A nem megfelelő vegán étrenddel növekszik a csonttörések kockázata!
Kiegészítettük néhány információval és javaslattal annak az új tanulmánynak az MTI-ben is megjelent összefoglalóját, amely szerint a húsmentes étrend követői különösen a csípőtörés nagyobb kockázatával nézhetnek szembe.
Csípőtörésről készült röntgen - illusztrációForrás: commons.wikimedia.org
Vegán piramis, mely a teljes őrlésű gabonákra, a hüvelyesekre, a zöldségekre, gyümölcsökre épül.Forrás: pixabay.com
A BMC Medicine című orvosi szaklapban megjelent új, a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány készítői az oxfordi "EPIC-Oxford" elnevezésű kutatásra alapozták eredményeiket. (Az Egyesült Királyságban, 1993-ban indított és csaknem 65 ezer ember bevonásával végzett "EPIC-Oxford"-ot eredetileg azért hoztak létre, hogy megvizsgálják, az étrend befolyásolja-e a rák kockázatát. A hosszú távú vizsgálat során rögzítették az emberek tipikus étrendjét, és kórházi nyilvántartások alapján követték nyomon az egészségi állapotukat.)
A tanulmányban közölt eredmények szerint 2010-re a vegánok körében majdnem kétszer magasabb volt a csípőtörés kockázata, mint a húsfogyasztóknál, míg a vegetáriánusok és a peszketáriánusok (a növények mellett halakat és tengeri állatokat is fogyasztók) esetében nagyjából 25 százalékkal volt magasabb a kockázat. A vegánoknál továbbá magasabb volt a bármilyen egyéb csonttörés kockázata, noha nem kimagaslóan: tíz év alatt ezer emberre vetítve mindössze hússzal több csonttörés volt a vegánok körében, mint a húsevőknél.
| A tanulmány készítői szerint az összefüggés hátterében az állhat, hogy a húsmentes étrendben kevesebb a kalcium és a fehérje, valamint, hogy az ilyen étrend követői gyakran vékonyabbak, így esésnél könnyebben sérülhetnek. Ugyanakkor az Oxfordi Egyetem kutatója, Tammy Tong szerint lehetséges, hogy a vegán étrendet követők kalciumszintje ma már magasabb, mint az 1990-es években, például a növényi alapú tejeknek köszönhetően. |
Vegán piramis, mely a teljes őrlésű gabonákra, a hüvelyesekre, a zöldségekre, gyümölcsökre épül.Forrás: pixabay.com
Vegán piramis, mely a teljes őrlésű gabonákra, a hüvelyesekre, a zöldségekre, gyümölcsökre épül.Forrás: pixabay.com
Mit kell tudnunk a kalciumról?
A kalcium - mint biogén elem - minden élő sejt egyik építőköveként rendkívül fontos szerepet tölt be az élő szervezetekben, elsősorban a sejtfolyamatokban. A gerincesek testében a csontok és a fogak alapját alkotják a kalcium-sók. Előfordul azonban az izmokban, a vérben és más testnedvekben illetve szervekben. Az emberi táplálkozásban fontos szerepet tölt be, a leggazdagabb kalciumforrások a tej és a tej alapú ételek.
Elsősorban gyermekkorban elengedhetetlen a csontváz és a fogak egészséges fejlődése szempontjából, így a gyerekek és fiatalok táplálkozásában fontos, hogy mindig jelen legyen a kalcium. A kalcium felvételét segíti a D-vitamin, amelyre a kalcium csontokban történő raktározódása szempontjából nagy szükség van. A kalcium napi mennyiségének 800 – 1000 mg között kellene lennie, kismamák esetében ennél 500 mg-mal több. Nagyon fontos, hogy az emberi étrend kiegyensúlyozott legyen, a kalcium mellett fontos a magnézium és a foszfor jelenléte is a szervezetben.
| Ezen anyagok hiánya angolkórhoz (rachitisz) vezet. Idősebb korban a csontok csontszövete megritkul és ez csontritkuláshoz (osteoporózis) vezet. A betegséget gyakran későn ismerik fel, amikor már a csontok törnek a csont nagymértékű tömegvesztesége miatt. Ilyenkor a csonttörések nagyon nehezen gyógyulnak. A közvetlen kalciumfogyasztás a csontritkulás ellen sem használ, mivel a csontokba épülésének folyamata is fontos tényező, ugyanakkor megterheli a kiválasztószerveket és megnöveli a vesekő kockázatát |
Vegán kalciumforrások
A Science Alert cikke szerint a vegánok és a vegetáriánusok kalciumigénye magasabb lehet az élelmiszerek - például spenót, rebarbara, bab - viszonylag magas oxálsavtartalma, illetve a magvak, diófélék, néhány nyers bab és szójatermékek magas fitinsavtartalma miatt. Ezek a specifikus savak ugyanis 10-50% -kal csökkenthetik ezen élelmiszerek kalcium felszívódását. Habár a leggazdagabb kalciumforrások a tej és a tej alapú ételek, kalciumban gazdag a tofu, a bab, egyes dúsított szója- vagy dióitalok, valamint diófélékből, magvakból, hüvelyesekből és reggeli müzlik. 1475 felnőtt kalciumbevitelét vizsgáló tanulmány szerint a vegánok kalciumbevitele alacsonyabb volt a vegetáriánusokhoz, fél vegetáriánusokhoz, pesco-vegetáriánusokhoz és mindenevőkhez képest.
Mit kell tudnunk a fehérjékről?
A fehérjék - melyek szintén az emberi szervezet építőkövei - biológiai értékét mindenkor az esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. A szervezet ugyanakkor egyes fehérjéket nem képes előállítani, vagy nem elégséges mértékben, így ezeket a táplálék bevitelével kell pótolni.
Ilyenek az un "elsőrendű" (komplett) fehérjék, melyek valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák, ezért egyedüli fehérjeforrásként is elegendőek. Ebbe a csoportba az állati eredetű fehérjék tartoznak, mint a tojás, tej, hal, és a húsfélék.
| A másodrendű un "inkomplett" fehérjék csoportját zömében a növényi fehérjék alkotják. Mivel ezek a fehérjék egyes esszenciális aminosavakban hiányosak, önmagukban - és ezt fontos kihangsúlyozni - elégtelen fehérjeforrások. |
Vegán fehérjeforrások
A vegán étrend tehát hosszútávon csak abban az esetben "helyettesítheti" a "normál" étrendet, ha az állati eredetű fehérjék pótlása 100 százalékban teljesül, azaz: adott inkomplett fehérje - például a magas növényi fehérjetartalommal rendelkező hüvelyesek - egy másik inkomplett fehérjével - pl. gabonafélékkel - kerülnek kiegészítésre.
Vegán olvasóink figyelmébe ajánljuk a "kapcsolódó" és "hasonló" cikkajánlóink tartalmát, valamint a napidoktor cikkét.
Képek forrása:
Wikipedia, Szerző: Chris-martin
Pixabay, Szerző: dandelion_tea
