Történelmi aszály Kínában
Az ország éléskamrájának is nevezett észak-kínai síkságon (Mandzsúriai-síkság) és az északi Liaoning tartományban hat évtizede nem látott aszály pusztít.
SzárazságForrás: pixabay.com
Néhány nap híján épp egy éve, hogy hírt adtunk a Kínában pusztító szélsőséges időjárásról. Amíg a közép-kínai Hupej tartományban melegrekordok dőltek és aszály pusztított, Kína másik részén komoly károkat okozott a csapadék és a folyók áradása. Akkor szenvedte el Sanghaj történelmének legmelegebb júliusát is, hetekig a legmagasabb szintű hőségriadó volt érvényben.
Most Kína egész középső részében és az északi régióban is aszály pusztít. A több mint fél évszázada nem tapasztalt szárazság komoly gondokat okoz a térségben. A kínai meteorológiai szolgálat legfrissebb adatait idézve a szokatlan szárazság az ország több mint harmadát érinti.
A csapadék mennyisége az átlagosnak alig több mint a fele volt júliusban, s az augusztus sem ígér a jelek szerint enyhülést - vélik a helyi időjósok. Eddig kétmillió hektár gabona esett a szárazság áldozatául, de eső nélkül ez a mennyiség a sokszorosára is nőhet, és akár a teljes termés felét is elveszíthetik a farmerek.
A tartományban a szárazságot illető legmagasabb szintű figyelmeztetés van érvényben augusztus eleje óta. Eddig 19 millió jüant (722 millió forint) költöttek a helyzet kezelésére, egyebek közt mesterséges esőt generáló rakéták beállításával. (Összehasonlításképpen, 2013-ban az aszály okozta közvetlen anyagi kárt 12,1 milliárd jüanra, akkori értékén 444,5 milliárd forintra becsülték.)
Több más északi és középső tartomány is hasonló gondokkal szembesül: a szárazság érinti Csilin, Belső-Mongólia, Senhszi, Honan és Hupej területét is. A kínai híradások arra is felhívták a figyelmet, hogy az aszály miatt a mezőgazdasági termékek árának növekedése valószínűsíthető ősszel, mivel Honan, Senhszi és Csilin együttesen az ország gabonatermésének ötödét adják.
Nagyjából 1 éve megjelent cikkünkben részletesen írtunk az egyre gyorsuló kiszáradásról és elsivatagosodásról.
