"Öngyilkos" vadkutyákkal mentenek meg egy ausztrál szigetet a ritka növényeket lelegelő kecskéktől

Hír

írta: ecolounge
2016/07/25

Vadkutyákat telepítenek az ausztráliai Nagy Korallzátony egy kicsiny szigetére, hogy kipusztítsák az ott vadon élő, a ritka növényeket lelegelő elvadult kecskéket. A dingók (Canis lupus dingo) két év után maguk is elpusztulnak a beléjük implantált méregkapszuláktól, nehogy aztán maguk váljanak fenyegetéssé az ökoszisztémára nézve.

Az ABC ausztrál tévé exkluzív értesülése szerint négy kasztrált, méregimplantátummal és műholdas nyomkövetővel ellátott dingót helyeznek ki a négy négyzetkilométeres Pelorus szigetre, hogy a falánk ragadozók felfalják az ott vadon élő 300 kecskét.

Küldetésük teljesítése után a vadkutyákat megpróbálják befogni és eltávolítani a szigetről, de ha ez mégsem sikerülne, két év után a dingók maguktól elpusztulnak az implantált méregkapszuláktól.

Négy, a szárazföldön befogott vadkutya közül kettőt már ki is raktak a Palm szigetcsoporthoz tartozó szigetecske igazgatásáért felelős Hinchinbrook Shire-i önkormányzat szakemberei, kettő később követi őket.

Valaha a világítótornyok őrei és a hajótöröttek számára táplálékul telepítettek kecskéket az Ausztráliát övezető szigetekre, idővel azonban nagyon elszaporodtak, és a növényzet lelegelésével súlyos fenyegetést jelentenek az ökoszisztémára, például a ritka őserdei növények benőtte Peloruson, amely 15 kilométerre fekszik a kontinens partjától, Townsville és Cairns városoktól. Megpróbálták vadászokkal is elejtetni a káros vadkecskéket, ám a rendkívül egyenetlen felszín és a buja növényzet miatt lassan ment a lelövésük, a kérődzők gyorsabban szaporodtak, mint ahogy irtani tudták őket.

Dingós kecskeirtást már végeztek egyszer, Townshend szigetén, ahova 1993-ban 16 vadkutyát helyeztek ki. A dingók két év alatt kiirtották az ott élő 3000 kecskét, ám további 10-15 évre volt szükség ahhoz, hogy a kipusztításukra oda küldött vadkutyáktól is megtisztítsák a 70 négyzetkilométeres szigetet. A következő célpontok vajon a vadon élő macskák lesznek?...

Természetes jelenség - bár nem túl gyakran előforduló - hogy új faj érkezik egy adott ökoszisztémába, ezeket hívjuk idegenhonos fajoknak, amelyek általában nem is képesek életben maradni, vagy ha mégis, akkor a lokális táplálkozási lánc részesévé válnak. Azonban előfordul, hogy inváziós fajként úgy maradnak életben, hogy közben az eredeti ökológiai egyensúlyt fel is borítják, kiszorítva így más, az adott területen őshonosnak számító fajokat, amelyek végül akár ki is halnak. Az ausztrálok már megtapaszhatták hogy mire képesek az inváziós fajok, erre két tökéletes példa a Dodó, és az Erszényes farkas. A Mauritiusz szigeti Dodó kihalását a telepesek által behurcolt és később elvadult állatok (disznók, kutyák, patkányok) okozták, amelyek felfalták a földön fészkelő madarak tojásait. Az ausztráliai erszényes farkas kihalását épp a dingó okozta, ugyanis a fajok között versengés (kompetíció) alakult ki, mivel azonos erőforrásokért küzdöttek. Az idegenhonos özönfajok tehát veszélyt jelentenek és kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, komoly gazdasági károkat is okozhatnak. (Az "Egyszervolt állatok" című cikkünkben felsorolt állatok közül több az ember által behurcolt inváziós fajnak köszönhetően pusztult ki.)
És ne felejtsük el, a dingók nem csak kecskékkel táplálkoznak. Válogatás nélkül vadásszák le a velük egy sújtcsoportba lévő zsákmányállatokat, hiszen éppolyan ragadozónak számítanak, mint például a sakálok, vagy az afrikai hiénák, tehát az ott élő más állatokra - pl. rágcsálókra, madarakra - szintén veszélyt jelentenek.

Egyébként nem ez az első eset "élő fegyverek" bevetésére, azonban a korábbi akciókban tudomásunk szerint nem alkalmaztak kontrollt, így sem méregkapszulákat, de még altató implantátumokat sem. Kérdés, hogy az adott ökoszisztémák elbírták-e ezt a szintű beavatkozást:

Izraeli tudósok szintén bevetettek már ilyen "biológiai fegyvereket", azonban a fenti példákkal ellentétben jóval célirányosabb és letesztelt megoldást alkalmaztak, melyet laboratóriumi kísérletekkel is alátámasztottak: a fügekaktuszokat megtámadó paraziták felszámolására olyan katicabogarakat vetettek be, melyeket a levéltetvek ellen már évtizedekkel ezelőtt meghonosítottak.

 

forrás: MTI/dpa

A rovat új hírei

Keresik az év Ifjú Kócsagőrét

Az idén immár ötödik alkalommal rendezik meg az Ifjú Kócsagőr programot, melynek célja a természetvédelmi tevékenységek ...

Hasonló

Majmok bevetése

A kínai légierő a pekingi bázisa védelmére majmokat vet be a költözőmadarak elriasztására.

A macskák "szabad hadserege"

Kóbor macskák százait eresztették szélnek Kína egy olyan térségében, ahol jó ideje garázdálkodnak a mezei rágcsálók.

A rovat legolvasottabbjai