Állatkísérletek | 1. rész
Évente még mindig többmillió állatot kínoznak és mérgeznek meg barbár kísérletekkel, melyeket az 1920-as években találtak ki egyes termék összetevők vizsgálata céljából.
Egy laboratóriumi patkányForrás: commons.wikimedia.org
Laboratóriumi egérketrecForrás: commons.wikimedia.org
Ilyen a Draize-tesztForrás: www.peta.org
Az Európai Unióban 2013 márciusától nem lehet olyan kozmetikumot kapni, melynek összetevőit állatokon tesztelték, és emellett Izrael és India is a kínzásmentes termékek mellé tette le a voksát. Kína eközben azt fontolgatja, hogy véget vet a kötelező állatkísérleteknek. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az állatkísérleteket fokozatosan meg kell szüntetni. A brüsszeli bizottság nemrégiben döntött azokról az intézkedésekről, amelyeket a Stop Vivisection elnevezésű, az állatkísérletek megszüntetéséért indított kezdeményezésre válaszul kíván bevezetni.
| Jyrki Katainen bizottsági alelnök közleményben emlékeztetett arra, hogy "a kezdeményezés olyan időszakban indult, amelyet egyébként is a változás jellemez a kutatás terén: hála a technológiai fejlődésnek, Európában egyre kevesebbszer végeznek állatkísérleteket". Az állatkísérletek teljes betiltásának azonban Katainen szerint még nem jött el az ideje, "mivel ez az orvosbiológiai kutatások leállásával és más, EU-n kívüli országokba való áthelyezésével járna”. Egy másik EU-biztos, Karmenu Vella kilátásba helyezte, hogy az Európai Bizottság több olyan intézkedést fog bevezetni, amelyek "elősegítik az állatkísérleteket helyettesítő módszerek gyorsabb elterjedését és szélesebb körű alkalmazását”. A Brüsszelben kiadott tájékoztató szerint az elmúlt évtizedben a technológiai fejlődés forradalmasította az orvosbiológiai kutatásokat. E fontos áttöréseknek köszönhetően lehetőség nyílt olyan - sejt- vagy szövetkultúrákon alapuló - alternatív vizsgálatok, valamint számítógépes módszerek kidolgozására, amelyek csökkentik az állatkísérletek szükségességét. Azonban sok olyan összetett fiziológiai és toxikológiai folyamat és hatás létezik, amelyeket még nem lehet megfelelően modellezni vagy értékelni ezekkel az alternatív módszerekkel, ezért bizonyos esetekben szükség van állatkísérletekre. Így aztán nemcsak az orvostudomány, de az élelmiszer-, a gyógyszer- és a kozmetikai ipar is kísérletezik még állatokon. |
Következzenek a tesztek leggyakoribb fajtái.
Laboratóriumi egérketrecForrás: commons.wikimedia.org
Akut mérgezésre vonatkozó kísérletek
E tesztek során azt mérik, hogy egy adott anyag rövidtávon mennyire mérgező, méghozzá oly módon, hogy a szerencsétlen állatokba beleerőltetik a szer medián halálos adagját (angolul median lethal dose, szokásos rövidítése LD50), vagyis azt a mennyiséget, amely egy napon belül a kísérleti állatok 50%-ának pusztulását okozza – mondanunk sem kell, hogy gyakran kimondhatatlan szenvedések után.
Ezt a tesztelési formát még az első világháborúban fejlesztették ki, és máig az egyik legelterjedtebb kísérleti forma annak ellenére, hogy tudományosan sosem sikerült igazolni ezeknek a teszteknek a relevanciáját, vagyis azt, hogy a kapott eredmények emberekre is érvényesek lennének. Sőt, egy tanulmány szerint a hasonló kísérletek körülbelül 65%-os pontossággal alkalmazhatók emberre, míg a sejtvonalas kísérletek pontossága 75%.
Szem- és bőrirritáció
Az akut tesztek egyik fajtája a hírhedt Draize-teszt, mely a ’40-es években született. Úgy zajlik, hogy a nyulat leszorítják, míg a kemikáliát a szemébe vagy leborotvált bőrére csöppentik, majd dokumentálják a károsodás mértékét. Az eredmény kiértékelése mindazonáltal szubjektív, nem egységes, és azt is megállapították már, hogy az önkénteseken végzett klinikai bőrtesztek sokkal megbízhatóbb eredményekkel járnak, mint az állatkísérletek.
