Veszélyben vagyunk - a klímaváltozás sötét jövőt hozhat!
Borús a jelen, sötét a jövő, de még van lehetőség hogy változtassunk. Az Éghajlatvédelmi világnap kapcsán most áttekintjük a globális klímaváltozás hatásait.
Ez vár ránk is? - a kép illusztrációForrás: www.pexels.com
Szerző: Stocksnap
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint (Intergovernmental Panel on Climate Change) egyre bizonyosabb (szerintünk nem is kérdéses), hogy a szélsőséges klímaváltozás az emberi tevékenység számlájára írható. Az elkövetkezendő évtizedekben Magyarországot is drámai módon sújtja majd a klímaváltozás. A napi.hu cikke a térséget érintő szélsőséges és egyúttal veszélyekkel teli változásairól ír, amelyek már "ma" elérnek minket is. A folyamat nem tegnap kezdődött el, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a hazai átlaghőmérséklet alakulása: Hazánkban október közepe a szokásosnál is melegebb volt, az 1971 és 2000 közötti időszakot tekintve 3-4 Celsius-fokkal magasabb értékeket mértek. Immáron kutatások sora bizonyítja, hogy napjainkban a felmelegedés gyorsuló ütemben változtatja meg a Föld teljes klímáját. A jelenlegi fogyasztás és károsanyag kibocsátás mellett egy évszázadon belül katasztrófák sorozata söpörhet végig bolygónkon. A kritikus pont pedig, ahol már nincs visszaút az emberiség számára, egyre közeleg...
Óceáni élővilág tömeges pusztulása
Az óceánok állapotát vizsgáló nemzetközi program (IPSO: International Programme on the State of the Ocean) jelentése szerint az óceánok egyre melegebbé válnak a klímaváltozás hatására, a szén-dioxid-elnyelés következtében fokozatosan elsavasodnak, mindebben a szennyezés, sőt, a túlhalászat is komolyan közrejátszik. Az ENSZ jelentés rámutat arra, hogy a kárósító hatások az óceáni élővilág tömeges kipusztulásához vezethetnek.
Akár 91 centiméteres tengerszint növekedés
Az ENSZ klímajelentésének tervezetében rögzítettek szerint a hőmérséklet emelkedést elsősorban emberi tevékenység okozza. A szakértők megállapították, hogy a légköri szén-dioxid-tartalma 41 százalékkal nőtt az ipari forradalom óta, mely érték a jelenlegi tendenciák folytatódása mellett megduplázódhat. A felmelegedő óceánok, az olvadó jégréteg következményeként a tengerszint az évszázad végére akár több mint 91 centiméterrel emelkedhet meg.
Évente 1400 négyzetkilométernyi gleccser tűnik el
A kanadai Trent University professzorának állítása szerint a korábbi feltételezésekhez képest a gleccserek olvadása jelentősebben járul hozzá a tengerszint növekedéséhez, körülbelül évente 1,4 milliméterrel. A jeges folyamok, folyók pusztulása egyre fokozódik. Ötven éve a gleccserek által birtokolt területet mérete akkora volt, mint Franciaország, Belgium és Nagy-Britannia együttvéve. Ebből a területből a klímaváltozás eredményeként félévszázad alatt egy Nagy-Britannia nagyságú gleccserfelület tűnt el, a mérések alapján évente 1400 négyzetkilométernyi gleccser válik vízzé vagy párolog el.
Ózonlyuk továbbra is létező probléma
A globális klímaváltozás kihatással van az ózonlyuk méretének növekedésére. Az ózonréteg nem tudja elnyelni a Napból érkező káros ultraibolya sugárzást (0,28-0,32 mikron tartományban érkező sugárzást képes blokkolni). Bizakodásra ad okot, hogy a káros napsugarakat megszűrő rétegen lévő "rés" 2000-ben érte el legnagyobb kiterjedését, azóta lassan "gyógyul".
Átlaghőmérséklet emelkedése
A világszervezet jelente beszámol arról is, hogy 2007-ben megállapított 2 Celsius-fokkal szemben 2013-ban optimális esetben csak 1,5 fokos átlaghőmérsékletet jeleznek elő a következő évtizedekre. A kutatok egy része úgy véli 2050-re az emelkedés legalább 2,77 Celsius-fok lesz, ami a sarkvidékeken elérheti az 5,55 fokot is.
Kritikus pont, avagy a "Globális éghajlati fordulópont"
Az éghajlati fordulópont az az időpont, amely után már nem lehet megállítani a globális felmelegedést. A tendenciákat figyelembe véve a fordulópont 2050 és 2060 közé tehető. Nem sok időnk van tehát, az emberiségnek hathatós lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a folyamat még visszafordítható legyen. Hogy mi módon? Például a káros és felesleges fogyasztás visszaszorításával, a gépkocsihasználat minimalizálásával, a megújuló energiahordozókra és technológiáikra való átállással.
