudatosan gondoljuk végig, miből mennyit vásárolunk és eszünk (ez a globális túlfogyasztás, és azon belül az élelmiszerpazarlás miatt is fontos kérdés). Példaként maga Erb is csökkentette a húsfogyasztását, és már csak hétvégén kerül hús az asztalára.

Magyarországon az egy főre jutó húsfogyasztás évente 62,4 kg (2016-os adat), tehát éves szinten bár elfogyasztjuk akár a saját testsúlyunkkal azonos mennyiséget is, még így is jóval elmaradunk a legnagyobb felhasználó Észak-Amerikától, sőt, még az európai átlagtól is, mely fejenként éves szinten 100 kg fölötti mennyiséget produkál évek óta. Szintén fontos megjegyeznünk, hogy Észak-Amerikával ellentétben hazánkban a baromfiból fogyasztunk a legtöbbet, azt követi a sertés, és csak ezután jön a legnagyobb ökológiai lábnyomot maga után hagyó marhahús. 

De mi a gond a marhahússal?
- Azt eleve le kell szögeznünk, hogy a mértéktelen fogyasztás - legyen az bármilyen (alap)élelmiszer - egészségtelen. A húsban gazdag étrend is kerülendő, hiszen
számos betegség kockázatát növeli. A húsfogyasztásnak persze - mint minden más élelmiszernek és ember által előállított tárgynak - környezetre gyakorolt hatása is van, azaz ökológiai lábnyommal bír. Ebből a szempontból pedig a marhahús a húsok között is csúcstartó: 1 kg előállításához 15 000 liter vízre van szükség (ezzel kapcsolatos cikkünket itt olvashatja). Sőt, hatással van még a klímánkra is, hiszen a metánkibocsátás legjelentősebb okozója: a FAO felmérése szerint az állattenyésztésben tartott szarvasmarhák felelősek az emberi tevékenység okozta metánkibocsátás mintegy 44 százalékáért (a metán üvegházhatása a széndioxid 23-szorosa).

Persze nem várható el, hogy mindeki vegán vagy vegetáriánus legyen, hiszen ez az egyén szuverén döntése. Mindazonáltal a mértékletesség elvét követve bárki tehet a környezetéért azáltal, hogy húsfogyasztását optimalizálja. Ilyen kompromisszumos megoldást javasol pl. a "weekday vegetarian", mely szerint hétközben táplálkozzunk vegetáriánusok módjára, hétvégén viszont bátran fogyasszunk húst. A környezettudatosan gondolkodó húsimádók számára valószínűleg szimpatikusabb lehet a "Veggie Day" ajánlása: A pénteki böjt mintájaként alakult mozgalom szerint úgy is lehetünk környezetbarátok, ha hetente egyetlen húsmentes napot tartunk.


Írta: Fábián Emese és Kiss Ádám József
Kép forrása / szerző: Shankar S.

 

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Lila ködben illatoztunk

Az idei év harmadik tízmilliószoros napján valósult meg a levendula illatparti, ahol a tiszta, természetes és minőségi ...