Jane Goodall a csimpánzokért küzd és az orvvadászok ellen harcol!

Hír

írta: ecolounge
2016/06/27

A csimpánzokra számos veszély leselkedik: a nagymértékű erdőirtások miatt élőhelyeik jelentősen zsugorodtak az utóbbi évtizedekben, emellett számos, emberi betegségre érzékenyek, például az influenzára vagy a gyermekbénulásra, és az illegális bozóthús kereskedelem még mindig komoly károkat okoz az afrikai vadvilágban.

A világ egyik legismertebb főemlőskutatója már évtizedekkel ezelőtt elhagyta a tanzániai Gombe Nemzeti Parkot, hogy utazó nagykövetként a világ számos pontján beszéljen a természet védelmének fontosságáról. A csimpánzok azonban ma is központi helyet foglalnak el az életében.

A tanzániai Gombe Nemzeti Park ma is olyan akár egy élő laboratórium, ahol már több mint 50 éve folyik a csimpánzok megfigyelése. Ma is részben ugyanazokkal a terepi módszerekkel dolgoznak, melyeknek az alapjait Jane Goodall teremtette meg a 60-as években, amikor szegényes kis felszerelésével tábort vert itt, a Tanganyika-tó partján.

A gombei megfigyeléseknek jelenleg az egyik legizgalmasabb célpontja egy ikerpár, Golden és Glitter. A vadonélő csimpánzok körében ugyanis nagyon ritka, hogy a megszületett ikrek közül mindketten életben maradjanak. Golden és Glitter esetében ez azért alakulhatott így, mert idősebb nővérük, Gaia segített anyjuknak, Gremlinnek a kölykök felnevelésében.

A terepi megfigyeléseket főleg tanzániai szakemberek végzik, de időről-időre vendégkutatók is érkeznek, mint például Dr. Beatrice Hahn, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, aki a HIV és a csimpánzokban előforduló SIV- vírus kapcsolatát vizsgálja az itteni minták alapján.

A csimpánzok a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint a veszélyeztetett fajok közé tartoznak, és számuk egyre fogyatkozik. A 60-as évek elején, mikor Goodall elkezdte munkáját Tanzániában, még kb. 1,5 millió csimpánz élt Afrika-szerte, ma már csak 300 ezerre becsülik a számukat. A csimpánzokra számos veszély leselkedik: a nagymértékű erdőirtások miatt élőhelyeik jelentősen zsugorodtak az utóbbi évtizedekben, emellett számos, emberi betegségre érzékenyek, például az influenzára vagy a gyermekbénulásra, és az illegális bozóthús kereskedelem még mindig komoly károkat okoz az afrikai vadvilágban.

A  csimpánzokat is megeszik?
Az illegális fakitermelés és a bozóthús kereskedelem következtében, a csimpánzok száma 85%-kal csökkent az elmúlt fél évszázadban. A bozóthús kereskedelem, vagyis az orvvadászok által legyilkolt vadon élő állatok húsának kereskedelme illegális tevékenység, de sok esetben a helyi emberek számára az egyetlen bevételi forrást jelenti. Az elejtett állatok között madarak, antilopok, zsiráfok, elefántok és emberszabású majmok is vannak. A bozóthús kereskedelem számos, egyébként is veszélyeztetett állatfaj számára végzetes csapást jelenthet.

Az orvvadászokat sajnos a nagymértékű fakitermelések is segítik. - Az erdőirtások ugyanis nem csak az állatok élőhelyének zsugorodáshoz vezetnek, de az orvvadászok számára is egyszerűbbé teszik a korábban érintetlen vadonba való bejutást.

A bozóthús mindig is jelen volt a helyi családok életében, mint alapvető élelmiszer forrás. Mostanra azonban az illegálisan elejtett vadállatok húsa már nem elsősorban a szegény, helyi emberek asztalára kerül, sokkal inkább távoli városok gazdag ínyenceihez. S talán kevesen gondolják, de az illegális afrikai vadhúsra nem csak Afrikában, de például Los Angelesben, Torontóban vagy épp Párizsban is van kereslet.

