A macskák "szabad hadserege"
Kóbor macskák százait eresztették szélnek Északnyugat-Kína egy olyan térségében, ahol jó ideje megfékezhetetlenül garázdálkodnak a mezei rágcsálók. A természetes ellenségek bevetését nem fogadta egyöntetű lelkesedéssel a kínai online közösség.
A Hszincsiang-Ujgur autonóm terület Pole városa környékén a macskák "szabad hadserege" immár 600 feletti létszámmal felügyel 5300 hektár legelőt. Az idén eddig már körülbelül száz állattal gyarapodott a létszám, a legutóbb augusztus elején nyolc macska csatlakozott a többiekhez.
A város úgynevezett "mezei munkaállomása" 2011-ben kezdte meg a városi kóbor macskák kihelyezését a természetbe, pontosabban azokra a városkörüli földterületekre, amelyeken már-már megállíthatatlanul elszaporodtak a rágcsálók. A gazdátlan cicák befogását és "új helyzetbe hozását" Kuan Ting-hszian, a munkaállomás vezetője az üzleti életben használatos kifejezéssel, "mindkét fél számára kölcsönösen előnyös helyzetként" jellemezte a Hszinhua hírügynökség összeállításában.
A mezei rágcsálók feltúrják a gyepes területeket, ami növeli az elsivatagosodás veszélyét, az önvédelemre tehát szükség van - magyarázta a szakember. Pole városban is hagyományosan csapdákkal és méreggel védekeznek a kártevők ellen, ám e módszerek az évek során nem igazán mutatkoztak hatékonynak. Ráadásul a mérgek nemcsak szennyezik a környezetet, de veszélyt jelentenek a háziállatokra és az olyan ragadozókra is, mint a rókák és a sasok.
Amióta a macskákat szolgálatba állították, állítólag érezhető eredményt tudnak felmutatni, a pásztorok is arról számolnak be, hogy időről időre a láthatáron fel-feltűnnek a zsákmányra vadászó kisállatok. Az interneten azonban nyomban sokan vitatni kezdték, hogy a városi macskák képesek az új helyzethez alkalmazkodni, s azt is felvetették, hogy a téli időszakban - menedék híján - könnyen megfagyhatnak. Egy környezetkutató szintén azon a véleményen volt, hogy a gazdáik által kényeztetett házi kedvenceknek nem könnyű az új helyzetben feltalálniuk magukat. Azt is felvetette, hogy egyes nagyobb rágcsálófélék akár félelmet is kelthetnek a házi macskákban.
Az aggodalmakra válaszul Kuan elmondta, a munkaállomás macskamenedékeket építtetett közel a vízforrásokhoz. Egyben arra kérik a pásztorokat, hogy télire, amikor nagy a hideg, vegyék a cicákat magukhoz. A szakemberek mindezen kívül elárulták: tanítani, edzeni is készülnek a macskákat, mielőtt éles vadászatra küldik őket.
Más faj kárára? Nem ez az első eset, hogy az ember háziállatokat enged "szabadjára". Példa erre az ausztráliai erszényes farkas, amelynek kihalását az ember által behurcolt kutya elvadult változata, a dingó okozta. Ugyanis a fajok között versengés (kompetíció) alakult ki, mivel azonos erőforrásokért küzdöttek. Az erészenyes farkasról is írtunk az Egyszervolt állatok című cikkünkben. Más kérdés, hogy a macskák idővel már nem csak mezei rágcsálókkal fognak táplálkozni, így félő, hogy a térség ökoszisztémája felborulhat. Betegségek? Mivel a macskákat időszakonként visszafogadják, félő az is, hogy állatról-emberre terjedő betegségek is felüthetik a fejüket, hiszen a szabadban élő állatokat feltehetően nem fogják beoltani a betegségekkel szemben. |