Szabadkereskedelmi tárgyalások (CETA) - Martin Schulz az EU-Kanada csúcstalálkozó elhalasztására számít
Várhatóan nem sikerül napokon belül megállapodásra jutni a belgiumi vallon tartománnyal az Európai Unió és Kanada szabadkereskedelmi egyezményének (CETA) ügyében, és ezért el kell halasztani a csütörtökre tervezett EU-Kanda csúcstalálkozót - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke kedden a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.
Szabadkereskedelmi tárgyalások (CETA) - Martin Schulz az EU-Kanada csúcstalálkozó elhalasztására számít
A német szociáldemokrata politikus kiemelte: "nagyon-nagyon nehéznek" tűnik tartani az eredeti menetrendet, mert a belga szövetségi kormány várhatóan ezen a héten már nem tud megegyezni a vallon tartományi kormánnyal arról, hogy Belgium aláírhatja a megállapodást. Kifejtette, a CETA ügyét nem lehet bukottnak nevezni, és "nem dráma", ha az aláírására szervezett csúcstalálkozót el kell halasztani. "Ha kell még 14 nap, akkor egyszerűen elhalasztjuk a csúcsot" - mondta Martin Schulz.
Nem tartja elveszettnek az ügyet az EP legnagyobb frakciójának vezetője sem. "Van még remény Vallónia meggyőzésére" - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a ZDF német országos köztelevíziónak, kiemelve: nem fontos, hogy az eredetileg tervezett időpontban írják alá a szabadkereskedelmi megállapodást. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hozzátette: a CETA körüli vitáknak az a tanulsága, hogy pontosan ki kell jelölni a hatásköröket, így az EU-ra tartózó ügyeket az EP elé kell utalni, ha parlamenti hozzájárulásra van szükség. Csorbítja az EU tekintélyét, hitelességét, hogy nem tudja aláírni a sok évi munkával kidolgozott megállapodást csak azért, mert az EP mellett még 38 regionális, tartományi és nemzeti parlament hozzájárulását is meg kell szerezni - húzta alá.
Foglalkozni kell a globalizáció hatására keletkezett állampolgári aggodalmakkal is, amelyek megmutatkoznak a CETA elleni tüntetéseken - emelte ki Manfred Weber. Az európaiak "nem lehetnek naivak", a kereskedelem szabadsága iránti nyitottságot az EU gazdasági érdekeinek következetes védelmével kell kiegészíteni - hangoztatta.
| A zöld szervezetek - teljesen érthető módon - rendkívül kockázatosnak tartják az egyezményt a génmódosított szervezetek terjedésének veszélyei és a befektetői bírósági rendszer miatt, amely lehetővé tenné a külföldi vállalatoknak, hogy bepereljék a kormányokat. És nem csak a zöldek vélekednek így: A Visegrádi Négyek agrárkamarái és gazdaszervezetei sem támogatják a CETA-t, mert az álláspontjuk szerint a térség mezőgazdaságára is negatív hatással lenne. A CETA egyik legfőbb, vitatható pontja az a vitarendezési mechanizmus, amely alapján a kanadai, illetve a Kanadában székhellyel, telephellyel rendelkező nemzetközi cégeknek jogukban áll megtámadni a befektetési célország környezetvédelmi szabályait, amennyiben azokat túlzónak tartják. Ezekről a jogvitákról ráadásul a CETÁ-ban előírt választottbíróság döntene, amellyel a befektetők megkerülhetnék az egyes nemzetállamok bíróságait. Fontos adalék továbbá, hogy a megállapodás szövege egyszer sem említi az EU környezetvédelmi jogainak sarokkövét képező elővigyázatosság elvét a környezetvédelmi rendelkezések között. A zöld ombudsman szerint félő, az egyezmény nem teszi majd lehetővé, hogy az EU tagállamai érvényesítsék az elővigyázatosságon alapuló élelmiszerbiztonsági szabályaikat, így a magyar alaptörvény azon pontja is veszélybe kerülhet, amely garantálja, hogy Magyarország mentes legyen a génmódosított szervezetektől (GMO). - Forrás, további vélemények ebben a közleményben. |
Az EU másik huszonhét tagállama kész aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, amelynek azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége van Vallónia beleegyezésére.
A CETA a támogatók szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti a multinacionális óriásvállalatok befolyását. Ilyen érvekkel utasítja el a megállapodást a 3,5 milliós, francia ajkú Vallónia kormánya is. Sokan viszont azzal vádolják a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokból akadályozza az egyezséget. Szakértők attól tartanak, hogy a CETA esetleges kudarca ellehetetleníti az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is.
