Üzembe helyezték Magyarország első, Arkhimédészi csigákkal működő vízerőművét
Törpe vízerőművet avattak fel szerdán Szentgotthárdnál. Az Arkhimédészi csigákkal működő erőmű Magyarországon egyedülinek számít.
Magyarország első, Arkhimédészi csigákkal működő vízerőműveForrás: szentgotthard.net
Római csavar, amit spanyolországi bányák víztelenítésére használtakForrás: wikipedia.org
Az un. Arkhimédészi csigaForrás: szentgotthard.net
Az erőmű központi eleme, a turbinaként funkcionáló két darab un. Arkhimédészi csiga. A 13 méter hosszú, 3,4 m átmérővel rendelkező üreges csigák egyenként kb. 20 tonnát nyomnak. Percenként nyolcszor fordulnak meg. Csobogó, locsogó hangjuk miatt jóval alacsonyabb akusztikai terhelést rónak a környezetre, mint a "hagyományos" gátak esetében az átbukó víz hangja. A csigák a duzzasztómű alján találhatóak, így a gát egyfajta akusztikai falnak tekinthető.
A turbinákat Csehországban gyártották, ahonnan speciális mély-bölcsős tréleren szállították Szentgotthárdra.
| Az arkhimédészi csiga (ami valójában egy csavar), más néven csavarszivattyú, a legrégebbi ismert víz emelésére alkalmas egyszerű gép, amelyet például arra lehet használni, hogy a vizet az alacsonyabban fekvő vízfelszíntől a magasabban fekvő öntözendő területre juttassák. - Bár feltalálói ismeretlenek, elnevezésének alapja valószínűleg az lehet, hogy a szerkezetet a hellenisztikus kor előtt nem használták az ókori görögök, és csak Arkhimédész idejében vált ismertté. (A névadó polihisztor egyébként kísérletezett csigákon alapuló súlyokat mozgató áttétekkel. Nevéhez fűződik pl. az un. Arkhimédeszi csigasor, mellyel óriási áttételt lehet megvalósítani. - Plutarkhosz feljegyzése szerint Arkhimédész a csigasorával egy teljes felszereléssel és katonákkal teli hadihajót egymaga képes volt elvontatni.) |
Római csavar, amit spanyolországi bányák víztelenítésére használtakForrás: wikipedia.org
A 310 kilowatt teljesítményű törpe vízerőmű éves szinten 1,2 millió kWh villamosenergiát termel, 100-150 háztartás éves fogyasztását fedezi. A megtermelt villamos energia tápkábelen keresztül az E-on hálózatába kerül.
Építése 2013. július 11-én indult el. A beruházás 380 millió forintból valósult meg, ebből 180,91 millió forintnyit finanszírozott Magyarország Kormánya és az Európai Unió, a többit hitelekből és magántőkéből fedezte az üzemeltető Carpathia Vízerőmű Kft.
Az un. Arkhimédészi csigaForrás: szentgotthard.net
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője avatóbeszédében úgy fogalmazott: a megújuló energiák közül környezetbarát megoldást jelentenek a kis vízerőművek, jelenleg csak a Bodrogon és a Rábán működik néhány ilyen, de a jövőben akár el is terjedhetnek. Az államtitkár kiemelte: a rosszemlékű Bős-Nagymarosi vízlépcső ügye után 25 évnek is el kellett telnie ahhoz, hogy ismét téma lehessen a vízenergia hasznosításának kérdése. Hozzátette: Magyarország adottságai miatt a kis vízerőműveké lehet a jövő, amelyek építése és üzemeltetése a legkisebb környezeti kárral jár, és alacsony vízállás mellett is megbízhatóan termelhetnek energiát.
Huszár Gábor (Fidesz-KDNP) Szentgotthárd polgármestere felidézte, hogy néhány éve uniós támogatással megújult a Rába-gát - ahol most a vízerőmű is felépült - és annak környezete, a vízitúrázók számára csónak csúszda is kiépült. Véleménye szerint az archimédeszi csigákkal működő vízerőműnek turisztikai vonzereje is lehet, hiszen jelenleg ez az egyetlen ilyen az országban. Hozzáfűzte, hogy az általános iskolai tananyagban szerepel ezeknek a csigáknak a működése, amit itt használat közben lehet megtekinteni. A polgármester szólt arról is, terveik között szerepel, hogy a Rábán a gát szomszédságában egy fahíd is megépüljön, amely a gyalogosokat és a kerékpárosokat szolgálná.
További érdekes információk a vízerőműről ebben az interjúban.
Fotók forrása: szentgotthard.net / wikipedia.org
