Eldőlt a kérdés: aláírásra kerül a Kanada-EU szabadkereskedelmi egyezmény (CETA)

Hír

írta: ecolounge
2016/10/30

Pénteken a vallon parlament végül megszavazta az Európai Unió és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) támogatását.

Paul Magnette vallon kormányfő bejelentése szerint a Belgium francia nyelvű régiójának parlamentje 58 igen és 5 elutasító szavazatával felhatalmazta a belga szövetségi kormányt az unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény aláírására.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még aznap este közölte a Twitteren, hogy a CETA vasárnap csúcstalálkozót tart Brüsszelben az aláírás céljából. "A feladat el van végezve, éppen most állapodtam meg Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel a vasárnapi csúcstalálkozóban".

A szabadkereskedelmi megállapodást eredetileg a csütörtökre tervezett EU-Kanada csúcsértekezleten írták volna alá, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó ellenállása miatt azonban a belga szövetségi kormánynak nem volt meg a felhatalmazása az egyezmény aláírására, ezért a találkozót lemondták. A vallon régió vezetése főként az egyezményben szereplő jogorvoslati mechanizmus miatt nem járult hozzá a CETA aláírásához, mert úgy vélte, az lehetőséget ad arra, hogy a nagyvállalatok kikezdjék az uniós és a belga jogszabályi előírásokat, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, munkajogi normákat.

A belga regionális kormányzat végül csütörtökön megállapodott a brüsszeli központi kormánnyal az aláírás feltételeiről. Paul Magnette az egyezséget követően hangsúlyozta, "Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseinket". Az Európai Unió másik huszonhét tagállama már korábban is kész volt aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége volt Vallónia beleegyezésére is. Sokan azzal vádolták a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokra használja fel a vétójogát.

A vallon vezetők félelme cseppet sem volt alaptalan. Amint már arról számos cikkünkben beszámoltunk, a CETA - akárcsak a TTIP - antidemokratikusként jellemezhető vitarendezési eljárást vezetne be, mellyel a multinacionális cégek különleges jogokat kapnának a demokratikusan választott kormányokkal szemben. Szabad utat engedne az olyan tőkeerős, globális szerepet játszó nagyvállalatok előtt, melyek a környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon gondolkodás nélkül átgázolnak, ha érdekeik úgy kívánják. Az EU környezetvédelmi jogainak sarokkövét képező elővigyázatosság elve szintén nem köszön vissza a megállapodásból, így félő, hogy az EU tagállamai nem fogják tudni majd érvényesíteni az elővigyázatosságon alapuló élelmiszerbiztonsági szabályaikat, ami - többek közt Magyarország esetében is - garantálta ezidáig a GMO mentességet. Érthető tehát, hogy a zöldek (pl. Greenpeace) mellett sok más szervezet is kockázatosnak, sőt, elfogadhatatlannak találta a megállapodást, például a Visegrádi Négyek agrárkamarái és gazdaszervezetei is kimondták, hogy nem hajlandóak támogatni a CETA-t (amelynek egyébként több pontját maguk az aláíró országok egy része is - köztük Magyarország - ellenez). Frissítés - 15.30-kor jött a hír, hogy a CETA aláírásra került.

A CETA támogatói szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása elősegíti majd a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. És persze elősegíti az Egyesült Államokkal (TTIP), illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást.


A kép a Kanada vektoros logója, valamint a Wikipedia-n megtalálható, lobogót ábrázoló fotó felhasználásával készült.


forrás: MTI

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai