A gyógyító böjt
A tél vége-tavasz eleje a megújulásról szól: éled a természet, elvégezzük a nagytakarítást, de miért ne tisztulhatnánk meg mi magunk is? Nincs is jobb mód erre, mint a böjt, amely testünket-lelkünket felszabadítja.
A kép illusztrációForrás: pexels.com
Böjtölni nagyon sokféle indíttatásból és módon lehet: a legtöbb világvallásban szerepel böjti időszak, amely inkább egy magasabb fokú spiritualitás, befelé figyelés eszköze, de a táplálék valamilyen mértékű megvonása öngyógyító hatású is egyúttal. Elég csak az állatokra gondolnunk, akik ösztönösen is "tudják", hogy mikor kell koplalniuk, ahhoz, hogy regenerálódjon a szervezetük.
Miért van szükség a böjtre?
A böjt ősi gyógymód, jótékony hatásait az orvostudomány is igazolja, azonban fontos, hogy kellő szakértelemmel, drasztikusabb kúra esetén szakember felügyelete mellett végezzük. Az általánosan elfogadott nézet szerint évente kétszer (a tavaszi és az őszi időszakban) ajánlott egy-egy hosszabb vagy rövidebb tisztítókúrát tartani - aminek viszont akkor van igazán értelme, ha a böjt vége egyben egy új, egészségesebb életmód kezdete, nemcsak egyfajta diéta, amivel csak többet ártunk a testünknek, mint használunk.
Ha azonban jól végezzük, nagyon sok káros dologtól szabadulhatunk meg: az élelmiszerekkel, a belélegzett levegőből ugyanis szennyező vegyületek kerülnek a szervezetünkbe (íz-,szín- és állagjavítók, tartósítószerek, gyógyszermaradványok, kipufogógáz, por, sőt még nehézfémek is). Az anyagcsere-folyamatok sajnos nem kellően hatékonyak ahhoz, hogy ezeket a salakanyagokat maradéktalanul eltávolítsák. A sejtekben, az erekben, az ízületekben és a bélrendszerben felhalmozódott méreganyagok viszont csak tovább rontják az anyagcsere-folyamatokon túl az immunrendszer működését is, sőt hozzájárulhatnak rosszindulatú daganatok képződéséhez.
Mi történik a kúra alatt?
A böjt célja, hogy a szervezetet hozzásegítse önmaga gyógyításához, megújításához: az eddig az emésztés által lekötött energia ugyanis felszabadul, amelyet a szervezet saját regenerálódására tud fordítani."Kidob" mindent (a beleken, veséken, tüdőn és bőrön át), ami zavarja és megbetegíti. Leépíti a halott és a beteg sejteket, hogy majd a helyes táplálkozás során ezek helyébe újak és fiatalok lépjenek.
További áldásos hatásai: lebomlanak a kóros anyagcseretermékek, a felesleges tartalékok (tehát "mellékhatásként" fogyaszt is); megerősödik az immunrendszer, javul az emésztés, helyrebillen a sav-bázis háztartás egyensúlya; jelentősen javul a vérnyomás és az érrendszer állapota; megtisztul és feszesebbé válik a bőr, javul a testi és szellemi kondíció szintje, a koncentráció- és emlékezőképesség.
Hogyan böjtöljünk?
Bár sokan a klasszikus léböjtöt értik a böjt alatt, tisztulni úgyis lehet, ha (átmenetileg, például a Húsvét előtti 40 napban) nem fogyasztunk húst/állati eredetű élelmiszereket, kerüljük a finomított szénhidrátot és cukrot vagy éppen az alkoholnak/cigarettának intünk búcsút. Kúraszerűen tarthatunk heti egy-két lé- vagy gyümölcsnapot is. Az alapszabály minden esetben a sok (minimum 2-3 liter) folyadék fogyasztása.
A legelterjedtebb azonban a Buchinger-féle léböjtkúra, amely követői egyáltalán nem fogyasztanak szilárd táplálékot, csupán gyógyteákat, zöldség-és gyümölcsleveket - így a szervezet megkapja a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat. A kúra nagy előnye, hogy az emésztőrendszer szinte nyugalmi állapotba kerül, így a szervezet hatékony tudja mozgósítani öngyógyító képességét.
Léteznek már direkt böjtre specializálódott vendéglátóhelyek is, ahol a világtól elvonultan, csapatban végezhetjük a kúrát, amelyhez általában májpakolás, beöntés, meditáció, testmozgás, kirándulás is hozzátartozik. Együtt könnyebben győzhető le az első napokban fellépő "böjtkrízis", és a kezdeti fáradékonyság, fejfájás - a tisztulási folyamat természetes velejárói - után nagy tehertől felszabadultan, energikusan és sokkal egészségesebben térhetünk haza.