Ha megbolygatjuk az egyensúlyt

Magazin

írta: Admin
2014/10/18

A biodiverzitáshoz kapcsolódó katasztrófák egy jelentős része arra mutat rá, hogy az őshonos növény és állatfajokat nem lehet csak úgy tetszés szerint áthelyezni más területekre. Amíg egy adott faj az eredeti lakóhelyén egyensúlyban tud élni környezetével (az életkörülményei, táplálkozása, a helyi táplálékláncban betöltött szerepének köszönhetően), addig más helyen, a megváltozott feltételek mellett kiszámíthatatlan változásokat idézhet elő.
A most következő példák intő jelek az embernek, hogy tartsa tiszteletben az élővilágot, és ne kutyuljon bele abba, amit a természet évmilliárdok alatt alakított ki.

Pusztító varangyok

Ausztráliában az 1900-as évek elején komoly gondot okozott a nádcukor ültetvényekben megjelenő nádcukor bogár. Ennek orvoslására 1935-ben néhány mezőgazdasági "szakember" azzal az ötlettel állt elő, hogy Hawaii szigetéről telepítsenek be óriás nádcukor varangyokat, és azok majd elintézik a bogarakat. A számításba viszont óriási hiba csúszott, mivel a varangyok nem voltak képekes olyan magasra ugrani, hogy ezeket a bogarakat levadásszák, helyettük viszont megettek mindent, amit az aljnövényzetben találtak, beleértve a kisebb testű rágcsálókat is. A biodiverzitást ért veszteség azonban itt nem állt meg: A varangyok táplálékul szolgáltak sok más ragadozónak, melyek a varangyok magas méregtartalma miatt nem élték túl a békavacsorát. Így kezdtek el tömegesen hullani a varangyokat faló kígyók, gyíkok, erszényes-nyestek és később már az édesvízi krokodilok is (egyes folyókban, mint a Victoria vagy a Wickham, a békamérgezés következtében a krokodilok 77%-a pusztult el). Bár napjainkra a varangy populáció az ausztrál megjelenése óta 45%-al csökkent, számuk még így is kb. 200 millióra tehető, a felborult egyensúly okozta kárt pedig azóta sem tudta "kijavítani" sem az ember, sem a természet

Vörös tűzhangyák inváziója

A vörös tűzhangya a többi hangyafajhoz képest igen agresszív, csípése fájdalmas fekélyt is hagyhat a bőrön. Eredetileg Dél-Amerikában honos, azonban az embernek köszönhetően más kontinensekre is áttelepült, évtizedekkel ezelőtt szinte pestisként terjedt az Egyesült-Államokban, Ausztráliában és Ázsia egyes részein is. Ezek a hangyák híresek arról, hogy vándorlásuk során minden útjukba kerülő akadályt elpusztítanak, pontosabban felfalnak, nagy veszteséget okozva így a helyi növényzetben, az erdőkben. Számos beporzásért felelős rovar eltűnéséért is ők felelnek, többek közt a földi kaptárakat rakó méhek populáció-csökkenése is az ő számlájukra írható.

Nyulak hadserege

A nyulakat a britek vitték be a távoli kontinensre, még a 18. században. Kezdetben ketrecekben tartották őket, de 1859-ben nagyobb számban kiszabadultak, majd lassanként elárasztották a kontinenst. A 20. század elején különböző módokon próbáltak véget vetni a nyulak uralmának, ám nem jártak sikerrel. Végül az 1950-es években egy nyulakat megtámadó, myxoma nevű vírus csökkentette le elviselhetőbb mennyiségre a populáció számát. A több évtizedig tartó nyúlinvázió nagyméretű ökológiai katasztrófához vezetett a térségben. Számos növényfaj tűnt el, az ősnövényzet irtásával pedig az eróziós hatás felerősödéséhez is hozzájárultak ezek az állatok, aminek következtében a felső talajtakaró bizonyos területeken teljesen eltűnt.

Termeszek világuralma

Míg a mezőgazdaság által használt rovar- és gyomirtószer számos hasznos rovar kiirtásáért felel, addig például a termeszek az emberi helyváltoztatásnak köszönhetik világuralmukat. Az apró rovarok terjeszkedése akkor kezdődött, amikor az ember a kereskedelmi útonalakon keresztül hurcolta őket a kontinensek között. Korábban pl. Észak-Amerikában sem volt őshonos a termesz, egészen addig, míg meg nem érkezett az első bútorszállítmány a távoli keletről. Az amerikaiak akkor még nem sejtették, hogy a luxusbútorokért később igen komoly árat kell fizetniük: Napjainkban, csak az USA dél-nyugati részén éves szinten 1,5 milliárd dollárnyi kárt okoznak a faszerkezetű építményekben.

Amerikai gesztenye vész

A gesztenye vészért felelős gomba Amerika gesztenyefáit tarolta le még az 1900-as évek első felében. Korábban, a gesztenye erdők aranykorában, ez a gombafaj még nem volt őshonos a kontinensen, míg meg nem érkezet egy valószínűleg Japánból származó gesztenye palánta szállítmány, persze a gombával együtt. Miután ez az új faj betette a lábát a kontinensre, nem kellett neki sok idő, csupán néhány évtized: 1940-re az amerikai gesztenyefák túlnyomó része végleg eltünt.

 

forrás: wikipedia.org

A rovat új hírei

Hasonló

4 bizarr békafaj

Néha az lehet az érzésünk, hogy az űrlények köztünk élnek.

Az ürge megmentéséért dolgozik

Az ürgék száma - elsősorban élőhelyük pusztulása miatt - ijesztő mértékben fogy, ez ügyben ismeretterjesztő rendezvény kerül ...

A rémkaticák inváziója

Az inváziós fajok közül a harlekinkatica jelenti az egyik legkomolyabb természetvédelmi veszélyt Magyarországra nézve.

Életterük feldarabolódik

Az ember működésével megzavarja a növény- és állatpopulációk naturális előfordulási helyét, kiszorítja őket természetes ...

Életterük feldarabolódik

Az ember működésével megzavarja a növény- és állatpopulációk naturális előfordulási helyét, kiszorítja őket természetes ...

Biológiai invázió

Egyre többet hallunk arról, hogy mennyi problémát okoznak az idegenhonos, inváziós fajok.

Egyszervolt állatok

Az egyensúly immáron megszűnt, a hatodik kihalási időszakban számos faj tűnik el végleg.

A rovat legolvasottabbjai