Új korszakába lépett a Jeges-tenger!

Hír

írta: ecolounge
2015/05/18

A klímaváltozás okozta mélyreható változások miatt "új korszakába" lépett a Jeges-tenger. Eközben a Déli-sarknál is olvadás tapasztalható.

Az év leghidegebb hónapjaiban a Norvég Sarkkutató Intézet szakemberei a Jeges-tengerre indultak, mintegy 800 kilométerre az Északi-sarktól, hogy adatokat gyűjtsenek a sarkvidéki tél folyamán képződő jégről. Az expedíció egyik elsődleges célja annak feltérképezése, hogy milyen következményekkel jár a többéves, vastagabb úszó jégtáblák megfogyatkozása és a fiatalabb, vékonyabb jégtömegek arányának megnövekedése.

"Új korszak kezdődött, a többéves jég helyét átveszi a fiatal, vékonyabb jég, és a ma használt klímamodellek nem számolnak ezzel a változással" - húzta alá Jan-Gunnar Winther a sarkkutató intézet egyik szakembere, hozzátéve, hogy kollégáival egészen a nyári jégolvadásig terepen maradnak.

A norvég expedícióval egy időben amerikai szakemberek bejelentették, hogy az északi-sarkvidéki tengeri jég maximális téli kiterjedése elérte eddigi minimumát a műholdas megfigyelések kezdete óta!

A szakemberek szerint a fiatal jégrétegek alatt általában jóval kevesebb az élet: a vizsgált területeken a biológiai sokféleség csökkenését észlelték a kutatók, ami a táplálékhálózatra is hatással van. A tengeri jég megfogyatkozása ugyanakkor kedvező körülményeket teremt néhány faj számára: a több napfény például a planktonok számának megnövekedéséhez vezet.

A kutatók nyomkövető készülékeket helyeznek ki a jégtáblákra, hogy megfigyelhessék azok mozgását és vékonyodását a júniusban véget érő expedíció után is. Jan-Gunnar Winther szerint a fiatalabb jégtáblák sokkal mozgékonyabbak is, hiszen a szelek és egyéb időjárási tényezők könnyebben mozgatják őket.

Eközben a Déli- sarkkörnél
Néhány napja az index adott hírt a NASA Antarktiszi vizsgálatainak legfrissebb eredményeiről, amelyek igen sötét jövőt jósolnak a Déli sarkkörnek. Az előrejelzések szerint az Antarktisz hatalmas jégtakarójának egy része eltűnik majd a következő években, ami a tengerszint drasztikus megemelkedésével fog járni. Egy 11-12 ezer évvel ezelőtt kialakult, 3250 négyzetkilométer kiterjedésű jégtakaró 2002-ben hullott a darabjaira, a fennmaradó részei az elmúlt időszakban rohamos gyorsasággal tovább aprózódtak. Pedig a tengeri jég igen fontos szerepet játszik a tengerszint szabályozásában, ugyanis ez akadályozza meg, hogy a gleccserek jege bejusson az óceánba. Várható, hogy a széttöredezett jégtakaró végleg a darabjaira fog hullani, több száz sodródó jéghegyet eredményezve így.

Mit eredményez a gleccservíz óceánba áramlása?

  • Ívóvízkészletek drasztikus csökkenése: A Föld teljes vízkészletét nagyjából 2 milliárd köbkilométerre becsülik a szakemberek. Amelynek 82,3%-a óceánokban és tengerekben, 15,5%-a kötött formában a kőzetburokban, 1,7%-a jégtakaróban és gleccserekben, a maradék pedig a felszín alatti vizekben, tavakban, vízfolyásokban, illetve a légkörben található meg. Azonban a szabad vízkészletek mintegy 97 százaléka sósvíz, így csak a maradék 3 százalék az édesvíz, amelynek 90%-a hó-és jégtakarókban, így pl. gleccserekbe van "bezárva". Csak a lépték érzékeltetésére, a Himalájából eredő folyók 1,3 milliárd ember számára biztosítják valamilyen formában a vízforrást. Az olvadás hatására tehát az édesvíz készlet egyszerűen a tengerekben, óceánokban köt ki, amelyek köztudottan sósvízűek. A cikk elején említett Peruban például, egy friss tanulmány szerint, a felmelegedés és annak következményeként a gleccserolvadás drámai következményekkel járhat. Ugyanis az Andoktól nyugatra fekvő területeken él a lakosság majd kétharmada, és ott bonyolódik az ország gazdasági tevékenységének túlnyomó része is. Csakhogy az ország friss ivóvizének csupán alig két százalékához jut hozzá. Ezekre a száraz vidékekre pedig éppen a gleccserek szállítják a vizet, jelentik a vízforrást.
  • Fajok eltűnése: Bizonyos növény- és állatfajok végérvényes kipusztulnak. Egyik korábbi cikkünkben bővebben is foglalkozunk a biodiverzitással, valamint az egyszervolt állatokkal, amelyek kihalásáért maga az ember a felelős.
  • Tenger szint növekedés: A vízkészletet jelentő jégtakaró olvadásával a tengerszint fokozatosan növekszik, amely így a világ összes alacsonyan fekvő területét komolyan veszélyezteti, köztük például olyan népes, sűrűn lakott országokat is, mint Bangladest. Az ENSZ Klímaváltozási Bizottsága szerint 2100-ra a tengerszint a 2000-es értékhez képest 0,18–0,6 méterrel fog majd megemelkedni. A Hadley Központ még ennél is "messzebbre" megy, szerintük 2080-ig 40 cm-rel fog emelkedni a tengerszint, amennyiben nem sikerül visszaszorítani az üvegházhatást.

A sarkvidékek olvadásáról szóló legfrissebb információk ebben a cikkünkben olvashatóak.

forrás: MTI, index.hu, ecolounge.hu, wikipedia.org

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai