Felelős lehet a méhek pusztulásáért a legelterjedtebb gyomirtó, a glifozát
Az austini Texasi Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a glifozát hatóanyagú gyomirtónak kitett méhek elveszítik hasznos bélbaktériumaik egy részét és érzékenyebbek lesznek a káros baktériumok okozta fertőzésekre.
MéhkaptárForrás: pixabay.com
A Greenpeace célja, hogy az új év kezdetéig 100 méhmenedéket állítson fel szerte az országban.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerint ez bizonyítja, hogy a glifozát világszerte szerepet játszik a méhek pusztulásában.
"Pontosabb irányelvekre van szükség a glifozát használatáról, különösen a méhekkel való érintkezéséről, mivel a jelenlegi szabályok azt feltételezik, hogy a méhekre nem káros ez a gyomirtó" - mondta Edick Motta, az egyetem hallgatója, aki Nancy Moran professzorral együtt a kutatást végezte.
Mivel a glifozát egy növényekben és mikroorganizmusokban található enzimre hat, ami állatokban nem fordul elő, ezért feltételezték, hogy emberekre és állatokra nem mérgező.
| Legalábbis az Egyesült Államokban, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége 2015 márciusában a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a világ egyik legnépszerűbb - és az Egyesült Államokban a legtöbbet használt - gyomirtóját. A franciaországi székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) szakértői szerint a glifozát jelentette rákkockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Mégis, az Európai Bizottság 2016 júniusában a rákos megbetegedések kialakulásáért is felelőssé tett gyomirtó használati engedélyének 10 éves meghosszabbítására tett javaslatot. 2018 november végén tizennyolc uniós tagország szavazata mellett, kilenc ellenében és egy tagország tartózkodása mellett fogadták el a döntést arról, hogy a vitatott növényvédő szer újabb öt évig maradhat kereskedelmi forgalomban az Európai Unió országaiban. |
A mostani tanulmány azonban kimutatta, hogy a méhek emésztőcsatornájában lévő mikrobiom megváltoztatásával a glifozát rongálja szervezetük védekezőrendszerét. A kutatók a kísérletek során olyan mennyiségű glifozátnak tették ki a méheket, amennyi a mezőkön, kertekben és az utak mentén fordul elő. A méhek hátára színes pöttyöt festettek, hogy nyomon követhessék és a végén befoghassák őket. Három nappal a kísérlet után azt figyelhették meg, hogy a gyomirtó jelentősen csökkentette az egészséges bélbaktériumok mennyiségét. A glifozátnak kitett méhek emésztőrendszerében a hasznos baktériumok nyolc uralkodó fajából négynek esett vissza a száma. Leginkább a Snodgrassella alvi faj károsodott, ez az a mikroba, amelyik segít feldolgozni az élelmet és védekezni a kórokozók ellen. Az után, hogy bélbaktériumaik egy része elpusztult, a megjelölt méhek könnyebben estek áldozatul a Serratia marcescens nemű kórokozónak, mint az egészséges bélbaktériumokkal élő méhek. Az egészséges mikrobiomú méhek mintegy fele nyolc nappal a kórokozóval való találkozás után is életben volt, a glifozátnak kitett és károsodott baktériumháztartású méheknek csak nagyjából a tizede.
A kutatók azt javasolják a gazdálkodóknak, kertészeknek és a kertes házak lakóinak, hogy ne permetezzenek glifozátot virágzó növényekre, amelyeket a méhek is látogatnak.
Einsteinek tulajdonított jóslat szerint az emberiség csak négy évvel élné túl a méhek kipusztulását. - Méhek nélkül ugyanis élelmiszereink nagy részétől meg kellene válnunk! A világ haszonnövényeinek 70 százalékát - a harmadik legfontosabb haszonállatként számon tartott - méhek porozzák, Közép-Európában ez az arány 80 százalék.
