Ételinnováció: Vegánszalonna
Az Egyesült Államokban sokféle étel készül laborban. Íme a húspótlók legújabb generációjának úttörője, az algából készült szalonna.
Szalonna, azaz a bacon is van a szendvicsben - A kép illusztrációForrás: en.wikipedia.org
A vegán étrendet nem mindig könnyű összeállítani, hiszen oda kell figyelni arra, hogy az asztalra kerülő, megfelelő mennyiségű fehérje ne állati eredetű legyen. Ráadásul vannak, akiknek olykor hiányzik a hús íze is. A vegánok és vegetáriánusok kívánságain persze jóval túlmutatnak azok az okok, amelyek az ilyen kísérleteket indukálják, erről a cikk végén írunk, de előbb lássuk az Oregoni Egyetem kutatóinak új ételinnovációját, a növényi eredetű szalonnát.
Igaz, nem a műbacon volt az eredeti céljuk, hanem az, hogy tengericsigáknak állítsanak elő eledelt, így viszont két legyet is ütöttek egy csapásra: olyan húspótlásra alkalmas ételt fejlesztettek, mely nemcsak fehérjetartalma, hanem íze miatt is alkalmas lehet az állati étel kiváltására.
Alga az asztalon
Az algafélék gasztronómiai felhasználása nem újdonság, a táplálékkiegészítők mellett a vörösalga például Izlandon, Írországban és Kanadában is ismert fogás. Nyersen vagy főzve fogyasztják, B-vitaminban és B12-vitaminban, vasban és fluorban gazdag, így méltán kaphat helyet az egészséges illetve a méregtelenítő étrendben.
A kutatók viszont nem elégedtek meg a már létező algafélékkel, 15 évvel ezelőtt új faj kifejlesztésébe fogtak. Chris Langdon, az egyetem Hal- és vadélet tanszékének kutatója az Atlanti- és a Csendes-óceán partjainál honos algafajjal kísérletezett, melynek a mostani eredményeket köszönheti. Az új élőlényekre ugyan másfél évtizedet kellett várni, úgy tűnik azonban, nem hiába: a kutatók rájöttek, hogy sütve és füstölve pont olyan íze van, mint a valódi szalonnának.
Ennek az algafajnak több előnye is van, például gyorsabban növekszik, mint társai és tápértéke is figyelemre méltó. Vitamin, ásványi anyag és antioxidáns tartalma jól hasznosítható a konyhában. Ami pedig a legfontosabb 16%-a fehérje, ami különösen alkalmas húspótlóvá teszi. Például kétszer akkora a tápértéke mint a kelkáposztának.
Ételinnováció
Az alkotók most az üzleti lehetőségeket térképezik fel, miután az egyetemen lehetőség van a tenyésztésre. A friss, ropogós találmányt már az Ételinnovációs Központnak is rendelkezésére bocsátották, ahol a termékfejlesztő csapat különböző algás fogásokat készített az alapanyagból a kóstolók legnagyobb megelégedésére.
