Végveszélyben Kalifornia talajvize
A 10 éven keresztül folytatott geológiai felmérés eredményei újabb aggasztó adatokkal szolgálnak Kalifornia vízgazdálkodási válságát illetően. Egyes vélemények szerint már nem is az a kérdés, hogy az USA legnépesebb állama végleg porba fullad-e, hanem hogy mindez mikor következik be. Az ivóvíz-válság összefoglalójáról itt olvashat.
Elsivatagosodás vár a térségre?Forrás: pixabay.com
A Folsom-tó 2011-benForrás: NASA
Szerző: NASA
A Folsom-tó 2014-benForrás: NASA
Szerző: NASA
Egy átlagos évben a kaliforniai lakosok ivóvizük mintegy 30 százalékát a talajvízből nyerik. Az elmúlt aszályos években a felszín alatti vízkészletek a legnépesebb állam teljes vízigényének kétharmadát fedezik. A helyzet a nemrégiben megjelent kutatási eredmények szerint azzal is súlyosbodik, hogy a felhasználható - és folyamatosan fogyatkozó - készletek 20 százaléka magas koncentrációban tartalmaz olyan szennyezőanyagokat, mint az arzén, az urán és a nitrát. Erre a következtetésre jutott az a 10 éven keresztül folytatott geológiai felmérés, mely 11 000 nyilvános kutat vizsgált az államban: a kutatók a a különböző szennyező anyagok mennyiségét mérve több helyen is úgy találták, hogy a meghatározott biztonsági küszöbérték felett tartalmaz a kemikáliákból.
A mezőgazdaság szerepe
Érdekes módon a természetben előforduló nyomelemek, mint az arzén, a mangán és az urán sokkal gyakrabban fordultak elő nagy mennyiségben, mint a mezőgazdaságból származó vegyi anyagok, például a nitrát. A San Joaquin-völgyben például, ahol jellemző a nitrogén tartalmú műtrágyázás, joggal várhatánk, hogy a nitrát legyen az első számú szennyezőfaktor. (A nitrát gátolhatja a vér oxigénszállító képességét, és összefüggésbe hozták a születési rendellenességekkel, valamint a petefészek- és pajzsmirigyrákkal). De míg a nitrátból a kutaknak csak 4,9 százalékában találtak határérték feletti mennyiséget, az arzénből a kutak 11,2 százalékában, az uránból pedig 7,4 százalékában.
Ugyannakor a fellelhető urán - ami növeli a vesekárosodás kockázatát, ha hosszú időn keresztül fogyasztják – sem független a mezőgazdaságtól. Kenneth Belitz, a tanulmány vezető szerzője elmagyarázta, hogy az öntözés bevezetése előtt ez a vidék nagyon gyér növényzettel bírt, a földben előforduló urán pedig viszonylag stabil volt. De a mezőgazdaság fellendülésével a helyzet megváltozott. Az öntözővíz reakcióba lépett a növények gyökereiben található szén-dioxiddal, így "mozgósította" az uránt, és évente 5-10 lábbal (2-4 méter) lejjebb nyomta, míg végül az belekerült a talajvízbe.
Még mindig mérgeződnek a vizek
A legmagasabb nitráttartalmú területek az egykori mezőgazdasági, most elővárosi régiók - mondta Belitz: a nitrátok is mozoghatnak a talajrétegek között, szintén évente 5-10 láb (2-4 méter) sebességgel, így azok évek alatt felhalmozódnak föld alatti víztartó rétegekben. A mai mezőgazdasági területeken éppen most zajlik a nitráttartalom felépülése, ami néhány év múlva jelenik meg kútvízben.
További aggasztó adatok
Az elmúlt években tapasztalt tendencia és az éghajlati modellek is alátámasztják, hogy a csapadék mennyisége tovább csökken majd a 20. századi átlaghoz képest, miközben a térség vízhasználata folyamatosan növekszik. Ez azt jelenti, hogy mind a gazdaság, mind a lakosok egyre inkább rászorulnak a talajvízre, a NASA kutatásai szerint azonban ez az egyre fontosabb erőforrás sokkal gyorsabban fogy, mint amilyen ütemben képes lenne pótlódni.
A Folsom-tó 2011-benForrás: NASA
Szerző: NASA
A Folsom-tó 2014-benForrás: NASA
Szerző: NASA
A Folsom-tó kiszáradása a NASA két fotóján 2011-ban és 2014-ben.
Ha a helyzet nem változik, Kalifornia szó szerint szomjan halhat. De nem csak Kaliforniában óriási a baj. Az Egyesült Államok területének immáron 30%-át fenyegeti a szárazság, az elsivatagosodás. Novemberre már egyre több államban kellett korlátozni a vízfogyasztást, erről itt írtunk.
