Kína zöldül?
A Világbank elnöke szerint Kína a gazdasági fejlődés és a környezettudatosság útjára lépett. Eközben egyre energiaéhesebb, és a fosszilis "oldalon" is beerősít. - Ezt bizonyítandóan idén 80 milliárd jüant, átszámolva mintegy háromezer milliárd forintot fektet új olaj- és gázmezők feltárásába. Két, egy napon megjelent hírügynökségi információt állítunk egymással ismét párhuzamba, ahogyan nemrég megtettük ugyancsak Kína kapcsán.
olajlelőhelyForrás: wikipédia
Jó úton halad Kína a gazdasági szerkezetátalakítást és a környezet terhelésének csökkentését illetően, s az idei gazdasági növekedési célok is tarthatóak - jelentette ki Jim Yong Kim, a Világbank jelenleg Sanghajban tartózkodó elnöke. Valóban, ezt alátámasztja az is, hogy a kormány a májusban indult zöld reform részeként júliusban adta utasításba több mint 1400 kínai vállalatnak, hogy szeptember végéig le kell állítaniuk elavult technológiájú termelésüket.
Jim Yong Kim beszédében elmondta: Összességében az augusztusi gazdasági adatok stabilizációt mutatnak, az ország idénre kitűzött 7,5 százalékos növekedési célja tarthatónak tűnik. Kitért arra, hogy a fejlődés fenntarthatóságát nagyban meghatározza a klímaváltozás kérdése. Kína jelenleg a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, egyre aktívabb szerepet vállal ugyanakkor a kérdés megoldásában, jó úton halad. Jim Yong Kim látogatásának egyik fő napirendi pontja Sanghajban annak körbejárása, a Világbank miként tud segíteni a 24 milliós metropolisz "kizöldülésében".
Eközben a mind energiaéhesebb Kína az idén 80 milliárd jüant, átszámolva mintegy háromezer milliárd forintot fektet új olaj- és gázmezők feltárásába. A kelet-ázsiai ország jelenleg is a világ legnagyobb energiafogyasztója, ugyanakkor komoly mértékben függ a külföldi forrásoktól, a beruházás elsősorban ennek a függőségnek az enyhítését szolgálja.
Az elmúlt évek trendjéhez hasonlóan a jövőben is a kereslet bővülése várható: az Egyesült Államokbeli Energia Információs Hivatal (EIA) úgy véli, 2040-re a világ energiafogyasztása a 2010-es értéknél 56 százalékkal lesz magasabb, a bővülés legalább feléért pedig Kína és India kereslete felel majd. Az EIA becslése szerint Kína - az Egyesült Államokat megelőzve - már októberben a világ legnagyobb olajexportőrévé válhat.
Az energiaszükséglet növekedését számok is jól tükrözik: olaj- és gázmezők felkutatására 2002-ben még csupán 19 milliárd jüant (703 milliárd forint) szántak, ez az érték 2011-re 67,3 milliárd jüanra (2,5 ezer milliárd forint) nőtt. A "küldetés" eddig sikeresnek is mutatkozott: 2008 és 2011 között több mint 5 milliárd tonna olaj- és 2,6 ezer milliárd köbméter gázforrást találtak.
A "kizöldüléshez" konvergálva, vajon miért fektet fosszilis energiákba a kínai kormány? Miért nem a megújuló energiaforrások irányába tekint?