Hogy nagy üzletről van, arra mi sem lehetne jobb bizonyíték, minthogy Bill Gates már évekkel ezelőtt beszállt a vega-hús kutatásokba. Szerinte senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy vegetáriánussá váljon, így egyéb lehetőséget kell számba venni, hogy az erőforrások rombolása nélkül álljon rendelkezésre hús. Ennek pedig az egyik alternatívája lehet a vegán hús előállítása, amely nélkülöz mindenfajta állati eredetű hozzávalót, ugyanakkor ízletes és tápanyagokban gazdag. De vajon milyen erőforrás rombolásra gondolhatott az üzletember? - Íme:
| Miért fontosak az ilyen, és ehhez hasonló étel-innovációk, avagy számszerűsíthető tények a húsfogyasztással szemben. Ha csak az Egyesült Államokat nézzük, az utóbbi 20 évben megduplázódott a húsfogyasztás, köszönhetően a növekvő gazdaságnak és jólétnek (Európa is közelít ehhez az értékhez). Ehhez persze az állatállomány drasztikus növekedésére volt szükség. - Óriási üzletről beszélünk, így gombamód nőttek ki szinte a semmiből az állattartó és feldolgozó létesítmények, hogy a lakosság növekvő húsigényét kielégíthessék, amiben természetesen nagy szerepük volt a gyorséttermek térhódításának is. Csakhogy az állattartás óriási erőforrásokat igényel, hiszen a haszonállatok - helyigényük mellett - növényt és vizet fogyasztanak. Bejön tehát a képbe a vízlábnyom fogalma, amelyet annak mérésére vezettek be, hogy egy-egy termék előállítása mennyi vizet igényel. Például a marhahús kilójához 15,415 liter vízre van szükség, a birka 10,412, a disznó 5988, a csirke pedig 4325 liter vízbe "kerül" kilonként. További érdekes számokról olvashat az "Ennyi vízbe kerül egy autó" című cikkünkben. Holott a víz egyre fontosabb szerepet tölt be, záros határidőn belül az ivóvíz mondhatni aranyárban lesz: Az elemzések szerint 2050-re a Föld népességének mintegy fele fog fizikailag vízhiányos területen élni. Jelenleg ez az arány 10 százalék körüli, e mellett már most több mint egymilliárd ember nem tud biztonságos ivóvízhez jutni, miközben a világ "gazdagabbik részén", a fejlett országokban az ételek, használati tárgyak előállításához is elképesztő mennyiséget használnak fel a gyártók. Az állattartás másik következménye a masszív metán kibocsátás. Hogy a színtelen és szagtalan, levegőnél kisebb sűrűségű szénvegyület miért is veszélyes, és milyen globális katasztrófa fenyeget a metán kapcsán, arról a "Metán, az időzített bomba" c. cikkünkben értekeztünk. Amellett hogy "tökéletes" égésű gázról beszélünk, és a levegővel robbanóelegyet alkot, a szén-dioxidnál huszonegyszer erőteljesebb az üvegházhatása! A WHO 2014-ben a légtérben fellelhető metán egyik legfontosabb forrásának a szarvasmarha-állományt jelölte meg. A szarvasmarhák (és más kérődző állatok) beleiben a rostok megemészthetetlensége miatt nagy mennyiségben termelődik metán. Csak az USA-ban található marha-telepek éves szinten több millió tonna szén-dioxidot és metánt löknek a légtérbe, hozzájárulván így a globális felmelegedéshez. Azonban a juhtermeléséről híres Új-Zéland még az Egyesült Államokon is túltesz: 45 millió juh és 8 millió körüli szarvasmarhát számláló állatállományával az ország összes metántermelésének 90 %-át adja, amely az üvegházhatást okozó teljes emissziójának 43 %-át teszi ki! És akkor még nem beszéltünk a hús előállításáról és szállításáról, amely ugyancsak hatalmas energiákat emészt fel, nem is beszélve a CO2 kibocsátásról. A haszonállatok fogyasztásának morális kérdésére nem térünk ki most. Annyi azonban bizonyos, hogy a jövőben megszaporodnak majd az olyan ügyek, amikor az állattartó, vagy a felvásárló / feldolgozó embertelen, törvénytelen eszközöket is bevállal majd a profit maximálása érdekében. Számos ilyen példával találkozhattunk eddig is: például állatkínzással felérő állattartással, amikor néhány négyzetméterre zsúfoltak be több tucatnyi szárnyas jószágot - mindezt tették nagyipari méretekben, vagy épp embertelen módját választották a sertések, marhák, lovak leölésének. A youtube-on is taláni ilyen videókat. Ha kíváncsi az USA nagyüzemi állattartásának kórképére, kattintson ide és nézze meg a vágóhidak helyszínét bemutató borzalmas légifelvételeket. Borítékolható, hogy 2050-re várhatóan már 9 milliárd ember él bolygónkon, így biztosan nem lesz mód előállítani az elvárt húsmennyiséget. Lépni kell tehát. |
