Hány embert bír még el Földünk?

Magazin

írta: Streit Nóra
2013/07/15

Egyre súlyosabb demográfiai problémákkal kell megküzdenie a Föld lakosságának. Számos érdekes, ugyanakkor elgondolkodtató adatot gyűjtöttünk össze a világnépesség alakulásáról.

Népesedési Világnap az ötmiliárdodik ember "tiszteletére"
1990. július 11-e jeles nap a Föld történetében, lakóinak száma ugyanis aznap érhette el az ötmilliárdot. Az ENSZ ezért választotta éppen július 11-ét a Népesedési Világnapnak, amely célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a túlnépesedéssel járó problémákra, a Föld forrásainak takarékosabb használatára - hogy a 2040-re várható 9 milliárdodik embernek is legyen elegendő ivóvize és élelme.

Népességnövekedés - számokban
Még soha nem élt egy időben ennyi ember a Földön, mint most. A világnépesség 2011. október 31-én lépte át a legutóbbi, hétmilliárdos küszöböt – csupán 12 évvel azután, hogy 1999. október 12-én  elértük a hatmilliárdot. Az ENSZ adatai szerint a világon percenként jelenleg 250 újszülött jön a világra, míg ez idő alatt 109 ember hal meg, vagyis minden egyes percben 141 emberrel (másodpercenként 2,4 emberrel) gyarapodik a Föld népessége, a növekedés üteme pedig  - egyelőre - folyamatosan gyorsul.

A világ így ma évente több mint 80 millió emberrel gyarapodik, csökkenés csak körülbelül ötven év múlva várható.  A népességrobbanás addig tart majd, amíg a születési arányszám nem igazodik a csökkenő halandósági rátához.

Egyetlen nemzedék élete során nő a világnépesség 2-ről 9 milliárdra!
Több mint 10 ezer nemzedék alatt nőtt a Föld lakossága 2 milliárd főre. Aztán egyetlen (!) nemzedék élete során - a II. világháború után születettek alatt - gyarapodik a világnépesség  2 milliárdról 9 milliárdra. A robbanásszerű népességnövekedés alapja - nem meglepő módon - a technikai fejlődés, a fosszilis üzemanyagok, az olaj bősége, valamint természeten a jobb egészségügyi ellátás.

A fejlődő országok adják a növekedés 97 százalékát
Az elmúlt ötven évben az afrikai kontinensen Elefántcsontpart lakossága növekedett a leggyorsabban, míg Ázsiában India "vezet" népességének 782 milliós növekedésével, olyannyira, hogy 2030-ra várhatóan Kínát is megelőzi, amely csupán 111 százalékos népszaporulata a híres-hírhedt születésszabályozás miatt elmarad a világ átlagától. Ez azt jelenti, hogy 2030-ban feltehetően Indiában fog élni az emberiség hatoda.

A következő negyven évben is Ázsia, Afrika, Dél-Amerika, valamint a Karibi térség országaiban gyarapszik majd a világnépesség – e fejlődő államok adják 2050-ig a népességnövekedés 97 százalékát. Ez azonban számos problémával, főként az egyre nagyobb méreteket öltő szegénységgel fenyeget. Sajnos jelenleg is a világnépesség közel fele (48%-a) él szegénységben , vagyis ennyien tudnak naponta kevesebb mint 2 dollárt létfenntartásukra fordítani.

A szegénység kiugróan magas Kongóban (80%), Indiában (76%), Ugandában (65 %) és Pakisztánban  (61%). És mivel pont a fejlődő országokban a legmagasabb a népességnövekedés, a gyermekek száma aránytalanul magas (elérheti akár a 40%-ot is), ám ez együtt jár a rendkívül rossz életkörülményekkel, a gyermekszegénységgel is. Rendkívül nagyarányú, egyes országokban - az európai adatokhoz képest - akár százszoros is lehet a csecsemőhalandóság; az egészséges ivóvízhez és élelemhez való hozzáférés, valamint az alapvető egészségügyi szolgáltatások elérése pedig különösen nagy kihívást jelent a gyermekes családoknak.

