Klímaváltozás számokban

Magazin

írta: Kiss Gábor
2014/10/13

Tavaly 10 000, idén 35 000 rozmár pihent meg Alaszka partjainál. Szerencsétlen állatokat a sarki jégtáblák eltűnése késztette arra, hogy más pihenőhelyet keressenek. Végső kétségbeesésükben találtak rá a keskeny kis partvidékre, ahol összezsúfolódva ugyan, de sikerült menedékre lelniük. A klímaváltozás kapcsán számtalan ilyen és ehhez hasonló eset került feljegyzésre az elmúlt években. 20 számszerű adat következik.

0.01%
A klímakutatókból százalékosan már csak ennyien tagadják, hogy a globális felmelegedés emberi eredetű. A James Lawrence Powell által levezényelt kutatás alapján 9136 kutató közül - akik 2258 szakmailag lektorált cikket publikáltak 2012 novembere és 2013 decembere között - csupán egyvalaki állította, hogy nem az ember a klímaváltozás okozója.

90%
Az 1982 és 2010 között kiadott klímaváltozást megkérdőjelező könyvek 90%-a nem volt szakmailag lektorálva. A könyvek egy részében megkérdőjelezték a klímaváltozás létezését, más könyvekben elismerték a létezését de tagadták negatív hatásait a környezetre. És természetesen olyan olvasmányok is szerepelnek a listán, amelyek kifejtették, hogy mi emberek nem vagyunk hibáztathatóak a történtekért.

800 000 - 15 000 000
Körülbelül ennyi évvel ezelőtt volt olyan magas a szén-dioxid szint mint most. Akkoriban nemhogy nem léteztek emberek, de az óceánok 30 méterrel magasabban álltak és a világ felszínének hőmérséklete a jelenleginél 11 Celsius-fokkal volt melegebb.

42% = 400 ppm
Százalékosan ennyivel nőtt a széndioxid koncentráció az ipari forradalom óta. Első ízben 2014 áprilisában lépte át a Föld északi féltekéjének szén-dioxid koncentrációja a 400 ppm-es mértéket - figyelmeztetett akkor a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A CO2 koncentráció 2012-ben érte el a 393,1 ppm mértéket, az iparosodás előtti 278 ppm 140 százalékát. Az utóbbi tíz évben évente átlagosan 2 ppm-es növekedést regisztrál a szervezet.

800 000 000 000
Nagyjából ennyi tonna széndioxidot pumpálhatunk a levegőbe, mielőtt a globális hőmérséklet 2 Celsius fölé emelkedik. Jelenleg ennek a kétharmadánál tartunk.

153%
Az ipari forradalom óta ennyivel nőtt a levegőben lévő metán koncentrációja.

50
Azaz 50 gigatonna. Ennyi metánt rejt a szibériai tajga (egyes becslések szerint több tízezer köbkilométernyi metángázról van szó), mely a globális felmelegedés miatt lassan, de biztosan kiolvad, hacsak nem lépünk közbe. Ez az emberiség végső pusztulását jelentheti. Korábbi cikkünk ebben a témában ide kattintva tekinthető meg.

1895
Svante Arrhenius ebben az évben nyújtotta be tézisét a megnövekedett széndioxid szint hatásairól. Arrhenius svéd fizikus és kémikus már akkor megírta, hogy a levegőben a széndioxid és más üvegházhatású gázok koncentrációjának megváltozása módosíthatja bolygónk hőmérsékletét. Habár nem ő volt az első aki ezt feltételezte, kutatásai megmutatják, hogy a globális felmelegedést alapjaiban már több mint egy évszázaddal ezelőtt ismerték.

1976
John Stanley Sawyer brit meteorológus már ekkor megjósolta - meglepő pontossággal - a globális felmelegedés következő harminc évre vonatkozó forgatókönyvét. Akkor senki sem hitt neki. A "jóslatról" itt irtunk.

2
A globális hőmérséklet átlagának maximális növekedése (Celsius-fokban) aminek még nem lennének relatíve veszélyes következményei az emberiségre nézve. 1996-ban ez volt az EU irányvonala, és egyúttal a 2009-es koppenhágai egyezmény törekvése.

1
A globális vízszint emelkedése méterben, ha az antarktiszi jég elolvad. A tudósok szerint erre nagyjából 2100-ban kerülhet sor, és addigra több ország is víz alá fog kerülni. (Bővebben)

125
Csak az Északi-sarkvidéken ennyi tó tűnt el az elmúlt néhány évtizedben.

1400
Évente ennyi négyzetkilométernyi gleccser tűnik el globálisan a Föld színéről. Az ivóvízbázisul szolgáló gleccserek édesvize végül a sósvízű tengerekbe áramlik, így az ivóvíz is egyre kevesebb. A legkomolyabb olvadási értékek Kínából és az amerikai kontinensről érkeztek ez idáig.

52%
1970 óta ennyivel zsugorodott az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak vizsgált populációinak egyedszáma. (Az édesvízi fajok világszerte élő populációi 76%-os fogyást szenvedtek el, ami átlagosan majdnem kétszerese a tengeri (39%) és földi fajokat (39%) ért veszteségnek.) Erről számol be a WWF Élő Bolygó 2014 évi jelentése.

12 000 000
Évente ennyi hektárnyi földet tesz mezőgazdasági szempontból alkalmatlanná a kiszáradás az UNCCD (Egyesült Nemzetek egyezménye az elsivatagosodás ellen) 2010-es adatai szerint. Az elsivatagosodásról több alkalommal is írtunk, ide kattintva az eltűnő országok listájáról olvashat.

400 000
Éves szinten ennyien halnak bele a klímaváltozás okozta változásokba. Ilyen például az extrém időjáráshoz kötődő éhezés és a különböző fertőző betegségek (A légszennyezés önmagában 3,5 millió életet követel évente - a fejlődő országok lakói vannak a legnagyobb veszélynek kitéve).

200 000 000 000
A világbank múlt év végén kiadott jelentése szerint évente nagyjából ennyi dollárba kerülnek a természeti és időjárási katasztrófák. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg 50 milliárd dolláros költség 30 év alatt globális szinten megnégyszereződött. Az elmúlt 30 év katasztrófáinak összköltsége meghaladja a 4 ezer milliárd dollárt. Ennek nagyjából kétharmad része szélsőséges viharkárokhoz, áradásokhoz, szárazsághoz kapcsolódott, és több mint 2,5 millió ember életébe került.


És most kövektezzen három magyarországi szám

30%
Az elkövetkezendő években nyáron várhatóan jelentősen csökken majd a csapadék. Az 1961-1990-es referencia időszakhoz képest akár 30%-os csökkenés is megtörténhet. A téli időszakban viszont 20 százalékos csapadékmennyiség-emelkedés várható, ugyanehhez az időszakhoz képest.

1 - 2,5
Tudományos modellek alapján Magyarországon 2021 és 2050 között ekkora, 2071–2100 között pedig már 2-5 fokos lesz a fölmelegedés.

1,5
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1901-től rögzített adatbázisában a tíz legmelegebb tavasz közé sorolta a 2014-est, középhőmérséklete több mint másfél fokkal haladta meg az átlagos értéket.

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai