Drámai gyorsasággal pusztulnak a korallzátonyok

Hír

írta: ecolounge
2016/05/24

A Dél-kínai-tenger korallzátonyainak több mint 80 százaléka tünt el az 1970-es évek óta, de a világ legnagyobb koralltelepe is pusztulóban van.

A kínai környezetvédelmi tárca egyik tisztségviselője nemrégiben egy pekingi konferencián beszélt arról, hogy a Dél-kinai tenger térségében az elmúlt években felgyorsult az ökoszisztéma pusztulása, a helyzet mára igen súlyossá vált. A szakember nem jelölt meg konkrét okokat, csupán általánosságban beszélt az "egyre intenzívebb emberi tevékenységről" és a "globális felmelegedés egyre károsabb hatásairól". Természetvédők többek között az illegális halászatot és az óriáskagylók kifogásakor végzett kiterjedt kotrást okolják a helyrehozhatatlan károkért. Szakértők szerint károsítja a környezetet a zátonyok, szigetecskék mesterséges feltöltése, az rajtuk folyó építkezések és a kapcsolódó hajóforgalom. Egy tavalyi sajtóhír arról számolt be, hogy az elmúlt években emiatt több ezer hektár korallzátony veszett el. A The Guardian című brit lap John McManus tengerbiológust idézte, szerinte ez az emberi történelem leggyorsabb ütemű tartós korallpusztulása.

És eközben a világ legnagyobb koralltelepe is pusztulóban van! Az Estuarine, Coastal and Shelf Science című folyóiratban közölt tanulmány szerint 2025-ig, évi egymilliárd dollár ráfordítással talán megmenthető lenne az ausztrál Nagy-korallzátony. Ennyi pénzből lehetne visszaszorítani a térséget érintő vízszennyezést, hogy a zátonynak egyáltalán esélye legyen a klímaváltozás hatásainak legyőzésére. A klímaváltozás komoly hatással van a 2300 kilométer hosszan elnyúló korallzátonyra, amelynek jelenleg 93 százalékát érinti a melegedő óceánvíz okozta korallfehéredés. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak. A világ legnagyobb koralltelepének regenerálódását nagyban hátráltatja a vízszennyezés, amelyért döntően a közelben zajló földtisztítási munkálatok, valamint a termőföldekről érkező vegyszerek a felelősek. A halászat is gyengíti a zátony ellenállóképességét, mivel károsítja az ökoszisztémát. A szakemberek szerint az évi egymilliárd dolláros ráfordítás elenyésző összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a korallzátony évente akár 20 milliárd dollárt is generál az ausztrál gazdaságnak.

A WWF 2015 évi “Élő Bolygó” Jelentésének tengerek egészségéről szóló „Kék” rendkívüli kiadása is beszámol a korallzátonyok drámai pusztulásáról: Az éghajlatváltozás miatt 2050-re eltűnhetnek a korallzátonyok az egész Földről. A tengeri állatfajok több mint 25%-a él korallzátonyokban, ezek a zátonyok pedig körülbelül 850 millió ember számára bírnak valamilyen gazdasági, társadalmi vagy kulturális jelentőséggel. Így a korallzátonyok eltűnése hatalmas veszteség lenne, melynek drámai következményei lennének minden közösségre nézve. A WWF jelentésről szóló cikk itt tekinthető meg.


Az óceánok besötétednek, egyre több “óceáni halálzóna” alakulhat ki: A Föld néhány területén a növekvő csapadékmennyiség hatására a folyók erősebb sodrásúvá válnak, így több iszapot és hordalékot sodorhatnak a tengerekbe. Azok vize így sötétebbé, kevésbé áttetszővé válhat, amely folyamat gerjeszti a klímaváltozás okán egyébként is megjelenő óceáni elsavasodást (elsavasodás a növekvő széndioxid szint eredményeként lép fel, amely lassan megöli a rákokat, kagylókat, korallokat). Norvégia partjainál már észrevehető a változás, ott láthatóan sötétebb a víz. (A klímaválozás 6 kevésbé ismert hatásáról itt olvashat.)
A kílmáltozással az ún "halálzónák” is megjelentek: Ezek oxigénben szegény óceáni területek, ahol bizonyos mikroorganizmusokon kívül már nincs élet. 2015-ben a tudósok az Atlanti-óceán északi részének trópusi vizeiben nyílt óceánon képződő, mondhatni "közlekedő" halálzónákat fedeztek fel, melyek örvényekben formálódva tömeges élőlénypusztulást eredményezhetnek.


forrás: MTI

A rovat új hírei

Keresik az év Ifjú Kócsagőrét

Az idén immár ötödik alkalommal rendezik meg az Ifjú Kócsagőr programot, melynek célja a természetvédelmi tevékenységek ...

Hasonló

Mit esznek a jövő generációi?

A WWF Élő Bolygó Jelentésének rendkívüli kiadása szerint 1970 és 2012 között 49%-kal csökkentek a tengeri élőlények ...

A korallzátonyok rejtelmei

Daniel Stoupin gyönyörű videója a korallzátonyok élővilágát egyedülálló módon mutatja be.

A rovat legolvasottabbjai