Ilyen a Draize-tesztForrás: www.peta.org
Krónikus hatás
Az akut mérgezéssel szemben a hosszú távú hatást vizsgáló kísérletekben az adott anyagot ismétlődően – általában 28 vagy 90 napon keresztül - adagolják az állatoknak, hogy megvizsgálják annak az egyes szervekre gyakorolt hatását. A kísérletek után az állatokat gyakran megölik. Ebben az esetben is ugyanaz a helyzet, mint a fentieknél: többnyire nehéz az állatokra tett hatás alapján bejósolni az emberi szervezetre gyakoroltat.
Mindezek mellett léteznek még az adott vegyület felszívódását, illetve anyagcserére valamint szaporodásra gyakorolt hatását vizsgáló kísérletek, és persze olyanok, melyek mutációt illetve rákot okoznak.
Az állatkísérletek alternatívái
Orvostudományi berkekben persze akadnak támogatói is az ilyen kísérleteknek. Szerintük a szervátültetések, antibiotikumok és védőoltások ma nem is léteznének, ha nem lettek volna hozzájuk kapcsolódó állatkísérletek. Persze, ebben van igazság, például az első bypass műtéthez vezető utat hiba is lenne egy szinten említeni az egyik fogkrémgyártó vállalatnak azon kutatásával, mely során nyulak szemébe kentek fogkrémet hogy így teszteljék annak maró hatását.
Szerencsére az utóbbi évek több pozitív változást is hoztak: Egyrészt a technika fejlődésével már több módszer is létezik az állatkísérletek kiváltására, a sejteken illetve szöveteken való teszteléstől egészen a számítógépes programokig. Másrészt a törvényi szabályozások egyre szigorodnak, ami így a kísérletező szervezeteket és vállalatokat az alternatív megoldások használatára késztetik. Ilyen "motivációs eszköz" az egyszerűen csak "3R"-ként (replacement, reduction és refinement) nevezett előírás is: - Replacement, avagy csere: az állaton végzett kísérletezést ki kell váltani valamilyen más tesztelési módszerrel (például számítógépes modellezéssel). Amennyiben ez megvalósul, a másik két ponttal már nem is kell foglalkozni. - Reduction, avagy csökkentés: minimalizálni kell az kísérletben résztvevő állatok számát. - Refinement, avagy tökéletesítés: olyan módszerek alkalmazása, amelyek a lehető legkevesebb fájdalommal, szenvedéssel, stresszel járnak. Az orvostudományi kutatásokba sajnos nem szólhatunk bele, ám azzal segíthetjük az állatkísérletek további visszaszorítását, ha meggondoljuk hogy mit vásárolunk.
| Többek közt ehhez is ad információt a PETA (Emberek az állatokkal való etikus bánásmódért), amely több mint 2 millió tagjával a világ egyik legnagyobb állatvédő szervezete. Alapítóinak célja, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik meg szeretnék változtatni a társadalmat. Az egészséges vegán étrendet támogatják, és megmutatják, milyen könnyű "kegyetlenség-mentesen" vásárolni. A PETA gyárgazdaságokra, a ruhakereskedelemre, laborokra, és a szórakoztatóiparra fókuszál, hiszen ez a négy terület az, amelyek esetén a "legnagyobb számú állat szenved a legintenzívebben, a leghosszabb ideig". A PETA a közoktatás, az állatkínzásokkal kapcsolatos nyomozások, kutatás, állatmentés, jogalkotás, különleges események, hírességek bevonása és demonstrációk révén végzi munkáját. A szervezet első esete, a Silver Spring-i majomkísérletek kapcsán 1981-ben vált ismertté az Egyesült Államokban. A PETA beperelte az intézet kutatóit, akiktől végül elvették a majmokat, majd az állatokkal való felelőtlen bánásmód miatt pénzbüntetésre is ítélték őket. Itt találjuk azoknak a cégeknek a listáját, melyek még tesztelnek állatokon, itt pedig azokat, amelyek nem. |
Cikksorozatunk következő részében a PETA-t, és leghíresebb akcióit fogjuk bemutatni.
Kiemelt kép forrása / Szerző: Janet Stephens
