8 városzöldítő ötlet

Magazin

2014/07/31

Egyre több ember érzi úgy, főleg most a nyári kánikula küszöbén, hogy nem bírja már a városi zsúfolt és túlhajtott életet, nyugodtabb és kellemesebb környezetben szeretne élni. Sokan tervezik a vidékre költözést, de csak kevesen tudják megvalósítani, a többség a városban reked. Mit tehetnénk azért, hogy még egy forró nyári napon is jól érezzük magunkat a városban? A válasz egyszerű, növeljük a zöldfelületeket!

Városi parkok terjeszkedése
Naponta 180 ezer ember költözik be a városokba világszerte. Úgy becsülik, hogy 2050-re a világ népességének a 75%-a városban fog élni. A jelenlegi közlekedési módok megtartása mellett ez azt jelentené, hogy tovább romlik az amúgy sem túl friss levegő. Ezt ellensúlyozni lehet minél több park kialakításával, amik a városok tüdejeként lélegeznek. Ezek a zöldterületek nem kizárólag a levegőt tisztítják, de jó lehetőséget nyújtanak a pihenni vagy feltöltődni vágyó lakosoknak is. Nem utolsó sorban segítik a forró nyári napokon az aszfalt-tengerektől fűtött levegőt a lehűlésben.

Zöld tetők
Sajnos parkok kialakítására nem mindenhol van hely. Ahol sűrű a népesség, ott sok a lakóépület és eltűnnek a szabad terek. De akkor sem kell lemondani a zöldről, növényekkel lehet beborítani az épületeket és tetőkertek kialakítására is alkalmas a legtöbb épület.
A zöld tetők nem csak esztétikusan nyújtanak csodálatos látványt, amire pusztán ránézve is felfrissül az ember, hanem akárcsak a parkoknak, ezeknek is levegőminőség javító hatásuk van, sőt épületszigetelésnek sem utolsóak. De akár ehető tetőkertek kialakítása is szóba jöhet, ahol zöldségeket és növényeket lehet termeszteni az épületek vízszintes felületein, ilyen például az egyik vietnami "öko" óvoda, amelynek tetején zöldségeket termeszthetnek a gyerkőcök. Zöld tetőkről egyébként írtunk már korábban, a két cikk elérhető ide és ide kattintva.



Zöld falak, függőleges kertek, vertikális farmok
Az épületek kapcsán nem csak a vízszintes felületek kínálnak lehetőséget, hanem az egyre népszerűbbé váló zöld falak is, mind beltérben, mind kültérben. Kényelmes dolog lehet, mikor a szamócáért nem kell a piacig sétálnunk, elég ha bemegyünk a nappaliba és a belső zöld falról szüretelünk belőle. A Japán Pasona irodaházban például urbán kerteket alakítottak ki: Paradicsom és szőlő nő a konferencia teremben, brokkoli a recepción, búzamező a váróteremben. De a külső falak is hasznosnak mondhatóak: erre jó példa London legnagyobb zöldfala (alábbi képen látható), ami 350 négyzetméter kiterjedésű, 10 ezer beültetett növényt foglal magába és 16 tonna földet. Az élő fal csatornaként is jól funkcionál, hisz gyűjti, felhasználja és elvezeti az esővizet. Vertikális kertekről nemrég két alkalommal is írtunk, a világ legnagyobb beltéri kertjéről és a legnagyobb kültéri zöld falról, amely nemrég a Guiness rekordok könyvébe is bekerült. A jövőbe tekintő, vertikális farmokra is kitérő korábbi cikkünk ide kattintva is megtekinthető.


Ehető járdák és gerillakertészkedés
A közterek minimális zöld területeit is ki lehet használni virág vagy zöldség ültetésre. Ez a gerillakertészkedés alapja. Így kerülhet a járda mentén lévő kikopott gyep helyére virág, vagy zöldséges palántasor. Ezt a módszert az angliai Todmordenben tökélyre fejlesztették, ahol a közterületeket annyi ehető növénnyel ültették be, hogy már zöldségevő turistautak alakultak ki a városkában.

Közösségi kertek
Ha már az ehető köztereknél tartunk, akkor a közösségi és ehető kerteket is meg kell említenünk, ahol sokszor egy üres telket mentenek meg azzal, hogy nem murvás autóparkolóvá alakítják, hanem közös kerté, ahol a helyi lakosok nem csak élelmet termeszthetnek maguknak, de közösségi és szociális élményekben is részesülhetnek. Ilyen például a vancouveri Sole Food Farms, ahol Észak-Amerika legnagyobb városi gyümölcsöskertjévé alakítottak át egy helyi benzinkutat és annak környékét. Külön cikkben is foglalkoztunk a közösségi kertekkel, a cikk megtekinthető ide kattintva. A képen egy Chicago-ban található közösségi kert látható.

Zöld folyópartok
Zöld területeket a folyópartok mentén a legkézenfekvőbb kialakítani, hisz ott nem kell öntözni és a természet a víz révén már úgyis uralkodó. Mennyivel üdítőbb és szebb látványt nyújt egy város közepén meghúzódó folyó lekövezett szürke betonpartjai helyett egy burjánzó és élő zöldsáv. Ezek a vízinövények szűrő és tisztító hatásuknak köszönhetően nagymértékben növelik a víz minőségét, valamint teret adnak az élővilágnak, növény és állatfajoknak is. Továbbá a folyóáradást is jobban tudják kezelni. Gyönyörű zöld folyópartot alakítottak ki Szöul belvárosában, Dél-Koreában, a Cheonggyecheon folyó mentén, ami a 2005-ös kialakítása óta hatalmas népszerűségnek örvend.

Zöld utak
A többsávos autóutakat is lehet részlegesen zöldíteni, egy-egy sávot parkosítva és átadva a kerékpáros- és gyalogosforgalomnak. Ez a módszer korlátozza az autóhasználatot és serkenti a gyalogos- és kerékpáros-közlekedést, miközben a városi látképet is szépíti. Erre kitűnő példa a kolumbiai Bogotá városa, ahol a tudatos várostervezés megreformálta és hasonló módszerekkel fenntartóvá tette a közlekedést.

Zöldet mindenhová!
A fenti lista itt még nem áll meg, végtelen lehetőségek állnak még a városban lakók rendelkezésére, melynek csak a kreativitás szabhat határt. Zöld tető tehető buszokra vagy buszmegállók tetejére, villanypóznákra, és oszlopokra futhatnak fel kúszónövények vagy akár gyepesíteni lehet a villamos sínek pályáját. Vagy újraindulhatnak a jól bevált faültetési akciók is.

A zöld területek bizonyítottan javítják a városlakók fizikai és mentális egészségét. Kevés dolog tölti fel olyan hatékonyan az embert a városban, mint egy kis zöld felület, vagy zöld tér látványa. Ezért érdemes arra törekedni, hogy zöldellő területekké  alakítsuk a most még szürke képet mutató lakókörnyezetünket. Reméljük ezt hamar belátják a világ nagyvárosainak vezetői is, és végre belefognak a zöldítésbe.

 

A rovat új hírei

Hasonló