A világ legpiszkosabb városai

Magazin

2014/05/25

Emberi civilizációnkat igen fejlettnek tartjuk, és azt gondoljuk, elődeinknél sokkal értelmesebbek vagyunk. Ebben nagyot tévedünk. Nem sikerült megtanulnunk azt az iratlan szabályt, miszerint hosszútávon csak az lehet fenntartható és ezáltal életképes, ami a természet ökoszisztémájához hasonlóan körforgásban van, és harmóniában áll a rendszer többi elemével.

Mert egy jól működő rendszerben minden felhasznált erőforrást pótolni kell, fenntartva így az  állandó cirkulációt. Ehhez képest az emberiség továbbra is ész nélkül éli fel a bolygó nyersanyagkészletét, nem törődve annak pótlásával. Eközben hatalmas mennyiségben termel olyan hulladékhalmokat, amelyek kikerülve a körforgásból a környezetet, az élővilágot is veszélyeztetik, tehát - mondhatni - magának a rendszernek a stabilitását is fenyegetik.

Nekünk, hétköznapi embereknek lehetne mentségünk, hogy sajnos innen nem látunk rá, például az esőerdők irtásának méreteire. Azonban már nem bújhatunk kifogások mögé, mert a mindennapi életterünkben, a városainkban is egyre feltűnőbbé válik a fenntarthatatlan folyamat.

Következzen néhány elrettentő példája az élhetetlen városoknak:

1. Kínában a hivatalosan működő szénbányák felmérhetetlen légszennyezéshez vezetnek, de még ennél is nagyobb károkat okoznak az illegális szénbányák, amelyek nem követnek semmilyen kibocsátást szigorító szabályozást. A világ legpiszkosabb városa a kínai Linfen. Ezt a szégyenletes címet a szénbányászatnak és az intenzív ipari termelésnek köszönhetően nyerte el. A város levegője folyamatosan, a nap 24 órájában szennyezés alatt ál az égetett szén füstjének köszönhetően.

2. Indiában Sukinda városa a legszennyezettebb, ahol olyan krómot bányásznak, amit később a bőr megmunkálásához használnak fel.

3. A világ legszennyezettebb városai élmezőnyébe tartozik az oroszországi Norilsk is, ahol a világ legnagyobb nehézfémolvasztó üzeme található. Itt a fémbányászat és fémfeldolgozás során a levegőszennyezettség kiugróan magas mértéket ér el.

Nehogy azt higgyük, hogy a legfejlettebb országokban ilyen mértékű szennyezés nem fordulhat elő. Az Egyesült Államokban is bőven találunk hasonló példákat. Észak-Amerika egyik legpiszkosabb városa a kaliforniai Fresno. Ez a város az ország tán legszennyezettebb levegőjét tudhatja magáénak, amihez földrajzi elhelyezkedése is hozzájárul, mivel a völgyben meghúzódó várost három oldalról ölelik körül a hegyek, ezzel az autók és gyárak által kibocsátott károsanyag lényegében bent ragad. A város minőségi termőtalaja miatt a mezőgazdaság igen nagy népszerűségnek örvend, ám évről évre irreális mennyiségű növényvédő- és gyomirtószert vetnek be, melyek idővel mind az alsó vízrétegekbe szivárognak. Mára az ivóvíz minősége annyira leromlott, hogy a városvezetés kénytelen megtiltani a várandós anyukáknak, hogy igyanak belőle.

Északi New Jersey és Long Island területe 19 millió ember otthona és több száz éves ipari fejlődés színtere. Évekkel ezelőtt Greenpointnál több mint 17 millió gallon petróleum származék szivárgott ki, amely beszennyezte a térség vízkészletét. A texasi Houstonban található az USA legnagyobb olajfinomító és vegyi üzemtelepe, amely évente több mint 9 millió kilogramm mérgező anyagot bocsát ki magából.

A szennyezett városok lehangoló példái után vessünk egy pillantást a világ legtisztább városára. A kanadai Calgary ennek a címnek a büszke tulajdonosa, ami azért igen meglepő, mert ebben a városban is ugyan úgy található gáz- és olajdfeldolgozó üzem, mint a legszennyezettebb városok között. Calgary városának példáját követve megtanulhatjuk, hogy az olajtermelésben nem csak a nyereség termelésé a fontos, hanem a keletkezett szennyezőanyag és kibocsátás megfelelő kezelése és minimalizálása is. Tehát nem kell megvárnunk az olajkorszak végét ahhoz, hogy tiszta és élhető környezetet tudjunk biztosítani a városi lakosoknak.

És következzen egy extrém példa is, Afrikából. A nigériai Lagos "városa" egyedi az egész világon, mivel funkcióját tekintve egy szeméttelep, melyre naponta 9 ezer tonna szemét érkezik. Azonban körülötte, valamint benne 16 millió ember él! Érdemes megnézni a BBC és Will Anderson által készített dokumentumfilmet, mely hitelesen igyekszik bemutatni a várost és az ott élő embereket.

 

A rovat új hírei

Hasonló

Szennyezett levegőt szívunk

Az EEA jelentése igen sötét képet fest az európai városok légszennyezettségének alakulásáról. Budapestnek is utánanéztünk.

Úszunk a szemétben

A hulladéktelepek száma és mérete egyre növekszik, a szemét egy része pedig a tengerben landol.

Ökovárosok: Curitiba

Előző cikkünket folytatva nézzük, mire volt képes egy zseniális építész-politikus Curitibában.

Ökovárosok: Masdar

A tervek szerint 22 milliárd dollárból jön létre a világ legnagyobb ökováros beruházása.