Harci méhek, aknakereső delfinek, kémmacskák, avagy hadviselés állatokkal
A 20. században alig akadt olyan harcszíntér, ahol ne vetettek volna be speciálisan kiképzett állatokat. Összeszedtünk néhány példát.
Gyűjtögető méhecskeForrás: wikipedia.org - Muhammad Mahdi Karim
Galamb bevetésre készenForrás: wikipedia.org
Ebben tárolták a denevéreketForrás: wikipedia.org
Aknakereső delfinek
Az amerikai haditengerészet a ’60-as évek óta vet be palackorrú delfineket és oroszlánfókákat az aknák feltérképezésére. Az állatok kifinomult szonárjuk segítségével, a visszaverődő hangok alapján állapítják meg az adott tárgyak formáját és helyét. Miután elkészültek a lokalizálással, bizonyos igen-nem jelek segítségével vezetik nyomra az embereket. A delfinek harcászati felhasználásáról (pontosabban kihasználásukról) ebben a cikkünkben részletesebben is írtunk.
Levelezés galambokkal
A postagalambok különleges navigációs képességeit szinte a történelem kezdetei óta használják hódítók és tábornokok az üzenetek továbbítására. Az I. világháború alatt a szövetségesek több mint 200.000 galambot vetettek be. Közülük az egyik leghíresebb Cher Ami, "aki" francia hadikeresztet is kapott áldozatos munkájáért, melynek során 12 üzenetet továbbított a verduni erődök között. Nem Cher Ami az egyetlen kitüntetett galamb: a normandiai partraszállás során egy 32 fős galambcsoport jelentette a kommunikáció minden eszközét, mert a katonák nem használhattak rádiót. A kis csapatot Dickin-medállal jutalmazták, mely az állatok számára adható legmagasabb rangú brit katonai kitüntetés.
Galamb bevetésre készenForrás: wikipedia.org
Felhergelt méhseregek
A méhek fegyverként való bevetése meglehetősen bizarr, bár tulajdonképpen kézenfekvő ötlet. Már az ókori haditechnikusok rájöttek, hogy a szúrós kis rovarok igencsak megnehezíthetik az ellenfél dolgát, ha kellőképpen felidegesítik őket. A görögök és a rómaiak is alkalmazták a méheket az ellenség elrettentésére, ahogy állítólag a Themiszküra városát védő görögök is eljártak. A korabeli feljegyzések szerint az is előfordult, hogy a támadók lőttek át katapulttal méhkasokat az ostromlott területre. Ennél még kegyetlenebb volt az, amit a pompeiben állomásozó katonák éltek át, miután a Trapezunti Császárság hadteste mérgező mézzel etette meg őket. Napjainkban a méheket valamivel békésebb feladatokra, pédául aknafelismerésre trenírozzák.
Denevérbomba
Ha békeidőben nincs hiány bizarr állatkísérletekből, akkor a háborúban különsen igaz ez. A második világháborús kísérletezés nagy vesztesei között vannak a denevérek, akiket egy Pearl Harborban szolgáló amerikai szájsebész javaslatára kezdtek összegyűjteni abból a célból, hogy apró bombákat szereljenek rájuk, így borítva lángba a japán városokat.
Ebben tárolták a denevéreketForrás: wikipedia.org
A terv azonban nem sikerült, a 6000 bevetett denevér többsége egyszerűen leesett a felrobbantani készült ház faláról vagy egyszerűen elrepült. Az amerikai haditengerészet 2 millió dollárt költött a projektre, melynek eredményeként egy szimulált japán falut, egy amerikai hangárt és egy tábornok autóját sikerült felrobbantani. Végül a projektgazdáknak be kellett látniuk, hogy az ötlet nem működőképes. Manapság a denevérek repülési technikáját tanulmányozzák a légi járművek tervezésében.
Kémcicák
A CIA Acoustic Kitty fedőnevű embertelen projektje a ’60-as években zajlott. Mikrofont és adóvevőt építettek a macskákba, hogy sétáló kémállomásként használják őket. (Operáció útján a macskák fülkagylójába helyezték el a mikrofont, nyakszirtjükre rádiós jeltovábbítót erősítettek, farkukon pedig egy hajlékony antennát vezettek el.) Az első, mindennel felszerelt és kiképzett állatot azzal a határozott paranccsal eresztették útnak a közeli parkban, hogy hallgassa ki két féri beszélgetését. A szerencsétlen állat azonban alig tett néhány lépést, máris elütötte egy taxi. A CIA tudósai végül a projekt lezására mellett döntöttek, az elkönyvelt veszteségük túllépte a 20 millió dollárt.
Bár a legtöbb ilyen program már a múltté, egyes országok még mindig alkalmaznak állatokat hadászati célokra, mint például a delfineket. Sajnos valószínűsíthető, hogy a hadiipar az állatkísérletekről sem fog lemondani még egy jó ideig. Állatkísérletekről szóló cikksorozatunk itt érhető el: első rész, második rész.
Kiemelt kép forrása / Szerző: Muhammad Mahdi Karim
