Drónokkal irtják a tengericsillagokat
Automatizált működésű vízalatti robotok végeznek az invazív tengericsillagokkal.
Töviskoronás tengericsillagForrás: scienceinpublic.com.
InjekciózásForrás: oceanservice.noaa.gov
Miközben az embernek köszönhetően (pl. klímaváltozás, túlhalászat, vízszennyezés) az ökoszisztémák kiegyensúlyozatlanná válnak és fajok ezrei pusztulnak ki, egyesek mondhatni túl jól teljesítenek. Ilyen az invazív természetű töviskoronás tengericsillag is, amely új élőhelyekre vándorol, miközben folyamatosan kiszorítja az őshonos fajokat.
| Az állat- és növényfajok terjedését - a klímaváltozás és környezetszennyezés mellett - természetellenesen felgyorsította az utazás, az áruszállítás, a turizmus, és a szándékos, eleinte kedvezőnek tűnő betelepítés is - ez utóbbira igen jó példa az a kínai akció, amikor mezei rágcsálók visszaszorítása érdekében kóbor macskák százait engedték szabadon. Az özönfajok megváltoztathatják a korábbi ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak. Jelenleg az élőhelypusztítás mellett az inváziós fajok okozzák a legnagyobb biodiverzitás csökkenést. Az invazív fajok súlyos és egyre növekvő veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségére is, ilyenek a varangyok, a vörös tűzhangyák, de természetesen invazív növények is léteznek (nem is kevés), mint például az amerikai gesztenye - ezek a példák itt tekinthetőek meg. Az invazív fajok miatti kipusztulás tán két legismertebb példája a Mauritiusz szigeti dodó és az erszényes farkas. A dodó saját végzetét a telepesek által behurcolt és később elvadult állatoknak (disznók, kutyák, patkányok) köszönheti, az ausztráliai erszényes farkas eltűnését pedig szintén az ember által behurcolt dingó okozta. Róluk és a többi "egyszervolt állatokról" itt írtunk. |
A queenslandi technológiai egyetem kutatói úgy vélik megoldásra leltek: automatizáltan működő vízalatti drónokat terveznek a tengerfenékre küldeni, amelyek felkutatják és elpusztítják a töviskoronás tengericsillagokat. "A Cotsbot intelligens vízalatti drónok speciális szenzorral felszerelve látnak a víz alatt, memóriájuk több ezer fotót tárol az invazív fajról, melynek példányait a képekkel összevetve képesek beazonosítani - nyilatkozta Matthew Dunbabin kutató, a projekt egyik tagja. - "Az eljárás során halálos méreggel injekciózzák be a célpontot. Ezután a búvárok alámerülnek hogy összeszedjék az elpusztult állatokat."
Így működik:
"Terveink szerint a következő 5 hónapban folyamatosan tesztelni és fejleszteni fogjuk a drónokat, célunk a hibátlan automatizált működés elérése."
A faj gyorsuló elterjedésének legfontosabb okai közé tartozik a természetes ellenségek túlhalászata, valamint a vízben megnövekedett tápanyagmennyiség. Kiegyensúlyozott ökoszisztémákban a töviskoronás tengericsillag hasznos, mivel a gyorsan növekvő korallokat elpusztítja, helyet adva a lassan növekvő koralloknak.
Láthatóan az ember újra meg újra elköveti ugyanazokat a hibákat a természettel szemben: Miközben tudás iránti vágya és technológiai fejlődése szinte megállíthatatlan, nem az alapprobléma megoldására fókuszál, hanem - mint a mostani példa is mutatja - "tüneti kezelést" alkalmaz (az etikai kérdésekről nem is beszélve). Holott kézenfekvő a megoldás: Vissza kellene szorítania a túlhalászatot, valamint a vízszennyezést. A drón-technológiát pedig békés, vagy legalábbis ésszerű de etikus céloknak kellene alárendelni, mint például ezek:
- Kínában már drónokkal is ellenőrzik a környezetvédelmi előírások betartását
- Szintén Kínában drónokkal is mérik a légszennyezettséget
- Egy francia gyártmányú drón óceáni szemetet gyűjt
- Az USA-ban drónokkal térképezik fel a tigrisszúnyogok előfordulási helyét
- Az AREVA vállalat vízalatti drónja Fukushimában teljesít szolgálatot a radioaktív hulladékok megtalálásában
