A Duna halálos ítélete?
Halálos ítélet fenyegeti a Duna menti, értékes élőhelyeket, ha a Paksi Atomerőmű bővítése miatt valóban vízerőmű épül a Duna hazai, alsó szakaszán. A felduzzasztott Duna ugyanis nem lenne képes megőrizni a folyó övezte vizesélőhelyek változatosságát, így többszáz faj ártéri jelenléte kerülhet veszélybe. Egy újabb, ember okozta káros beavatkozás miatt tűnhet el a Bősi erőműtől a Vaskapuig tartó szabályozatlan, természetes folyószakasz, mely éppen Gemenctől a Kopácsi-rétig őrzi legjelentősebb értékeit.
Duzzasztógát - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
A Duna természetes állapota a folyószabályozások miatt radikálisan megváltozott. Ártereinek mintegy 80%-át vesztette el, és az élőhely kapcsolata egyre több helyen szűnt meg a folyóval. Az árvízvédelmi töltések miatt a Duna a többi hazai vízfolyáshoz hasonlóan szinte egyenes csatornaként folyik korábbi önmagához képest, és jelentős medersüllyedés sújtja.
Hazánkban a folyók szabályozottsága ellenére rendkívül gazdag vizesélőhelyek találhatóak a Duna, a Dráva, a Mura és a Tisza mentén, csak a legfontosabbakat említve. Ezek a vizesélőhelyek az egész Európában eltűnőben lévő ártéri ligeterdők utolsó, így rendkívül értékes foltjai, melyek őshonos fafajok életközösségének adnak otthont. Az egyre fogyatkozó ősöreg erdők kiemelkedő jelentőségű madárparadicsomok. A magyar-horvát-szerb határháromszögben él Európa legnagyobb réti sas állománya, mintegy 200 példánnyal, és Európa egyik legnagyobb itt élő fekete gólya állományára is méltán vagyunk büszkék. A Duna hazai, alsó szakaszain pár éve találtak rá az emblematikus halfajnak számító egyik tokfélére, a sima tokra. A tokfélék egykori legnagyobb képviselői, az akár 3 méteresre megnövő vizák viszont a Vaskapu Vízerőmű miatt már nem jutnak el ezekre az élőhelyekre.
Az EU országai már felismerték, hogy a folyók és vizesélőhelyek állapotának megőrzése és javítása kulcsfontosságú a víz mint természeti erőforrás megmentése szempontjából. Emiatt született meg a folyók és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyek állapotának megőrzését is célzó irányelv, mely a Duna menti országok számára egyaránt fontos kötelezettség. A rendszerváltás óta valamennyi kormány kiállt azért, hogy számos értékes élőhely védelme érdekében a Duna hazai szakaszán ne épülhessen vízerőmű, és ennek választási ígéreteikben is hangot adtak.
A Paksi Atomerőmű bővítésének tervezésekor ennek ellenére most felmerült, hogy a Dunát egy gáttal felduzzasztják, így biztosítva a reaktorblokkok hűtését. Azonban a magyarországi Dunán bármilyen vízlépcső, vízerőmű, ami a folyó vízszintjének jelentős duzzasztását célozza, ezeknek a rendkívüli jelentőségű élőhelyeknek állapotát veszélyezteti.
A teljes cikk megtekinthető partnerünk, a WWF weboldalán.
