A klímaváltozás a Star Wars-univerzumot sem kerüli el!

Magazin

írta: ecolounge
2015/12/18

Olvadó gleccserek, víz alá kerülő szigetek, kiszáradó erdők, terjeszkedő sivatagok, egyre forróbbá váló nyarak, heves viharok. Nincs olyan hely a Földön, ahol az éghajlatváltozás ne éreztette volna már hatását. A szerencsésebbek egyelőre még csak apró jeleket érzékelnek, máshol azonban már alapjaiban lett más minden. Utánajártunk, vajon a Csillagok Háborúja főbb forgatási helyszínein mit okozott az éghajlatváltozás az elmúlt évtizedekben.

A Tatuin még szárazabb és forróbb lett
A Galaxis Külső Peremén (outer RIM) található, sivatagos Tatuin bolygó a Csillagok háborúja IV. epizódjában jelenik meg először. Ide zuhan le C-3PO és R2-D2 kabinja. (Feltűnik még a Jedi visszatérben is, itt ismerkedhetünk meg Jabbával - róla itt írtunk, valamint az előzményrészekben). A bolygó főleg homokdűnékből áll, amit néhol sziklás felszínek szakítanak meg. A Tatuinon játszódó jeleneteket Tunézia mellett Arizonában és Kaliforniában, a Halál-völgyében forgatták. Ez utóbbi helyen vették fel például azt a jelenetet a IV részben, melyben Luke Skywalker elindul, hogy megkeresse Obi Wan Kenobit.
A Halál-völgye a Föld legforróbb pontja. Az extrém körülmények számos földrajzi tényező együttes hatása miatt alakultak ki. A terület 400 km-re van minden nagyobb víztesttől, a völgy legalacsonyabb pontja 86 méterrel a tengerszint alatt fekszik, ráadásul a Sierra Nevada láncai elzárják az utat a Csendes-óceán nedves légtömegei elől. Sokan talán úgy vélik, a globális felmelegedés az egyébként is forró és száraz sivatagi területeken már nem okoz komoly következményeket. Ez azonban nem így van. Ezekben a térségekben ugyanis már a hőmérsékletben vagy a csapadék mennyiségében bekövetkező legkisebb változás is drasztikus hatással lehet az itt élő növényekre és állatokra. Az amerikai délnyugat átlaghőmérséklete szinte mindenhol nőtt az 1960-as évek előtti időszakhoz képest. A Halál-völgyében például az elmúlt húsz év átlaghőmérséklete 0,7 Celsius fokkal lett magasabb az 1960 előtti időszakhoz képest. Az utóbbi években nem egyszer érte el szokatlan hőhullám is a térséget. 2013. júniusában például a Halál-völgyében található Furnace Creek Látogató központnál 54 Celsius fokot mértek.

A klímaváltozás hatására a siavatagi baktériumok is kihalnak a Halál-völgyében, erről itt írtunk.

Veszélyben a Joshua Tree: A klímaváltozás az itteni élővilágra is hatással van, például a Mojave-sivatag ikonikus növényére, a Jozsué-fára (Yucca brevifolia) is. A Joshua tree, amit már a U2 is megénekelt, akár 150 évig is élhet. Alkalmazkodott a szárazsághoz, kiterjedt és mélyre hatoló gyökérzete van, ami akár 11 méter mélységbe is leér. A klímaváltozás hatására azonban a sivatag egyre forróbb és szárazabb, és ennek következtében egyes területekről a fiatal magoncok szinte teljesen eltűntek, az öreg fák pedig haldokolnak. A szakemberek egyelőre próbálják felmérni a jelenlegi helyzetet, de azt még nem tudják, hogy a klíma melegedésével párhuzamosan a növény képes lesz-e új, északabbra fekvő élőhelyeket meghódítani. Sajnos a térség több növény fajánál is hasonló folyamatokat figyeltek meg. A Halál-völgyének északi részén, ahol az Eureka dunes dűnecsoport található, évtizedekkel ezelőtt még növényzettel benőtt dűnéket fotóztak, mára csak a csupasz homokfelszín maradt, a növényzetnek alig maradt nyoma. Dél-Kalifornia egyik sivatagos régiójában, a Coachella-völgyben kutatók kimutatták, hogy 1977 és 2007 között, ahogy a klíma szárazabb és forróbb lett, a fák és cserjék az alacsonyabb térszínekről kipusztultak és átlagban 65 méterrel magasabbra költöztek, ahol kedvezőbb életfeltételeket találtak.

Tunéziában a szél és a vándorló homok okoz gondot: 2013-ban például nagyon úgy nézett ki, hogy az I. epizódban bemutatott Mos Espa-t - pontosabban annak viharvert díszleteit - elnyeli egy homokdűne. Végül sikerült megmenteni.

 

Olvadás a fagyott Hoth bolygón


A Külső Perem Régióban található fagyott bolygó, a Hoth, a Csillagok háborúja V. részében, a Birodalom visszavágban tűnik fel (itt játszódik a híres hoth-i csata, melynek alkalmával a birodalmi erők négylábú lépegetőket vetnek be a lázadók ellen). Felszínét jeges síkságok és gleccserek borítják. A hőmérséklet állandóan fagypont alatt van, éjszaka akár -60 fok is lehet. A zord viszonyok ellenére néhány állatfaj azért él itt, például a melegvérű tauntaunok és a jetire emlékeztető ragadozók, a wampák (róla itt írtunk).