A másik véglet: az elöregedő Nyugat
Míg a világ  fejlődő országaiban robbanásszerű a növekedés, addig a fejlett országokban  éppen a csökkenő születésszám és az elöregedő társadalom jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. A fejlődő államokban egy nőnek napjainkban átlagosan 5-6 gyermeke születik, ezzel szemben például az Egyesült Államokban ez a szám 2,0, Kanadában 1,5, míg hazánkban csupán 1,3.

Európa népessége nőtt a legkevésbé, és fogy a legdrasztikusabban: mindössze 21 százalékkal növekedett az elmúlt ötven évben, miközben az USA népessége 72 százalékkal gyarapodott. Az Európai Unió 28 tagállamának lakossága az előrejelzések szerint 2050-ig biztosan tovább csökken, így a kontinens demográfiai súlya a jelenlegi 12 százalékról 7 százalékra esik majd vissza - annak ellenére, hogy az ide bevándorlók száma tovább növekszik.

Hazai adatok
Mint ismeretes, Magyarország népessége is csökken, 2050-ig várhatóan 12 százalékkal, a 2008 végén becsült 10,034 millióról 8,915 millióra. Érdekes, hogy míg hazánkban a fiatalok zöme 3-4 gyermeket tervez, valóban átlagosan csupán 1,3 gyermek születik meg családonként. A tendencia sajnos az, hogy magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiataloknál születik a legkevesebb gyermek - nyilvánvaló okokból. Kutatások támasztják alá azt is, hogy a házasságot kötött pároknak köszönhetjük viszont a legtöbb gyermek világra jöttét (sőt ezen családokban élők egészségügyi mutatói is kedvezőbbek az élettársi kapcsolatban, vagy az egyedül élőknél).

Instabilitásból az egyensúly felé
Egy 2012 júniusi jelentés szerint a népességnövekedés ökológiai fordulópont felé taszítja a világot, amely után társadalmi és ökológiai instabilitás következhet. Abban ugyanis szinte mindenki egyetért, hogy bolygónknak van egy fizikai korlátja, amely után már nem képes több embert élelemmel és ivóvízzel ellátni - a kérdés "csupán" az, hogy hol van ez a határ, és az előbb-utóbb törvényszerűen bekövetkező népességfogyás megelőzi-e ennek elérését.

Ha a népességrobbanás megfékezéséért nem is tehetünk sokat, az UNICEF Magyarország szerint mindannyiunk közös felelőssége, hogy a jövő generációknak "egy élhető bolygót és fenntartható gazdasági, kulturális és politikai rendszereket hagyjunk örökségül".  A Föld véges forrásainak mértékletes használata, a környezetvédelem, a közegészségügy javítása és maga a népesedéspolitika mind aktuális és fontos kérdéssé válik a világ vezetői, de a mi számunkra is.
A szervezet szerint másrészről "a népesedéspolitika a jóléti államokban, így Magyarországon sem lehet öncélú". Az ország fenntartható fejlődésének feltétele az UNICEF szavaival, hogy egy kiszámítható, a demográfiai egyensúly helyreállítására képes népesedéspolitika végrehajtásával, a családok (és azon belül a nők) helyzetének javításával biztosítsuk a pozitív népesedési folyamatokat.

 

forrás: jelesnapok.oszk.hu, unicef.hu, bien.hu, index.hu, fna.hu, hirmagazin.sulinet.hu

A rovat új hírei

Hasonló

Mennyi marad Földünkből?

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkeztünk a globális túlfogyasztás napjához.

Mostantól nem megy nélküled!

Ütött a Föld Órája! Jelenleg ugyanis 1,5 Földre lenne szükség az emberiség szükségleteinek kielégítéséhez.