Európa zöld fővárosában még a temetői mécseseket is szelektíven gyűjtik!

Ljubljana zöld forradalmat csinált: A szlovén fővárosban jelenleg már 542 négyzetméternyi zöldterület jut egy főre. Földalatti szelektív hulladékgyűjtő pontokat és házhoz menő gyűjtőrendszert építettek ki, az "erdősített" belvárosban bevezették az autómentességet, a bringákon kívül csak a biogáz üzemű buszok és elektromos taxik közlekednek, melyeket az idősek, a mozgássérültek és a kisgyerekes családok ingyenesen vehetnek igénybe.

LjubljanaForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Janez Kotar

Ljubljana, Európa zöld fővárosa

2004-ben, a csatlakozás idején, Szlovéniában még alig működött a szelektív hulladékgyűjtés, ennek ellenére az ország egy évtized leforgása alatt az Európai Unió éllovasa lett újrahasznosításban, sőt, Ljubljana, első Európai Uniós fővárosként elkötelezte magát a hulladék nullára csökkentése mellett is.
A szlovén főváros nem csupán a hulladék-ügyben tett komoly lépéseket, más területen is előtérbe helyezték a környezettudatosságot, így nem csoda, hogy 2016-ban ők érdemelték ki az Európa Zöld fővárosa megtisztelő címet. Az idei évben épp ezért rengeteg zöld programmal is készülnek. Ljubljanában persze nem csak egy évig tart a környezettudatosság, annál sokkal tovább terveznek.

Cél a nulla hulladék

Ljubljana az első Uniós főváros, mely elkötelezte magát a hulladék nullára csökkentése mellett. Céljuk, hogy néhány évtizeden belül feleslegessé váljanak a szemétlerakók, és a hulladékgazdálkodásban a megelőzésre, az újrahasználatra és az újrahasznosításra kerüljön a hangsúly. Az elhatározás nem légből kapott, hisz az elmúlt egy évtized alatt komoly változásokat sikerült elérniük.
A fővárosban 16 kg-ról 145 kg-ra nőtt az egy lakosra jutó szelektív hulladék mennyisége. Míg a szelektíven gyűjtött hulladék aránya 2007-ben 25%, 2012-ben 47%, 2013-ban már 53% volt. Jelenleg 61%-nál tartanak, és lakosonként 121 kg újra nem hasznosítható hulladék keletkezik. Csak viszonyításképpen, a szelektíven gyűjtött hulladék arányának EU-s átlaga 42 %, és lakosonként 285 kg az újra nem hasznosítható hulladék mennyisége. 2025-re a cél, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék arányát 78%-ra növeljék, az újra nem hasznosítható hulladék egy főre eső mennyiségét pedig 60 kg-ra szorítsák vissza. Itt tekinthető meg a hulladékújrahasznosító központjuk weboldala.

Föld alatti gyűjtőpontok

Hogy a fenti eredményeket el tudták érni, abban nagy szerepe volt a házhoz menő szelektív gyűjtés kiépítésének. A lakosok tárolóedényeikben külön gyűjtik a papírt, műanyagot, fémet, üveget, a biológiailag lebomló hulladékot és a háztartási vegyes hulladékot. A városban ezen kívül még több mint 2500 gyűjtőpont is található a közterületeken.
2008-ban a belvárosban utcai konténerek helyett földalatti, szelektív hulladékgyűjtő pontokat hoztak létre. A rendszer a lakosság tetszését is elnyerte, hisz az utcák szebbek és tisztábbak lettek így, és nem terjeng kellemetlen szag a népszerű pihenőhelyek vagy turistalátványosságok körül. A főváros "zöld infrastruktúráját" - mint hulladékgazdálkodás, energetika - egyetlen szolgáltató menedzseli, a holding weboldala itt tekinthető meg.

A temetői mécseseket is szelektíven gyűjtik

Ljubljanában speciális hulladékmegelőzési kampányokat is indítottak, többek közt az élelmiszer pazarlás ellen, de olyan marginális területekre is figyelnek, mint például a temetőkben keletkező hulladék szelektív gyűjtése. Ma már a temetőkben külön gyűjtőedények vannak a mécsesek vagy az elszáradt virágok számára. A mécseseket három újrahasznosító üzemben dolgozzák fel.
A városvezetés persze az újrahasználat fontosságára is szeretné felhívni a figyelmet. 2013-tól központi gyűjtőhelyeket működtetnek, ahová a feleslegessé vált ruhákat, cipőket, játékszereket lehet bevinni. Emellett iskolai felszerelések és háztartási eszközök gyűjtését is koordinálják, hogy eljuttassák azokat a rászorulóknak.

Autómentes belváros

A több mint 100 hektáros terület, ahol nemrég még hemzsegtek az autók, mára egy élhető városi tér lett.

Korábban Ljubljana belvárosát is az autók uralták, azonban ma már ez másképp van: Miközben jelentősen fejlesztették a kerékpáros és gyalogút hálózatokat, a gépkocsikat kitiltották. A belvárosba még az ott lakók sem hajthatnak be, ők járműveikkel a közeli mélygarázsokban parkolhatnak. Sokan tartottak attól, hogy a megszorító intézkedés negatív hatással lesz majd a turizmusra, ám a várakozásokkal ellentétben pozitív hatások tapasztalhatók. A belvárosban biogáz üzemű buszok és elektromos taxik közlekednek, amiket az idősek, a mozgássérültek és a kisgyerekes családok ingyen vehetnek igénybe. Idén áprilisban elindították az Urban nevű, 12 napelem panellel ellátott, zéró kibocsátású kisvonatot is, ami a frekventált turisztikai látványosságok között szállítja az utasokat.

Erdő a városban - közel 550 négyzetméternyi zöldterület jut egy főre!

A szlovén fővárosban a parkok beépítése és a fák kivágása helyett inkább növelik a zöld területek arányát. Az elmúlt években 2000 fát ültettek a belvárosban, öt új parkot hoztak létre és számos degradált, korábban például illegális szemétlerakóként használt területet alakítottak át parkká. Mára Ljubljanában 542 négyzetméternyi zöldterület jut egy főre, és hogy ez milyen ritkaság, azt jól érzékelteti néhány más város: Bécsben az egy főre jutó zöld terület nagysága 120 négyzetméter, Budapesten 13, Tokióban pedig 3.

Ljubljana lakói azért is igen szerencsések, mert nagyon jó minőségű ivóvizük van, amit kezelni alig kell. Épp ezért a lakosokat és a turistákat is arra ösztönzik, hogy ásványvizes üvegek helyett inkább saját palackjukat vigyék magukkal, és töltsék meg azt a város különböző pontjain található ivókutaknál. Ehhez nemrég egy térképes mobil applikációt is készítetett a városvezetés.