Befellegzett a dízelautóknak?
A világ legnagyobb autógyártója körül kirobbant botrány úgy tűnik, lavinát indított el. A környezetkímélő autózás egész témakörét más megvilágításba helyezi, miközben felteszi a kérdést: a nagyteljesítményű, "környezet"- és pénztárcabarát dízelautó mindvégig illúzió volt csupán?
Dízel üzemanyag - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
KipufogógázForrás: wikipedia.org
A Volkswagen leleplezése
Az amerikai Environmental Protection Agency (Környezetvédelmi Ügynökség) leplezte le a Volkswagen szoftverét, mely tesztkörülmények között képes befolyásolni az autó károsanyag-kibocsátási értékeit. Ennek előzménye az volt, hogy a Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (International Council on Clean Transportation) független, az amerikai nemzeti hatóságokétól különböző tesztekkel mérte az autókat, és a hivatalos eredményektől eltérő értékeket kapott. Miután az ügy nyilvánosságra került, Martin Winterkorn, a Volkswagen vezérigazgatója beismerte, hogy 11 millió dízelautót szereltek fel ezzel az okos szoftverrel, mely észreveszi, ha tesztelik, és ennek hatására a nitrogénoxidot megkötő karbamidot enged ki.
A leleplezés nemcsak a Volkswagenre, hanem a dízelautózás jövőjére is hatással lehet, és nem utolsósorban felhívja a figyelmet annak hátulütőire is, hogy az autók ma már szinte nem mások, mint "guruló szoftverek" - így bármikor meghackelhetőek, összeomolhatnak, valamint csalásokra és visszaélésekre adhatnak lehetőséget.
Nem ez volt az első eset
A dízelüzemű autók ugyan kevesebb szénmonoxidot bocsátanak ki, összességében azonban a megfelelő szűrők nélkül több károsanyag távozik belőlük a levegőbe – elsősorban nitrogénoxid. A dízelautók csak úgy lehetnek "környezetbarátabbak", ha cserébe kisebb a teljesítményük (és kevésbé gazdaságosak) - ezt a vásárlói kompromisszumot viszont csak kevesen akarták megkötni. A Volkswagen tehát azt ígérte a vevőknek, hogy nem kell lemondaniuk a nagyobb teljesítményről.
Nem újkeletű azonban a mostanihoz hasonló csalás, és nem is ez az első eset, hogy az EPA autógyártót büntetett (bár az is igaz, hogy a VW valószínűleg minden eddiginél nagyobb összeget fizethet): 1995-ben a General Motorst kapták rajta azon, hogy a szénmonoxid-kibocsátás érzékelője leáll, ha bekapcsolják a légkondit. Ez 11 millió dollárba került a cégnek. A GM-é is „leleményes” megoldás volt, de a VW szoftvere még ennél is fifikásabb: figyelembe veszi ugyanis a kormány helyzetét, a sebességet, a motor működésének időtartamát és a légnyomást is ahhoz, hogy eldöntse, szükség van-e a nitrogénoxid-kompenzációra. (- Erről a működésről számol be részletesebben többek közt az arstechnika.com és a motherjones.com portál is.)
KipufogógázForrás: wikipedia.org
Hogyan tovább?
A világ autógyártói túl sok energiát fektettek már a dízelautók fejlesztésébe, hogy csak úgy egyik napról a másikra lemondjanak a haszonról. Nagy valószínűséggel tehát a dízelüzemű gépkocsik nem tűnnek el, viszont Európában és az Egyesült Államokban változni fognak majd a tesztek és újabb szigorítások várhatóak a kibocsátási határértékek tekintetében is. Ez pedig méginkább megnehezíti majd az autógyártók dolgát (viszont nagy eséllyel erősíteni fogja az e-autók piaci részesedését, - lásd pl. elektromos Audi és Porsche).
