Orosz hadihajók érkeztek az Arktiszra
Oroszország huszonkét évnyi szünet után ismét hadihajókat vezényelt az Északi-sarkvidékre. A katonai jelenlét egyértelműen a térség, és annak hatalmas szénhidrogén-lelőhelyei "ellenőrzésére" irányul, tehát kiéleződni látszik a több mint egy évtiezede húzódó, 5 országot és két kontinenst is érintő területi vita.
A Pjotr Velikij rakétacirkáló és kísérőhajói megérkeztek az Új-szibériai-szigetekreForrás: en.wikipedia.org
Szerző: Grigory Sysoev / Григорий Сысоев
“Mindörökre visszatértünk az Északi-sarkvidékre” - Arkagyij Bahtin védelmi miniszterhelyettes bejelentését figyelembe véve a térségbe érkezett orosz északi flotta hosszú időre tervezi a jelenlétét. Nyilatkozata szerint a hadihajók a hajózási útvonalak bővítését segítik, valamint a partok védelmét is szolgálják.
Ahogyan mondani szokás, a helyzet fokozódik, a tét nem kicsi: A terület gyarapítás mellett az Északi-sarkvidék térségében található a Föld még feltáratlan kőolaj-készleteinek 13 százaléka, és a földgáz-készletek mintegy 30 százaléka (az US Geological Survey - USGS legutóbbi felmérése szerint). Noha a Szovjetunió 91-es felbomlása után Moszkva visszahívta hadihajóit az Északi-sarkvidékről, az orosz vezetés 2001 óta ismét követeli az ENSZ-től annak elismerését, miszerint az Arktisz kétharmada - az Északi-sarkkal együtt - orosz felségterület. További négy, a térséggel határos ország, - Kanada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia - szintén jogot formál az Arktisz egyes részeire.
2007-ben a területi vita kiújult, az oroszok zászlót tűztek ki a tengerfenéken, a dánok kutatócsapatokat küldtek a térségbe, Kanada katonai komplexumot épített a sarkkör közelében, és persze Norvégia, valamint az Egyesült Államok is nyilatkozott, miszerint területi követeléseiket a legvégsőkig fenntartják.
Moszkva az ENSZ, és a "kétkedő" országok meggyőzésére évek óta végez a térségben geológiai kutatásokat azzal a céllal, hogy bizonyítsa igazát, miszerint Oroszország szárazföldi talapzata olyan mélyen nyúlik be az Arktiszba, hogy Moszkva még az egész Északi-sarkra is igényt formálhat. Oroszország a vizsgálatokat a Lomonoszov-hátságnál kezdte meg még 2007 nyarán, miután a jégtakaró alatt fekvő területre vonatkozó igényét 2004-ben Norvégia, Kanada, az Egyesült Államok és Dánia közösen megvétózták. A területi igényekre vonatkozóan ENSZ-döntés azóta sincsen.
Putyin az elmúlt években több ízben is javasolta, hogy az Arktiszra vonatkozó területi igényeket nemzetközi törvények alapján rendezzék. A mostani lépésével egyrészt az egész világot meglepte, másrészt korábbi kijelentését is igazolja, miszerint Oroszország szükség esetén kész katonai erővel is érvényt szerezni a nyersanyagkincsre támasztott követelésének.
A Greenpeace legújabb kampánya igyekszik felhívni a figyelmet az Északi-sarkvidékkel összefüggő 21. századi olajlázra, az olajkitermelés veszélyeire. A savethearctic.org webcímen útjára indított online petíció célja az Északi-sarkvidék vizein megvalósuló olajfúrások megállítása.
"Ugyanazok a piszkos energiacégek, amelyek elsősorban felelőssé tehetőek az Északi-sark olvadásáért, most az olvadó jégből igyekeznek hasznot húzni. Ezek a vállalatok új olajmezőket akarnak feltárni, hogy várhatóan 90 milliárd hordónyi olajat termelhessenek ki onnan. Ez rengeteg pénzt jelent számukra, de csak három évre elegendő olajat a világnak. Korábban titkosított kormányzati dokumentumok azt írják, hogy a fagyos vizeken történő olajkiömlések felszámolása „szinte lehetetlen”, és az elkerülhetetlen hibák megsemmisítenék a törékeny sarki környezetet. Az Északi-sarkvidéken való fúráshoz az olajcégeknek el kell vontatni a jéghegyeket a fúrótornyok elől, és hatalmas tömlőkkel kell meleg vizet locsolniuk az úszó jég megolvasztására. Ha hagyjuk, hogy ezt megtegyék, egy végzetes olajkatasztrófa bekövetkezése csak idő kérdése lesz. Láttuk, milyen hihetetlenül nagy károkat okozott mind az Exxon Valdez, mind a Deepwater Horizon katasztrófája – nem engedhetjük, hogy ugyanez az Északi-sarkvidéken is megtörténjen."
Kép forrása / Szerző: Grigory Sysoev / Григорий Сысоев
