Az elektromos autó története
Az autózás napjaink szerves részét képezi, rengetegen függnek járműveiktől ebben a sürgő-forgó világban. Ám egyre inkább figyelembe kell vennünk a mai autók környezetre gyakorolt negatív hatásait is, így az elektromos gépkocsik létjogosultsága mára már megkérdőjelezhetetlenné vált. Nem is gondolnánk, de már akkor is léteztek, amikor a légszennyezettség, az üvegházhatású gázkibocsátás még nem jelentett problémát a világ számára.
Ez év júliusában mutatták be a BMW első elektromos meghajtású modelljét, az i3 városi kisautót. No de ne rohanjunk ennyire előre, menjünk vissza, egészen 1828-ig, a kezdetekig...
Az első elektromos "autót" - azaz annak ősét, amely a későbbi elektromos mozdonyok és a mai áram hajtotta autók alapját is képezi - egy magyar feltaláló, Jedlik Ányos alkotta meg 1828-ban. Jedlik a modell által utat engedett a jövő feltalálóinak, akik a technológiát a mai napig tökéletesítik.
A német származású Andreas Flocken alkotta meg az első négykerekű elektromos szekeret 1888-ban.
A gyártók idővel hatékonyabb, dizájnosabb autók építésébe kezdtek: ilyenek voltak a Detroit Electric autói is.
A 70-es évekhez érdekes dizájnötletek társultak. Például ott volt a CitiCar, amely leginkább egy gyermekrajzon lévő űrhajóhoz hasonlított. A maximum 78 km/h sebességre képes jármű 96 kilométer távolságot tudott megtenni egyetlen feltöltéssel.
Az elektromos autóknak másik magyar vonatkozása is van: Szolár Tibor által tervezett Puli 1986-ban debütált, akkor még robbanómotorral felszerelve. A HÓDGÉP által gyártott kétszemélyes városi törpeautót elsődlegesen a francia piacra szánták, ahová végül nem tudott betörni. Magyarországon a kis gyártott darabszám (napi kettő) és a magas ár döntött sorsáról. A 90-es években kezdték meg a Puli elektromos változatának, a Pingvinnek a gyártását, ám az sem volt képes elterjedni.
A 2010-ben debütáló Nissan Leaf új technológiája a zéró károsanyag kibocsátás volt. Furcsa mód ez sem hozott nagy sikereket a gyártónak. A Nissan azonban nem adja fel korábbi törekvését, miszerint neki is járjon egy "szelet" az európiai elektromos autók piacának képzeletbeli tortájából. Új versenyautója már fejlesztés alatt áll, és a 2014-es Le Mans-i versenyen fog debütálni. Technikai adatokkal még nem állt elő a vállalat, annyit azonban már tudni, hogy az autó akár a 300 km/h sebességre is képes lesz, és szintén "Zero Emissions On Demand", azaz nulla károsanyag-kibocsátású motor-technológiára fog épülni.
A Nissan Leaf-el ellentében a hibrid Toyota Prius szinte berobbant, és bizony tarolt. Piacra kerülését megelőzően már hatalmas volt az érdeklődés a típus iránt. A vásárlók több hónapos várólistára kerültek, mire hozzá tudtak jutni álomautójukhoz.
Ma pedig itt van nekünk a BMW i3 és a Tesla S. Model.
A BMW nem aprózta el, ahogyan azt már megszokhattuk a világmárkától: 170 lóerős elektromos motorja 7,2 másodperc alatt gyorsítja fel óránkénti 100 kilométeres sebességre a világ első prémiumkategóriás elektromos kocsijának szánt modellt. Korábban írtunk is róla, ide kattintva megtekinthető a teljes cikk.
A Tesla az utóbbi évek egyik legnagyobb meglepetése, talán még az Apple-en is túltesz ha innovációról és fejlődésről van szó. Az S. Model a márka első nagy szériás, kereskedelmi szempontból is igen sikeresnek mondható elektromos autója. Egy olyan nagy teljesítményű sportkocsiról van szó, amelyet a 60 - 80 000 dolláros ára ellenére is rengetegen vásárolnak. A vállalat a tőzsdén is hasít, idén januártól a részvényárfolyama a négyszeresére nőtt.
Az ismertebb autógyártó cégek ma is egymással versengenek, a cél a legjobb, leghatékonyabb EV car (elektromos autó) megalkotása, a piac pedig, úgy tűnik, immáron vevő az új, környezettudatos technológiára.
Képek forrása:
Andreas Flocken négykerekű elektromos szekere: Wikipedia / Franz Haag
Detroit Electric Car: Wikipedia / Blue buggy
CitiCar: Wikipedia / T442163
Pingvin: Wikipedia
Nissan Leaf: Wikipedia / Mariordo Mario Roberto Duran Ortiz
Toyota Prius: Wikipedia / IFCAR
Tesla Model S: Wikipedia / Steve Jurvetson