Az ember a talajt is tönkreteszi: A termőföld állapota elkeserítő, veszélyben a mezőgazdaság is!
Az ENSZ kalendáriumában az idei a Termőföld Nemzetközi Éve volt, mely nemrégiben zárult a Termőföld Napjával. Ennek alkalmából jelentést adtak ki arról, hogy milyen a termőföldek állapota a világ különböző részein.
Mezőgazdaság - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
Erdőirtás KolumbiábanForrás: commons.wikimedia.org
Az eredeti növényzet kiirtása hozzájárul a talajromláshozForrás: wikipedia.org
Romlik a földek minősége
A termőföld minősége világszerte gyorsan romlik többek között a talajeróziónak, a tápanyag-kimerülésnek, a szervesszén veszteségnek és a talajszennyezésnek köszönhetően. Ez a tendencia azonban visszafordítható, amennyiben az egyes országok áttérnek a fenntartható gazdálkodás gyakorlatára. Ez különösen fontos azért is, mert a talaj nemcsak a növényeknek szolgál létfontosságú táplálékul, de évente több tízezer köbkilométer vizet szűr meg és a klíma szabályozásában is alapvető szerepe van.
A jelentés célja egyébként, hogy növelje a tudatosságot a földdel, vagyis „az emberiség néma szövetségesével” szemben. A felmérésben 60 ország 200 tudósa vett részt. Az egyik legfontosabb következtetésük, hogy a világ talajerőforrásainak nagyrésze épphogy elégséges, rossz vagy nagyon rossz állapotban van, ráadásul sok helyen csak romlanak a körülmények. Egész pontosan a földek 33 százaléka van rossz állapotban az erózió, a szikesedés, a tömörödés, a savasodás és a kémiai szennyezés miatt.
Ijesztő adatok
A jelentés megállapítása szerint az erózió évente körülbelül 25-40 milliárd tonna termőföldet mozdít el, az ennek köszönhető gabonaveszteséget pedig évi 7,6 millió tonnára becsülik. Ha nem sikerül megállítani az eróziót, 2050-re 253 millió tonnányi gabonaveszteséggel számolhatunk, ami körülbelül azzal egyenértékű, mintha 1,5 millió négyzetkilométernyi területen szűnne meg a növénytermesztés – ez nagyjából India szántóföldjeinek összterületének felel meg.
Afrikában három kivételével minden országban több tápanyagot vonnak ki a talajból évente, mint amennyit sikerül visszapótolni.
Az emberi tevékenység következtében felhalmozódott só a becslések szerint 760.000 négyzetkilométeren szüntetheti meg a növénytermesztést – mely nagyobb terület, mint az összes szántóé Brazíliában.
A talaj elsavasodása szintén korlátozza a élelmiszertermelést. A legtöbb savas termőföld Dél-Amerikában található, ahol az erdőirtás és az intenzív mezőgazdaság tette tönkre a talajt.
Erdőirtás KolumbiábanForrás: commons.wikimedia.org
Kép forrása / Szerző: Matt Zimmermann
Népességnövekedés, ubanizáció és klímaváltozás
A talaj állapotát leginkább a népesség növekedése és a gazdasági „fejlődés” érinti. Mivel immár több, mint 7,3 milliárd embert kell élelemmel ellátni, a Föld jégmentes területeinek több mint 35 százalékát vonták művelésbe. A talaj pedig, a természetes növényzettől megfosztva sokkal inkább ki van téve az eróziónak, valamint a tápanyveszteségnek és a biodiverzitás csökkenésének.
Emellett az urbanizáció, a gyors növekedés és a városok terjeszkedése is egyre nagyon területet károsít sóval, különböző savakkal és nehézfémekkel, munkagépekkel, valamint a betonnal.
A magasabb hőmérséklet és a szélsőséges időjárási események, mint például az aszályok, árvizek és viharok hatása is sokféleképpen befolyásolja a talaj termékenységét: például kiszárítja és lecsapolja a tápanyagban gazdag termőrétegeket.
Az eredeti növényzet kiirtása hozzájárul a talajromláshozForrás: wikipedia.org
Kép forrása / Szerző: Trevor Rickard
Talajjavító intézkedések
A jelentés szerint a legsürgetőbb feladat, hogy megőrizzük a talajok jelenlegi termőképességét és megakadályozzuk a további romlást, stabilizáljuk a talaj széntartalmát és a hozzátartozó organizmusok mennyiségét. Emellett fontos, hogy egyre kevesebb helyen használjanak nitrogén- és foszfortartalmú trágyát, valamint egyre nagyobb körben terjedjenek a talajjavítással kapcsolatos ismeretek és gyakorlatok.
