Ökológiai katasztrófát okozhatnak a tengerekbe dobott világháborús vegyi fegyverek: Kipusztulhat a Balti-tenger élővilága
A NATO tudósai szerint körülbelül 50 000 tonna vegyifegyver található a Balti-tengerben, és ha ezeknek csak egyhatoda is szivárog, egyetlen évszázad alatt kipusztíthatja a vízi élővilágot.
Úttörők gázmaszkban - Szovjetunió, 1937Forrás: wikipedia.org
Szerző: Булла, Виктор Карлович
Klaszterbomba: Aknák és pszichokémai töltetek tömeges célbajuttatására használt bomba a ledobását követően meghatározott magasságban (vagy adott idő után) nyílik ki és dobja szét a benne található egységeket.Forrás: wikipedia.org
Szerző: Library of Congress
A becslések szerint összesen legalább 1 millió tonna vegyifegyver lapul a világ vizeiben. A NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért nevű programjának keretében (Science for Peace and Security - SPS) európai tudósok három éven keresztül vizsgálták a Balti-tengert és adatokat gyűjtöttek, hogy megállapítsák, veszélyt jelentenek-e, és ha igen, milyen szintű a fenyegetettség.
A "Monitoring of Dumped Munitions" (MODUM) néven futó kutatást önműködő (AUV) és távirányítású vízalatti eszközök (ROV) segítették. A tudósok az eddig kapott információk alapján most felmérik az élőhely jelenlegi állapotát, a halak egészségét, és számítógéppel modellezik a lehetséges fenyegetést.
Klaszterbomba: Aknák és pszichokémai töltetek tömeges célbajuttatására használt bomba a ledobását követően meghatározott magasságban (vagy adott idő után) nyílik ki és dobja szét a benne található egységeket.Forrás: wikipedia.org
Szerző: Library of Congress
Nehézséget jelent, hogy nem tudjuk pontosan, hol helyezkednek el a vegyi fegyverek. A második világháború után a bombákat, lövedékeket minden dokumentáció nélkül, többnyire titokban szórták a tengerbe. Míg egyes helyeken voltak bizonyos előírások, például az Egyesült Államokban elvileg nem lehetett 1800 méternél sekélyebb vízbe dobni a fegyvereket, más országokban nem voltak ilyen megkötések. A szovjetek így megtehették, hogy 15 000 tonnányi fegyvert eresszenek a Balti-tengerbe, mely a legmélyebb pontján is mindössze 459 méter.
A NATO tudósai szerint körülbelül 50 000 tonna vegyifegyver található a Balti-tengerben, és ha ezeknek csak egyhatoda is szivárog, egyetlen évszázad alatt kipusztíthatja a vízi élővilágot. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy mik az arányok, a korábbi tanulmányok azonban mind megerősítik, hogy valóban veszély fenyegeti a tengeri és az emberi életet. - Ez a fenyegetettség a világ más tájain már egészen kézzelfogható: néhány évvel ezelőtt Delaware partjainál mustárgáz került a felszínre, 1997-ben pedig lengyel halászok húztak ki egy megfagyott mustárgáz-tömböt a vízből, melytől többen égési sérüléseket szenvedtek.
Vegyi fegyvereket egyébként csak 1972-től tilos a tengerbe a dobni, így belegondolni is borzasztó, mi mindent rejthetnek a tengerek és óceánok.