A Hoth-on játszódó külső jelenetek nagy részét a délnyugat-norvégiai Hardangerjøkulen közelében vették fel. Norvégia hatodik legnagyobb jégmezőjének nagysága 73 km², legnagyobb vastagsága néhol a 350 métert is eléri, de a XX. század során a jég egyre vékonyabb lett. A gleccser tulajdonképpen egy jégsapka, melynek van egy nagy kiterjedésű, sík felső része és több ebből kilépő gleccsernyelve. Norvég kutatók 2010-ben megállapították, hogy az ország vizsgált 31 gleccseréből 27 visszahúzódóban volt. Például a Hardangerjøkulen egyik gleccsere, a Midtdalsbreen 2009 és 2010 között 34 métert húzódott vissza, 2000 és 2010 között pedig 143 métert, míg egy másik, a  Rembesdalsskaka gleccser 2000 és 2010 között 311 méterrel lett rövidebb. A Hardanerjokulen-hez hasonló gleccser-komplexek, a norvég kutatók szerint, különösen érzékenyek a klímaváltozásra. A kutatók számításai alapján, ha az átlaghőmérséklet az 1961-90-ig tartó időszakhoz képest 3 Celsius fokkal nő, a Hardangerjokulen teljesen eltűnhet a század végére.

2014-ben az Innsbrucki Egyetem és a kanadai Trent Egyetem kutatói publikálták a globális szintű gleccser-olvadásról szóló tudományos összefoglalójukat. E szerint míg 1851 és 2010 között a gleccserek tömegvesztésének egynegyede volt írható az emberi tevékenység számlájára, addig 1991 és 2010 között a visszahúzódások mintegy kétharmada az embernek köszönhető.

 

Eltűnő erdők az Endoron, az Ewokok bolygóján


Az Észak-Kaliforniában található Redwood Nemzeti Park nem csak a Föld legmagasabb élő fájának, a 115, 62 méter magas parti mamutfenyőnek, Hüperiónnak ad otthont, de a Star Wars legaranyosabb külsejű harcosainak is. A misztikus Redwood, George Lucast is megihlette, aki ide helyezte a Csillagok háborújának teddy mackóit, az ewokokat, akik a sorozat hatodik részében, a Jedi visszatérben tűnnek fel. Otthonuk az Endor gázóriás bolygó 9 holdja közül az egyik, az Endor erdőhold. Az Endort szinte teljes egészében erdő borítja, az egy méter magas medveszerű lények a magas fákra épített házaikban laknak.

Az Észak-Kaliforniában található Redwood Nemzeti Park 1968-ban jött létre, hogy megóvja a csak itt élő parti (más néven örökzöld vagy tengerparti) mamutfenyők (Sequoia sempervirens) állományait (Hüperiónt több más ökológiai érdekességgel együtt itt mutattuk be). A kaliforniai partvidék mamutfenyőinek elterjedését két dolog határozza meg alapvetően, az egyik, hogy elég távol legyenek az óceántól, ahhoz, hogy a talajvíz már ne legyen sós, de ne legyenek túl távol sem, hogy az óceán felől érkező köd még elérje azokat. Így mindösszesen egy 40 km-es sávra korlátozódik az elterjedésük.

Földünk legidősebb, nem telepes felépítésű élőlényei egytől egyig ősi szálkásfenyők, amelyek szintén Kalifornia államban, a magashegyi cserjehatár közelében ligeteket alkotva élnek. Közülük kerül ki a Föld legidősebb fája, amely ebben az évben ünnepli 5064. életévét, a matuzsálemfát itt mutattuk be.

Csökkenőben a mamutfenyők száma: A tudósok szerint a klímaváltozás hatásaira ezek az óriás fák különösen érzékenyek. Egy tanulmány szerint az elmúlt 90 évben Kalifornia óriás fáinak- mamutfenyők, fenyők, tölgyek- közel fele eltűnt. Az okok közt első helyen a klímaváltozás miatt kialakult vízhiány áll. Egy másik tanulmány szerint a partmenti ködös napok száma 33%-kal csökkent az elmúlt száz évben, ez pedig nagy érvágás a mamutfenyőknek, hisz a nyári hónapokban a szükséges nedvesség jelentős része a ködből származik. A modellek előrejelzései alapján a kutatók úgy vélik, hogy a változó klíma miatt a mamutfenyők elterjedési területe módosulhat. A déli állományok zsugorodhatnak, ezzel párhuzamosan pedig a faj egyre inkább északra mozdulhat majd el, Kaliforniából Oregon állam délnyugati részébe. A parti mamutfenyők kipusztítása már a fehér telepesek megjelenésével elindult, a fa kemény, vörös színű (innen a név: redwood) faanyaga miatt nagyon értékesnek számított. 1918-ban létrejött egy szerveződés, a Save the Redwoods League, azzal a céllal, hogy megállítsák az erdők pusztítását. A szervezet ma is létezik, és ma is aktívan közreműködik az erdők védelmében. Többek között támogatják a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat is, hogy minél többet megtudjanak arról, milyen hatással van a felmelegedés a mamutfenyők növekedésére és még időben megtehessék a megfelelő védelmi intézkedéseket.

A rovat új hírei

Hasonló

Hitchcock madarai léteznek?

A film elkészülte óta többen szerettek volna rájönni, hogy vajon valós események is inspirálták-e a zseniális filmrendezőt.

A rovat legolvasottabbjai