Úszunk a szemétben

Magazin

2014/05/01

Fogyasztói társadalmunk kielégíthetetlen éhsége miatt a hulladéktelepek száma és mérete egyre csak növekszik, a szemét pedig sok esetben végül a tengerekben, óceánokban landol, ahol az áramlatok hatására úszó "szigeteket" képez. Több óriási szemétsziget is kering a óceánokon, az egyik legnagyobb ilyen úszó szörnyeteg mérete - a legoptimistább becslést alapul véve is - Magyarország területének több mint a hétszerese!

Civilizációnk rohamos növekedése kapcsán egyre több területen éleződik ki világunkban kettősség. A kontraszt jól megfigyelhető a gazdag és a szegény országok között, akárcsak a csillogó modern luxus életvitelt biztosító közeg és a visszaszorított, elszennyezett természet között. Ez utóbbit szemlélteti az óceáni szigetek példája: míg a tehetős emberek körében olyannyira népszerű egy lakatlan sziget megvásárlása, hogy lassan már kifogyunk belőlük, addig a mesterségesen képződött úszó hulladék szigetekért természetesen senki sem akar felelősséget vállalni, pláne nem megvenni.  A fogyasztói társadalom kielégíthetetlen éhsége miatt számuk és méretük pedig egyre csak gyarapszik.

Hogyan keletkeznek az úszó hulladéktelepek?
100 millió tonna műanyag termelődik évente, amiből 10 millió tonna az óceánban végzi. Az óceáni áramlatoknak köszönhetően ezek a hulladékok egy pontban tömörülnek össze, az áramlatok találkozásánál. A hulladékszigeteket alkotó szemét 80%-a a szárazföldről származik és 20%-a hajókról. Összetétele alapján található benne üveg, alumínium doboz, orvosi hulladék, de legnagyobb részben, azaz 90%-ban műanyag, aminek egy része vizes flakonok, kupakok, műanyagpoharak és halász hálók, nagy része pedig a műanyaggyártás melléktermékeként keletkezett un. műanyag pellet.

Az úszó hulladék telepről ne csak egy lebegő sziget jusson az eszünkbe, hiszen gyakran kis méretű műanyagból, mikro nagyságú műanyagokból és kémiai iszapból tevődik össze, ami szabad szemmel nem is látható. Sőt mérete és sűrűsége ellenére még szatellitről sem látható.

Ismert úszó szemétszigetek
Földünkön több ilyen úszó szeméttelep is megtalálható. A legismertebb a Csendes-óceán északi  áramlatainak fogságában kering, Hawaii és Kalifornia között. Az áramlatok a tengeri szennyeződéseket Észak-Amerika és Japán partjairól, valamint a Csendes-óceán északi részéről gyűjtötték össze, mérete 700 ezer km² és 15 millió km² közötti. Ez a szemétsziget a Csendes-óceán területének 0,41% - 8,1%-a, a legoptimistább becslés esetén is Magyarország területének több mint a hétszerese!

Mennyit utazik idáig a hulladék? Észak-Amerikából hat évet, Japánból vagy más ázsiai országból csupán egy évet. Ennek a csendes-óceáni úszó hulladékszigetnek a létezését a kutatók először 1988-ban kezdték gyanítani, amikor több éven keresztül találtak magas műanyagtartalmat a víz felszíni rétegeiben. Az úszó szemétsziget létezését mégis csak 1997-ben ismerték el hivatalosan, amikor is Charles Moore kapitány egy jacht verseny végeztével, Kalifornia felé véve az irányt, keresztül nem hajózott rajta. A kapitány és a legénység elmondása szerint hulladék borította be a víz teljes felszínét, amíg a szemük ellátott. Vajon ő is megvásárolandó lakatlan szigetet keresett hazafelé menet? Ha igen, valószínűleg nem ilyen szigetre számított.

Az észak csendes-óceáni szeméttelep sajnos nem az egyetlen a Földünkön. Az Indiai-óceánon és az észak Atlanti-óceánon is ugyanilyen szemétsziget található. Az Atlanti-óceánon a golf áramlat, az észak atlanti áramlattal, a kanári- és az eqvádori áramlattal együttműködve a Sargasso-tengeren teszik le a szemetünket.

Az óceánokon bármilyen irányba indulunk, előbb-utóbb szemetet találunk. Ezt a felvetést erősíti meg az a tény, hogy az idén márciusban eltűnt malajziai repülőgép roncsait kutatva a felderítő csapatok nem repülő maradványokat találtak, hanem hétköznapi hulladék maradványokat. Becslések szerint Ausztrália körül négyzetkilométerenként 10.000 darab műanyag úszkál.

Mi lesz a sorsuk?
A legtöbb műanyagnak 400-500 évre van szüksége a teljes lebomláshoz, addig csak egyre kisebb méretűre darabolódnak, olyan apróra, hogy még planktonokban is megtalálhatóak. A vízbe kerülő eldobott hulladék 70 százaléka pedig a tengerfenéken végzi.

Említeni sem kell, hogy ez a hulladékmennyiség milyen veszélyt jelent az óceáni élővilág számára. Rémtörténetekbe pedig bele se kell mennünk az állatok és a műanyagtárgyak találkozásáról, elég annyi, hogy jelentősen befolyásolja az élővilágot, lebomlásukkor keletkező méreganyagok pedig a táplálékláncon keresztül a mi tányérunkra is eljutnak.

Sajnos ezek a szeméttelepek minden országhatártól messze helyezkednek el, ezért a kormányok nem vállalnak felelősséget értük. Pedig van már pár jó ötlet, hogyan lehetne felszámolni ezeket a telepeket.

Addig is nekünk kell tudatosabbnak lennünk és kevesebb szemetet termelnünk. Követendő példa lehet a zéró hulladék mozgalom, ami a hulladék termelést háztartásokban nullára kívánja csökkenteni. De ha már hulladék keletkezik, akkor azt próbáljuk meg hasznosítani és újrafelhasználni. Például építsünk belőle házakat, ahogy azt az earthship esetében teszik a kreatív tervezők. Vagy növeljük a hulladék dizájn tárgyak lelkes rajongóinak táborát.

 

A rovat új hírei

Hasonló

Önkéntesek az óceánokért

A Föld vizeinek védelme érdekében önkéntesek százezreit mozgósítják a világ különböző pontjain.

A rovat legolvasottabbjai