Az Európai Bírósághoz küldenék a civilek a kormányt a TTIP ellen
Veszélybe sodorhatják a környezetvédelem és élelmiszerbiztonság terén az elmúlt években elért vívmányainkat az EU és az Egyesült Államok között (TTIP), valamint az EU és Kanada között készülő szabadkereskedelmi egyezmények (CETA) - hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett konferencián. A szervezők szerint a multinacionális vállalatok túlhatalmát sikerrel lehetne korlátozni, ha a kormány az ügyben az Európai Bírósághoz fordulna. Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés elfogadja a témával foglalkozó határozattervezetet és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatokat.
TTIP - a kép illusztráció
Az ombudsmani hivatalban megtartott „A szabadkereskedelmi egyezmények jogi kérdései” című konferencia témái szorosan kapcsolódnak a jelenleg az Országgyűlés előtt fekvő, szabadkereskedelmi egyezményekről szóló határozati javaslathoz és ahhoz benyújtott módosító javaslatokhoz. (Az "Országgyűlés határozata az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről" dokumentum itt tekinthető meg.)
A beruházók érdekében létrehozott döntőbíróságokra, így például az ICSID-re jellemző, hogy minden más megfontolást félresöpörve szinte kizárólag csak a „befektetőbarátnak” mondott jogi érvrendszert veszik figyelembe. Eltorzult az olyan fogalmak értelmezése, mint a kisajátítás elleni védelem és a fair bánásmódra kötelezés. Ezeket a jogi kategóriákat a választottbírósági testületek gyakran arra használják fel, hogy kártérítést fizettessenek azokkal az államokkal, amelyek környezetvédelmi vagy egészségügyi intézkedései megdrágítanák a termelést vagy az értékesítést. Az ilyen ítéletek aláássák a környezet, illetve az egészség védelme érdekében meghozandó rendelkezések elfogadását. Az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán a választottbíróságok mindezen felül még az uniós jog értelmezését is magukra vállalnák. Az uniós jogot azonban csak a luxemburgi bíróság értelmezheti, ám hogy ez megtörténjen, valamelyik uniós tagállam bátor kormányának a kérdést az Európai Unió Bírósága elé kell vinnie. Bízunk benne, hogy ez a bátor kormány hazánk kormánya lesz - hangsúlyozta Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója.
A TTIP és a CETA egyaránt tartalmazna olyan befektetésvédelmi mechanizmusokat, amelyek - még az Európai Bizottság által javasolt "megreformált" formában is - lehetővé tennék, hogy amerikai illetve kanadai székhelyű cégek bepereljék az állampolgáraik egészségének, illetve a környezet védelmének érdekében bizonyos intézkedéseket meghozó kormányokat. Ezért különösen fontosnak tartjuk annak a javaslatnak az elfogadását, amely többek között arra szólítja fel a kormányt, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely tartalmazza a befektető-állam vitarendezési eljárások bármilyen formájának alkalmazását - emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
"Az általunk készített jogi elemzés szerint a TTIP és a CETA részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), illetve a helyette újabban javasolt Befektetési Bírósági Rendszer (ICS) nem egyeztethető össze az európai joggal. Mindezek fényében fontos lenne, ha több EU-tagállam az Európai Bírósághoz fordulna, kikérve a Bíróság véleményét arra vonatkozóan, hogy tisztázza a tervek szerint a TTIP és a CETA részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), illetve Befektetési Bírósági Rendszer (ICS) jogszerűségének kérdését az európai jog alapján" - hangsúlyozta Laurens Ankersmit, a környezetvédelmi joggal foglalkozó európai szervezet, a ClientEarth kereskedelmi és környezeti szakjogásza. (A teljes dokumentum megtekinthető itt.)
"Fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés elfogadja a határozattervezetet, illetve azt módosító javaslatot, amely arra szólítja fel a Kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz." Szakértők szerint jelentős esély van arra, hogy az Európai Bíróság kimondja, hogy az említett befektetésvédelmi mechanizmusok ellentétesek az európai joggal. Ezt a véleményt erősítette meg az Európai Bírói Szövetség, illetve a Német Bírói Szövetség is - tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
