Méhpusztulás világszerte
A méhek és más a beporzást végző rovarok pusztulása több mint húsz éve drasztikus méreteket ölt világszerte. Az ökoszisztémában, ezáltal a mezőgazdaságban is fontos szerepet játszó rovarok élelmiszereink egyharmadának előállításához járulnak hozzá. Állományuk csökkenésének visszaszorítása létfontosságú az emberiség számára.
A haszonnövények 70 százalékának beporzását végzikForrás: pixabay.com
A ’90-es évek óta számolnak be a méhpopuláció csökkenéséről a világ számos pontján. Közép-Európa egyes területein a pusztulás aránya elérte a 80-90 százalékot is. A méhpusztulás okaként említik a Varroa atkát, amely német kutatók vizsgálata szerint 2004 és 2009 között megtizedelte a méhcsaládok egy részét. Franciaországban és Németországban 15 év alatt negyedére csökkent méhek állománya.
A legfontosabb méheket tizedelő vírusok a méh-paralízis és annak krónikus változata (ABPV & CBPV), a királynőt megtámadó "black queen cell" vírus (BQCV), a szárnyakat deformáló, így a méheket röpképtelenné tevő DWV, a Kashmir méh vírus (KBV) és a jeruzsálemi egyetemen, valamint Franciaországban detektált IAPV (Israeli Acute Paralysis Virus). A vírusok végigsöpörtek Amerikán és Európán, 2004 óta az amerikai méhállomány felét, egyes méhészetekben a méhrajok 90 százalékát fertőzték meg. Európában az IAPV ütötte fel a fejét 2006-ban, megfelelő módszert azóta sem találtak ellene. A vírus a CCD (Colony Collapse Disorder) járvány okozója, amelynek fő tünete a háziméhek tájékozódási képességének teljes megzavarodásában mutatkozik meg. A fertőzött egyedek nem találnak vissza a kaptárhoz, végkimerülésig repülnek. Méz híján a királynő is elpusztul, így végül az egész kolónia kihal.
Hazánkban évente 10-20 százalékos a méhveszteség szekértők állítása szerint. Tömeges pusztulásról legutóbb Somogy megyében számoltak be. Zöld szervezetek szerint növény védőszer mérgezés okozta a balatonlellei veszteséget. A méhgyilkosnak nevezett fiprolin idén már többször szedte áldozataít- állítja Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.
Napjainkban a méheket érő veszély csak fokozódik, a természetes fenyegetések, mint a klímaváltozás, élősködők és kórokozók mellett a nagyüzemi mezőgazdaság terjedése egyaránt szedi áldozatait.
Sokan úgy vélik a 21 században technikai fejlődésének köszönhetően a természettől függetlenül is boldogulhat az emberiség. Az emberek jelentős hányada szerint lehet élni méz nélkül is, azonban élelmiszereink nagy részétől is meg kellene válnunk, ha a természetes beporzások száma csökken. A világon a haszonnövények 70 százalékát a szarvasmarhák és a sertések után a harmadik legfontosabb haszonállatként számon tartott méhek porozzák. Közép-Európában ez az arány 80 százalék. Az Európai Unióban a méhek által termelt érték meghaladja a 22 milliárd eurót évente, mondják a szakértők.
A méhek nélkül, több emberi beavatkozásra, kézi beporozásra lenne szükség, ami egy részről lassabb, más részt nagyobb költségekkel is jár. Szakértők a méhek munkájának gazdasági értékét világszerte évi 265 milliárd euróra becsülik. A további pusztulás megakadályozása tehát gazdasági szempontból sem elhanyagolható.
Einsteinek tulajdonított jóslat szerint az emberiség csak négy évvel élné túl a méhek kipusztulását. Legyen annak bármilyen oka is egy biztos, a világméretűvé nőtt méhpusztulás veszélybe sodorja az élővilágot, a hasznos rovarokat, ezáltal a növények beporzást, végső soron az élelmiszertermelést, gazdaságunkat.
