Levegőből ivóvíz - Íme a WaterSeer, mely világszerte segítheti a vízellátást
A széllel hajtott, alacsony költségű WaterSeer naponta körülbelül 40 liternyi ivóvizet képes előállítani a levegő páratartalmának kivonása által.
Az eszközt a VICI-Labs fejlesztette ki a Kaliforniai Egyetemmel (UC Berkeley) és a Nemzeti Békehadtest Szövetséggel (National Peace Corps Association) együttműködve.
Jelenlegi modelljének prototípusát az Egyetem közösségi farmján (Gill Tract Farm) tesztelték tavasszal, és további tesztelésnek fogják alávetni a következő fél évben, hogy egy éven belül már elkészüljön a végleges dizájn. A WaterSeer egyszerűen működik és úgy tervezték, hogy ne legyen hozzá szükség se áramra, se vegyszerekre, emellett egyszerű legyen a fenntartása.
Az eszköz a felszíni turbina mellett egy kondenzációs kamrából és egy gyűjtőedényből áll, mely 6 láb (körülbelül 1,8 méter) mélyen helyezkedik el a föld alatt. A víz a kettő közötti hőmérsékletkülönbség kihasználásával keletkezik: A szél a turbinával együtt a belső ventillátort is meghajtja, mely leküldi a levegőt a kondenzációs edénybe, ahol az lehűl. A vízgőz így pára formájában lecsapódik és a tárolóban gyűlik össze.
(Hasonló elven - szintén páralecsapódással - működik a marokkói "ködaratás", vagy például az autóba szerelhető ivóvízelőállító klímaberendezés is.)
A fejlesztők jelenleg közösségi finanszírozásból és előrendelésekből szeretnék megoldani az éles tesztelést. A modell szerint minden darab megvásárlásával (melynek ára mindössze 134 dollár, vagyis körülbelül 37 ezer forint) egy másik példány egy elmaradott régióban élő családhoz kerül.
Óriási szükség van az ilyen innovatív megoldásokra, hiszen küszöbön a globális vízkrízis, melynek elhárítására csupán 15-20 évünk maradt. Az elemzések szerint 2050-re a Föld népességének mintegy fele fog fizikailag vízhiányos területen élni. Jelenleg ez az arány 10 százalék körüli, e mellett már napjainkban is több mint egymilliárd ember nem képes biztonságos ivóvízhez jutni. Egyre több tudós vélekedik úgy, hogy még ebben a században háborúk törhetnek ki a vízért. Az elmúlt években beindult az ivóvíz-kereskedelem, az ivóvíz előállítása érdekében pedig szinte futószalagon érkeznek az újabbnál-újabb találmányok. Tény viszont az is, hogy a páralecsapódás elvén alapuló "ivóvíz-fakasztás" már sok évtizede ismert. A segélyprogramokat elindító - azokban résztvevő nyugati országok viszont mostanáig nem igazán törték magukat, hogy a technológiát eljuttassák az ivóvízhiánnyal küszködő szegény régiókba, pedig hasonló eszközökkel milliók életét lehetett volna megmenteni csak az elmúlt 20-25 évben - elég ha Etiópiára gondolunk. |