Két fok - láz, öt fok - halál
„A globális középhőmérsékletet az ember testhőmérsékletéhez hasonlítva azt mondhatjuk, hogy két fok felmelegedés lázat, öt pedig már halált jelenthet." - Így fogalmazta meg a klímaváltozás veszélyeit Hans Joachim Schnellnhuber, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) igazgatója, aki jó néhány évvel korábban ugyancsak találóan mutatott rá a közös feladatokra: „elkerülni a kezelhetetlent és kezelni az elkerülhetetlent.”
Földünk a világűrbőlForrás: pexels.com
Az elmúlt harminc évben folyamatosan emelkedett az átlaghőmérséklet. Minden évtized átlaghőmérséklete magasabb volt az előzőnél. Mivel a légköri energia 90 százalékát és a széndioxid jelentős részét az óceánok nyelik el, vizük melegszik és egyre savasabb. A hóval, jéggel borított területek kiterjedése folyamatosan csökken. Az IPCC, a klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület szeptember végi jelentése szerint a jövőben tovább nő a forró, illetve az extrém csapadékos napok száma. Míg Közép-Európában jelenleg húszévente fordul elő szélsőségesen meleg időszak, századunk közepére 2–10, a végére pedig 1-2 évente kell számolnunk vele. Míg jelenleg húszévente egyszer van kiemelkedően nagy mennyiségű csapadék, ez 10–15 évente következik majd be a század közepére, és 8–16 évente a század végére.
A jelentés egy igen radikális lehetséges forgatókönyvet is tartalmaz. E szerint 2100-ra az ipari forradalom előtti szintre kell csökkenteni a kibocsátást ahhoz, hogy 2 fok alatt maradjon a felmelegedés mértéke. Az előrejelzések azonban arról szólnak, hogy ezt a célt aligha fogjuk elérni. Az emberiség és a Föld élővilága egyre több, intenzívebb és hosszabb hőhullámot lesz majd kénytelen elviselni, a száraz területeken még kevesebb lesz a csapadék, a csapadékosakon pedig még bővebb.
A jelenséggel foglalkozó kutatóknak mára 95 százaléka állítja, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység, a széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátása okozza. Ugyanakkor azt is állítják: nincs idő kivárni, hogy ezek az állítások 100 százalékos tudományos bizonyítást nyerjenek.
A Kárpát-medence gyorsabban melegszik
A Kárpát-medence speciális geológiai adottságai, vagyis elsősorban zártsága miatt még inkább ki van téve az időjárási szélsőségeknek. A felmelegedés például át¬lag feletti, eddig 1-1,25 Celsius-fokos, de bizonyos területeken a 2,5 fokot is eléri. A meteorológusok és klímakutatók előrejelzései szerint az egyre gyakoribbá váló özönvízszerű esőzéseket egyre hosszabb aszály váltja majd, amellyel összefüggésben leginkább a természetes állóvizek drasztikus csökkenésére, a talajromlásra, elsivatagosodásra kell számítanunk.
Mindez nem a távoli jövőben körvonalazódó pesszimista jóslat, hanem már ma is az életünk része. Az extrém időjárás, a gyakoribb természeti katasztrófák, elsősorban a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék kilátása közvetlen hatással van a lakásbiztosítási árakra, a városfejlesztésre, vagy az erdőtelepítésre, de vannak, akik a klímaváltozást teszik felelőssé egyes rovarok, így a kullancsok hazai elszaporodása miatt is.
Az idei év a márciusi hóviharral, az évszázados meleg- és hidegrekord megdőlésével, illetve a soha nem látott méretű áradással ijesztően szemléltette, mit jelent a klímaváltozás a gyakorlatban.
Forró nyarak, esős telek
Tudományos modellek alapján Magyarországon 2021 és 2050 között 1-2,5 fokos, 2071–2100 között pedig már 2-5 fokos lesz a fölmelegedés. Szárazabb nyarak és csapadékosabb telek várhatók, 2071 után télen húsz százalékkal több, nyáron húsz százalékkal kevesebb lesz a csapadék. Melegebb és nedvesebb telekre, valamint melegebb és szárazabb nyarakra számíthatunk, és az átmeneti évszakaink is melegebbek lesznek.
Megváltozik a táj
A klímaváltozás miatt Európa-szerte módosítani kell az erdők fafaj-összetételét. Hazánkban az ország összes területének 20,7 százalékát borítja erdő, amely kevesebb az európai átlagnál. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz az EU gazdaságilag is hozzájárul. A Nemzeti Erdőtelepítési Program szerint néhány évtizeden belül további 700 ezer hektárnyi területen lenne indokolt erdőt telepíteni, ami által 2,6 millió hektárra, az összes terület 27 százalékára növekedne az erdők aránya. Az új erdőtelepítések során szárazságtűrő, a helyi adottságokhoz alkalmazkodott fajtákra kell összpontosítani, és el kell fogadni, hogy az Alföld egyes vidékei alkalmatlanná válhatnak a zárt erdőtakaró fenntartására. A klímaváltozás a tájképet is átalakítja. Az elmúlt évek forróságától és aszályától tönkretett mátrai fenyvesek helyére például lombos erdőt telepítenek a szakemberek.
Nemcsak a növényzet lesz más, hanem hosszú távon csökken a biológiai sokféleség, új inváziós fajok, kártevő rovarok és gyomok jelennek meg. Számíthatunk az élőhelyek szárazabbá válására, a vizes élőhelyek eltűnésére, a homokterületek elsivatagosodására, valamint általában a talaj eróziójára. A felmelegedés az extrém események (özönvíz, árvíz) gyakoribbá válásával is együtt jár. Különösen védelemre szorul az egyre kisebb felszíni vízkészlet.
Elkerülni a kezelhetetlent
Az IPCC jelentést a magyar Parlament fenntartható fejlődés bizottsága is tárgyalta, aminek során a hazai tudósok hangsúlyozták, hogy a jelenlegi kibocsátás-csökkentési direktívák nem elégségesek. A fejlett országoknak 25–40, a fejlődőknek 15–30 százalékkal kellene csökkenteniük az emissziójukat, előbbiek viszont mindössze 20 százalék alatti mérséklést, utóbbiak pedig egyáltalán semmit sem vállaltak. Elhangzott, hogy 2020 előtt meg kell megfordítani a kibocsátási trendeket, és abba kell hagyni a fosszilis energiahordozók kitermelését. Az adaptációs lehetőségek ugyanis egyre szűkülnek, miközben a felmelegedés évszázadokon keresztül folytatódni fog. Idén is október 24-én, az ENSZ Napján tartották az Éghajlatvédelmi Világnapot, hogy felhívják a figyelmet bolygónk sebezhetőségére, a klímaváltozás lassításának jelentőségére. Az akciónap legfontosabb célja a politikai döntéshozók befolyásolása volt, ők tehetik ugyanis a legtöbbet a fenyegető katasztrófa elhárításáért.
