A "zöld" ingatlanminősítő rendszerek

Magazin

2014/08/10

Magyarországon négyféle épületminősítés közül választhatnak a környezettudatosan gondolkodó tervezők, kivitelezők és tulajdonosok.

Az utóbbi évektől kezdve hazánkban is egyre szaporodnak a zöld ingatlanok, az építtetők és a vásárlók szemében is egyre fontosabbá válik, mennyire környezetbarát egy épület. Ez utóbbinak tanúsítványa az ingatlanminősítés, melyből többféle is választható. Cikkünkben ezeket tekintjük át.

BREEAM
A BREEAM az első ingatlanminősítő rendszer, mely lassan negyedszázados múlttal dicsekedhet. Nagy-Britanniában hozták létre 1990-ben, de 18 évet kellett várni arra, hogy Európában is elterjedjen. Amint a kontinens épületeire is szabványosították, népszerűsége rohamosan nőtt, és ma is piacvezetőnek számít az itteni ingatlanminősítések területén.

Újonnan épült és régebbi kereskedelmi valamint ipari épületeket, irodaházakat, oktatási intézményeket és lakóházakat lehet vele minősíttetni, Magyarországon egyelőre leginkább az irodaházak büszkélkedhetnek az oklevéllel, szám szerint 22-en. A lakóingatlanok minősíttetése nálunk még messze nem olyan népszerű, mint az irodaházaké, melyben az is közrejátszhat, hogy számos multinak immár kötelező zöld irodában tevékenykedniük.

A BREEAM-et 2-3 évente aktualizálják, legutóbb 2013-ban újították meg. Legfontosabb területei az üzemeltetés, az egészség és közérzet, az energiahasználat, megközelíthetőség, vízhasználat, anyagfelhasználás, hulladék, szennyezés, területhasználat és ökológia. Az egyes témakörökön belül bizonyos feltételek teljesítésével lehet pontot szerezni. A minimumkövetelményeknek mindenképp meg kell felelni, de az innovációval külön pontokat lehet gyűjteni. A témakörönként elért pontszámokat súlyozzák: az energiafelhasználás és az egészséges ér a legtöbbet, utána következik az anyagfelhasználás. Az így kialakult összpontszám alapján 5 fokozatban lehet minősítést szerezni: ahhoz, hogy az épület átmenjen, már 30% is elég, a jóhoz 45%-ot kell szerezni, a nagyon jót már 55%-tól megkapják az épületek, míg a kiváló minősítéshez 70%, a kiemelkedőhöz pedig 85% kell.

LEED
Az angol minta alapján nem sokkal később, 1998-ban az amerikaiak is létrehozták a maguk minősítését, a LEED-et, mely azonnal elindult világhódító útjára, bár elsősorban Délkelet-Ázsiában terjedt el. A LEED legfontosabb kategóriái a fenntartható területhasználat, a vízhasználat, az energiafelhasználás és légkör, az építőanyagok használata, és a beltéri környezet minősége. Az egyes területeken elért teljesítményt pontokban mérik, és a pontok összege alapján „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést érhet el az épület. Ilyen LEED minősítésű épület például a Porter School of Enviromental Studies is.

110 pont a maximum, melyből 100 pontot lehet elérni a kategórián belül, 6 pont jár az innovációért, 4 pont pedig a területhasználathoz kapcsolódik. Itt is az energiahasználat a legfontosabb terület, melyet a fenntartható területhasználat és a környezet minősége követ. Magyarországon jelenleg 11 épület rendelkezik LEED minősítéssel, köztük a legzöldebbnek tartott irodaház, a platinum kategóriát elért Green House. Az épület előnye többek között, hogy a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően, mint a fűtéshez és hűtéshez is használt talajhő, és a részben napkollektorokkal előállított melegvíz, körülbelül 45%-al kevesebb energiát igényel, mint a hasonló kaliberű, de nem fenntartható megoldások. A WC-k öblítésére és a növények locsolására eső- és talajvizet használnak, így 50%-al kevesebb vezetékes víz fogy, mint egy átlagos irodaházban.

DGNB
Ez az egyik legfiatalabb minősítési rendszer, melyet a Német Fenntartható Építés Egyesülete (Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen, DGNB) dolgozott ki 2007-ben. Magyarországon 2010-től lehet élni ezzel a lehetőséggel, ám népszerűsége egyelőre még elmarad a többi minősítéstől. A rendszer újdonsága abban állt, hogy nemcsak az épületet és használatát, hanem annak gazdasági, társadalmi, környezeti hatását is értékeli. Ebben még mindig az élen jár, noha úgy tűnik, a másik két rendszer is igyekszik egyre nagyobb figyelmet fordítani a hosszútávú fenntarthatóságra és a környezeti beágyazottságra. A DNGB 6 témakört vizsgál az adott épület kapcsán: ökológia, gazdaságosság, szociokulturális hatás és funkcionalitás, technikai minőség, folyamatszemlélet, helyszín. Az elért eredményt bronz, ezüst és arany kategóriával díjazzák. Hazánkban eddig két épület rendelkezik DGNB minősítéssel, a szegedi Árkád bevásárlóközpont, és a kőrösladányi Henkel ipari ingatlan.

EU Green Building
Az Európai Unió is kidolgozott egy általános minősítési rendszert Green Building néven, mely kevésbé szigorú, mint az előzőek, és elsősorban az energiahatékonyságra, valamint a megújuló energiaforrások használatára koncentrál. Magyarországon eddig csak a Népliget Center kapott ilyen minősítést.

 

 

forrás: zoldirodapiac.hu, portfolio.hu, tervlap.hu, epiteszforum.hu

A rovat új hírei

Hasonló

8 városzöldítő ötlet

Rengeteg gyönyörű és hangulatos város van a világban, de nincs annál szebb, amikor egy város kizöldül.

Az év öko-innovációja

A The Clear Plate magyar mezőgazdasági projekt kapta a 2degrees nemzetközi környezetvédelmi díját.