Egyre sürgetőbb az E-hulladék probléma
Évente mintegy 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik a világban, ha a mostani növekedési trendek maradnak, az előrejelzések szerint, 2017-re már a 65 millió tonnát is eléri majd ez a mennyiség, ami kb. annyi, mintha kétszáz Empire State Buildinget pakolnánk egymásra. Már csak az a kérdés, mihez kezdünk vele?
A világ E-hulladékának nagy részét jelenleg a Föld legnagyobb elektronikai temetőibe, a kínai Guiyuba és a ghánai Agbogbloshie-be szállítják, gyakran illegálisan. A számítógépek és a mobiltelefonok nagy részét itt darabokra szedik, kinyerik belőlük a hasznosítható alkotóelemeket és eladják ezeket, ami pedig nem kell, az a hatalmas szemétlerakókon végzi. Közben azonban mind a környezet, mind az emberek egészsége súlyosan károsodik.
A világ E-hulladék fővárosa
A kínai Guiyut csak a világ E-hulladék fővárosaként emlegetik, ahová 4000 tonna E-hulladék érkezik, óránként! A településen több mint 60 ezer ember foglalkozik a hulladék feldolgozásával, a munkások többsége azonban mindenféle védőeszköz nélkül bontja alkotóelemeire a számítógépeket, laptopokat, mobiltelefonokat. A vezetékeket és egyéb műanyaggal borított alkatrészeket elégetik, hogy kinyerjék belőlük a még hasznosítható fémeket, például a rezet. A folyóparton veszélyes savakba áztatják a mikrochipeket, hogy így jussanak hozzá az azokban található aranyhoz. Mindezek persze súlyos következményekkel járnak. Az egykori rizstermesztő vidéken ma már olyan szennyezett a talaj, hogy semmit nem lehet termelni, és az ivóvizet is máshonnan kell ideszállítani. A levegő dioxin-szintje a világon itt a legmagasabb, a lakosok 90%-nak van valamilyen idegrendszeri problémája és a gyerekek 80%-a szenved ólommérgezésben.
Rengeteg ritka fém tárolódik az E-hulladékokban
A világ E-hulladékának csak körülbelül 15%-át hasznosítják újra, a többi szemétlerakókon végzi. Mindeközben számos ritka, az elektronikai eszközökben használt fémből viszont már hiány mutatkozik. Mindkét problémára megoldást jelenthetne, ha feleslegessé vált elektronikai eszközök újrahasznosítása sokkal hatékonyabban és nagyobb arányban történne meg, de etikus és környezetbarát módon.
Az Enviromental Protection Agency számításai szerint 1 millió mobiltelefon szétbontásával 18 kg aranyat, 200 kg ezüstöt, 7 kg palládiumot és 7500 kg rezet lehetne kinyerni. Jelenleg azonban úgy állunk, hogy E-hulladék formájában annyi réz tárolódik a szeméttelepeken, ami a bányászott mennyiség harmadának felel meg.
Fair telefon
Az amerikai vásárlók naponta annyi mobiltelefontól szabadulnak meg, amennyivel 50 futballpályát lehetne befedni. Teszik ezt azért, hogy szebbet, jobbat, okosabbat vegyenek helyette.
A holland székhelyű Fairphone nevű cég egész más stratégiában gondolkodik. Már a készülékek tervezésekor szembe mennek a mai trendekkel. Nem az a céljuk, hogy az emberek rövid időn belül eldobják telefonjukat, és újat vegyenek, inkább arra törekszenek, hogy okostelefonjaik hosszú életűek és szükség esetén javíthatóak legyenek. A cég az E-hulladék-kezelés terén is a tettek mezejére lépett. Telefonjaik 325 Eurós árából 3 Eurót arra fordítanak, hogy Ghánában használt telefonokat gyűjtsenek össze. A készülékeket aztán Európába szállítják, ahol megfelelő körülmények között szétbontják azokat, a kinyerhető és újra felhasználható rezet és egyéb fémeket pedig saját telefonjaikba építik be.
A Fairphone Afrikában készített rövid videóját itt nézheti meg:
Fairphone research trip: Visiting tin, tantalum and tungsten mines from Fairphone on Vimeo.