Világraszóló magyar szabadalom: a vízház
A vízi építkezés egyre nagyobb népszerűségnek örvend, egy magyar építész ötletének köszönhetően pedig ráébredhetünk: a ház és a víz kapcsolata nem merül ki ennyiben. Most megismerkedhetünk azzal az épülettel, ami nem vízre, hanem vízből "készül".
A feltaláló Gutai Mátyás (balra) és a projektmenedzser Berényi Milán, háttérben a 10 négyzetméter alapterületű vízházzalForrás: MTI
Szerző: Újvári Sándor
A CNN portálján nemrégiben jelent meg a Gutai Mátyásról szóló cikk, mely az építész szabadalmát, a vízfalú házat mutatja be. Bár elsőre furcsán hangozhat az ötlet, állítólag forradalmasíthatja a házak hőháztartásának kezelését. Nézzük, miről is van szó.
Gutai szerint a víz a leginkább alkalmas anyag arra, hogy egy épületben kiegyensúlyozott hőmérsékletet teremtsünk. Ez nem azt jelenti, hogy teljes egészsében elvetné a hagyományos anyagokat, mint a tégla vagy a cement, de az ő rendszere a tervezés egészen új megközelítését adja.
A ház prototípusa Kecskeméten, az építész szülővárosában készült, és középiskolai barátjával, Berényi Milánnal együtt dolgozták ki a terveket több évnyi kutatás és fejlesztés után. Végül egy EU-s pályázat segítette őket hozzá a megvalósításhoz szükséges forrásokhoz.
Hogyan működik?
A ház szerkezetét acélból illetve üvegből készült panelek alkotják, a rétegek között pedig víz található, mely kiegyenlíti a ház különböző részeinek hőmérsékletét. Így lehetséges, hogy az épület adott esetben újrafűtse magát. A többletmeleg, melyet a ház alapja illetve a külső hőtárolók raktároznak, visszavezetődik a falakba, amikor a hőmérséklet esik. Emellett természetesen a belső hőmérséklet is szabályozható a központi fűtéses rendszerekhez hasonló módon. Így nagyon hatékony és fenntartható rendszer jön létre, mivel a ház képes megtermelni a saját energiáját és csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az alapötlet
Az ötlet még 2003-ban fogalmazódott meg, amikor Gutai fenntartható építészetet tanult a Tokiói Egyetemen. Az ihletet egy szabadtéri, melegvizű fürdőből merítette: bár kint esett a hó, a fürdőzők azonban egy cseppet sem fáztak. Ez a jelenség világított rá a vízfelszín hőmérsékletének jelentőségére és esetleges építészeti hasznára.
- Ez az épület igyekszik újrafogalmazni a tartósságot, ami évezredek óta az építészet kulcsfogalma. A tartóssággal kapcsolatos megközelítésünk sokáig tartotta magát, most azonban eljött az ideje, hogy valami nagyon erős helyett, ami mindennek ellenáll, olyasmit építsünk, ami alkalmazkodik a környezethez - mondja Gutai. - Az építészeti felfogás változóban van, és mivel szilárdság tekintetében elértük a határainkat, nagyon is ésszerű új rendszerek után néznünk.
Kockázatok és mellékhatások
- 7-8 éve kezdtem a kutatásokat még a Tokiói Egyetemen – folytatja – és körülbelül 6 évbe telt, mire megépült a ház. Sok szerkezeti problémával szembesültünk, és számos kérdésre kellett választ találnunk, például arra, hogy mi történik, ha kint fagy, vagy ha eltörik egy panel. A jégkérdést úgy oldottuk meg, hogy a vizet természetes oldószerrel vegyítettük, mely csökkenti a fagypontot. Emellett szükség esetén külső szigeteléssel is bevonhatjuk a falakat.
A törésből származó károkat úgy kerüljük el, hogy a panelek olyan, egymáshoz csatlakozó egységekből állnak, melyek lehetővé teszik a szivárgást, de nem engedik, hogy ömöljön a víz. Tehát ha valamelyik panel eltörik, a többi azonnal eltorlaszolja a szivárgás útját – mindez a folyadék dinamikájából adódik.
- További terveink, hogy annyira energiahatékonyak legyünk, amennyire csak lehet, és egyre kevesebb energiát és anyagot használjunk az építkezésekhez – mondja Gutai, aki jelenleg a Taivani Feng Chia Egyetem kutatója.
Ez az építési mód ugyan drágább, mint a hagyományos, de nagyban csökkentheti az energiaszükségletünket. Az építész jelenleg több olyan európai projektben is dolgozik, mely ezt a technológiát hasznosítja.