Vegán-e az almalé? - Élelmiszerek, melyekről nem gondolnánk, hogy tartalmazhatnak állati összetevőket
Manapság gyakran találkozunk a boltok polcain vegán feliratú termékekkel. A címke arról tájékoztatja a vásárlókat, hogy az adott termék nem tartalmaz állati összetevőket. De vajon mennyire indokolt ez a felirat mondjuk egy almalé, egy csipsz esetleg egy kávé esetében, amiről azt gondolhatjuk, hogy alapvetően is csak növényi alapanyagokból készül? Cikkünkben ennek jártunk utána.
IllusztrációForrás: pixabay.com
Szerző: Steve Buissinne
LekvárokForrás: pixabay.com
SörForrás: pixabay.com
Alapvetően azokat az ételeket és italokat nevezzük vegánnak, amelyek nem tartalmaznak állati összetevőket, vagyis húst, tejet, tojást és mézet. Van, aki ennél is tovább megy, és csak azokat a termékeket tekinti vegánnak, amelyeknek gyártási folyamatában sem játszanak szerepet az állati összetevők, illetve még tágabban tekintve magának az alapanyagnak a megtermelése sincs káros hatással az állatokra illetve életterükre. Ha ennyire nem is értelmezzük átfogóan a vegánság fogalmát, akkor is érhetnek meglepetések a boltban, az egyes termékek összetevőit illetően.
Cukor
A finomított cukor a legtöbb diétában és az egészséges életmódra törekvők étrendjében is tiltólistás, azonban talán az utolsó, ami ennek okaként eszükbe juthat, hogy állati összetevők is szerepet játszhatnak a gyártása során. Egész pontosan az állati csontok elszenesítésével készült csontszénről van szó, mellyel a derített cukorlevet szűrték régebben - illetve szűrik még ma is a régebbi gyárakban, főleg a tengerentúlon. Mára azért a legtöbb helyen ezt a metódust már korszerűbb eljárásra cserélték, illetve a szűrést például aktív szénnel vagy ioncserélő anyagokkal végzik.
Piros és rózsaszín élelmiszerek
Valószínűleg nemcsak a vegánokban kelt meglehetős ellenérzéseket az, ha megtudják, pajzstetű került az ételükbe. Pedig az apró bíborbogarak szárított nőstényeiből (ez a nem túl bizalomgerjesztően hangzó összetevő nem más, mint a kosnil) készült vizes, vizes-alkoholos vagy alkoholos kivonattal gyakran színezik pirosra vagy rózsaszínre az élelmiszereket. Az élelmiszeradalékok között ez az egyetlen állati eredetű színezék, a címkén kármin, kárminsav vagy E 120-as jelöléssel találjuk meg.
A vegánok leginkább lekvárokban, dzsemekben, gyümölcskészítményekben, gyümölcslevekben, reggelizőpelyhekben, alkoholos italokban, valamint cukorkákban találkozhatnak vele. Növényi alternatívája lehet a céklavörös (E 162), illetve a például szőlőben, málnában, bodzában, cseresznyében, vöröskáposztában és egyes virágokban található antociánok (E 163), melyek a növények piros és lila színéért felelnek. A kárminnak létezik szintetikus párja is, ez az E 124 kosnilvörös elnevezésű mesterséges színezék.
LekvárokForrás: pixabay.com
Gyümölcs, nasi
A pajzstetvektől azonban nem szabadulunk ilyen könnyen. Egy másik fajuk ezzel a költői hangzású névvel rendelkezik: Kerria lacca. Ezen rovarok nőstényeinek gyantaszerű váladékát, mellyel a fák kérgét vonják be, E 904 vagy sellakk néven néha fényezőanyagként használják például csokoládékban, snackekben. Hasonló funkciót tölthet be a méhviasz (E 901) is, amely például rágók alapanyaga lehet, a kettővel együtt pedig egyes gyümölcsöket kennek be, hogy megvédjék őket a kiszáradástól - ebben az esetben azonban fel kell tüntetni a „viaszozott” figyelmeztetést.
Lekvár, gumicukor
A lekvárok, gumicukrok, tortazselék egyik kedvelt adalékanyagát, a zselatint a legtöbb tapasztalt vegán már rutinból kerüli, de első látásra nem nyilvánvaló, hogy az adott termékben ezt használták-e, vagy valamely növényi alternatívát. Az áttetsző, színtelen, majdnem íztelen szilárd anyagot elsősorban sertés, szarvasmarha csontjából és kötőszövetéből kivont kollagénből állítják elő, az élelmiszercímkén E441 néven emulgeálószerként, valamint zselésítő anyagkénk szerepel. Növényi alternatívái lehetnek az E 400 alginsav, az E 406 agar, az E 407 karragén, az E 412 guargumi, az E 414 gumiarábikum illetve az E 440-es számmal jelölt pektinek.
Sör, bor, almalé
Talán nem gondolnánk, de ezeknek az italoknak is köze lehet az állatokhoz. Elvileg persze nem tartalmaznak állati összetevők, azonban, miután létezik vegán sör, érdemes megemlíteni, hogy mit takar a nem vegán változat: egyes sörök derítéséhez egy bizonyos halenyv nevű anyagot, vagyis halhólyagból nyert kollagént használnak. Ez előforulhat egyébként boroknál is, itt szintén szóba jöhet a már említett zselatin, illetve a tojásfehérje. Vegán alternatívája lehet a zöldborsóhéj. Az ominózus halmelléktermék gyümölcslevek tisztításakor is előfordulhat, a vegán felirat az almalén valószínűleg ennek hiányáról árulkodik.
SörForrás: pixabay.com
Instant kávé, csipsz, tea
Olykor az instant kávén, a csipszen és a teán is találhatunk vegán feliratot. Ez azért lehet indokolt, mert az előre gyártott termékek tartalmazhatnak például tejport, joghurtport, állati ízesítőket. Előfordulhat még bennük az E322 néven ismert lecitin, melyet tartósítószerként, emulgeálószerként és stabilizálószerként alkalmaznak csokis édességekben, kekszekben, leveles tésztákban, instant porokban. A lecitint elsősorban szójababból gyártják, esetleg napraforgó, repce, földimogyoró, kukorica vagy tojás szolgál alapanyagként. Bár kevés rá az esély, előfordulhat, hogy a címkén E570 néven előforduló zsírsav állati eredetű.
Mi a helyzet a savanyított italokkal?
A savanyú italokon gyakran láthatjuk, hogy tejsavas erjesztéssel készülnek, amely elnevezése félrevezető lehet, kémiailag ugyanis nincs köze a tejhez. Igaz, hogy az élelmiszeripar felhasználhat tejterméket az előállításához, a csomagoláson azonban ezt kötelező feltüntetni. Ha a tejsavat vastag betűvel szedték, akkor tejből készült, ha nem, akkor növényi eredetű.
Képek forrása:
pixabay.com, Szerző: Steve Buissine
pixabay.com, Szerző: silviarita
pixabay.com, Szerző: Ernesto Rodriguez