Rezervátumban találnak új otthonra az árva kölykök
A húsukért megölt csimpánzok kölykei szintén illegális üzlet áldozataivá válnak. Az árván maradt csimpánz kölyköket egzotikus háziállatként vagy cirkuszi állatként adják-veszik. Jane Goodall becslése szerint minden egyes árva kölyök, amit háziállatként adnak el, kb. 10 családtagjának megölésével jár. Az árva kölykökön segít a Jane Goodall Intézet által 1992-ben alapított, kongói Tschimponga Rezervátum, mely Afrika legnagyobb csimpánz rezervátuma. Egy biztonságos mennyország ezeknek a sokat szenvedett kölyköknek a kongói esőredőben. A rezervátumot eredetileg 40-50 csimpánzra tervezték, ma már több mint 160 egyed él itt. Épp ezért szükségessé vált, hogy nagyobb területre terjesszék ki a csimpánzvédelmi területet. A kongói kormányzat segítségével a Kouilou folyón található három szigetre helyeztek át 60 csimpánzt, akik itt sokkal természetközelibb körülmények között élhetnek tovább, s talán egyszer még arra is készen állnak majd, hogy visszaengedjék őket a vadonba.

Az alábbi videón az látható, ahogy a Wounda nevű csimpánz megérkezik Tchindzoulou-szigetre. Woundára évekkel korábban szinte félholtan találtak rá, de hála a gondos ápolásnak, egyre jobb állapotba került, így 2014-ben ő is egyike lehetett azoknak az állatoknak, akiket áttelepítettek a szigetre. Szabadon engedésénél Jane Goodall is jelen volt, Wounda pedig, ha szavakkal nem is, de egy szívszorító gesztussal köszönetet mondott mindenért.

Meg kell győzni a helyi embereket
Jane Goodall és az általa alapított intézet három területen próbál segíteni a  csimpánzokon; anyagilag és szakmailag támogatja az állatok védelmére irányuló munkát, küzd az illegális kereskedelem visszaszorításáért és nagy hangsúlyt fektet a helyi emberek és a fiatalok oktatására.
A csimpánzok védelmének egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a helyi emberek is megismerjék a közelükben élő állatokat, érdekeltek legyenek abban, hogy csökkenjen az illegális kereskedelem, és  ráébredjenek arra, hogy nem csak az állatok leölésével, de más módon is bevételhez juthatnak, például ökoturizmus vagy ajándéktárgyak készítése révén.

Újraerdősítik a kopárrá vált vidékeket
Amikor Jane Goodall 1960-ban megkezdte kutatását, még sűrű erdők borították a Gombe Rezervátum környékét, mára a vadonból egy mindösszesen 35 négyzetméteres terület maradt. Az elmúlt évtizedekben a helyi, szegény emberek kiirtották a környező erdőket, hogy földhöz jussanak és haszonnövényeket termeszthessenek. A földek azonban hamar kimerülnek, így újabb és újabb területekre van szükségük. Az 1994-ben indult Tanganyika-tavi Vízgyűjtő-újraerdősítési és Oktatási Projekt, a TACARE program ezt a folyamatot próbálja megszakítani. A projekt résztvevőinek olyan mezőgazdasági eljárásokat tanítanak meg, amelyek segítségével a helyi közösségek úgy tudnak bevételhez jutni, hogy közben az élővilág sem sérül és a természeti erőforrások is fennmaradnak. Az embereket ellátják jobb termőképességű haszonnövényekkel, megtanítják őket arra, hogyan lehet megakadályozni az eróziót, mikro-hitelekkel segítik azokat, akik fenntartható vállalkozásokba kezdenének és támogatják a nők képzését is. A programon keresztül 23 faluban, 170 ezer embernek segítenek. A projekt szerves része a nemzeti parkon kívüli területek vadvilágának a visszaállítása is. Az erdősítési program keretén belül több mint száz faiskolát hoztak létre, és eddig már 750 ezer fát ültettek el.

 

forrás: janegoodall.org, janegoodall.ca

A rovat új hírei

Hasonló

Állatkísérletek | 2. rész

Sokkoló kampányok és látványos sikerek szegélyezik a leghíresebb állatvédő szervezet útját. Reflektorfényben a PETA.

A rovat legolvasottabbjai