Génmódosított szúnyogokkal a Zika-vírus ellen
A módszertől a szúnyogpopuláció legalább 80%-os csökkenését várják. Az újkeletű eljárás - érthető módon - sok vitát vált ki.
A Zika-vírus megállításáért folyó harcban új szereplő bukkant fel, mely nem más, mint a betegség terjesztéséért felelős faj génmódosított változata. A biológiai fegyver hatékonyságáról szóló első jelentések ígéretesnek tűnnek, de számos tényező befolyásolja, hogy a kísérlet tényleg olyan sikeres lesz-e, mint azt jósolják.
A módszert egy brit biotechnológiai társaság, az Oxitec fejlesztette ki azért, hogy csökkentse az Aedes aegypti (egyiptomi csípőszúnyog) nevű faj populációját, mely a Zika vírus mellett a trópusi náthaláz, a chikungunya-láz és a sárgaláz terjesztéséért felelős. A cég 2014 áprilisában kezdte kiengedni az egyedeket, és állításuk szerint azóta 82%-al csökkent a szúnyoglárvák száma.
Az eljárás úgy működik, hogy olyan önromboló géneket tesznek a szúnyogokba, melyek a következő generáció élettartamát érintik, így az egyedek még felnőttkoruk előtt elpusztulnak. Azzal tehát, hogy ezeket a szúnyogokat szabadon eresztik és azok párosodni kezdenek, egyre csökkenhet a populáció nagysága.
A speciális szúnyogok több országot is megjártak már, de a legnagyobb számban a Zika-krízis központjában, Brazíliában, Piracicaba városában vetették be őket. Brazília egyébként az első ország, ahol korlátozottan engedélyezték az ilyesfajta, szúnyogokkal való szabadföldi kísérletezést.
A cég szerint biztonságos a megoldás, mert csak hímszúnyogokat vetnek be, melyek nem csípnek, valamint az eljárás csak egy fajt érint szemben a kemikáliákkal, melyek több élőlényre is hatással vannak. Ezzel szemben a kritikusok a hosszútávú hatások miatt aggódnak, például azért, mert a szúnyogok sok más fajnak is táplálékul szolgálnak, ezért azt is szükséges volna tanulmányozni, hogy hogyan hat a génmódosított szúnyogok jelenléte az egész ökoszisztémára.
Kép forrása / Szerző: Muhhamad Mahdi Karim