A világ első hálózatra kötött hullámerőműve sótalanít is

Hír

2016/01/06

Nyugat-Ausztráliában elindították az első olyan hullámerőművet, melyből az elektromos hálózat is kaphat energiát.

Több, mint egy évtizednyi tesztelés után az ausztrál Carnegie Wave Energy (Carnegie Hullámenergia) nevű cég beindította kísérleti projektjét, mely hullámok által generált energiával táplálja a helyi hálózatot. A technológia, melyet CETO-nak neveztek el a görög Kétó tengeristennő után, nemcsak megújuló energiát termel, hanem sótalanított vizet is előállít. A cég szerint rendszerük abban különbözik más, hasonló eszközöktől, hogy víz alatt működik, ahol biztonságban van a nagyobb viharoktól, és a partról sem zavarja a kilátást.

A hullámokat - avagy a tenger hullámenergiáját - hasznosító erőművek, akárcsak a vízenergiát hasznosító egyéb technológiák, a megújuló energiaforrások közé tartoznak. Több típusuk is ismert, íme a két legismertebb: Oszcilláló vízoszlopos erőművek hasonló elven működnek, mint a motorokban a dugattyúk: A turbina a forgásával - és egy generátor beiktatásával - termel elektromos energiát oly módon, hogy az alatta található levegőoszlopokat - mint a dugattyúkat - a folyamatosan jelentkező hullámok fel-le mozgatják. Ezzel szemben a hullámzáselnyelő szerkezetek a hullámzást oly módon használják fel, hogy egyes elemeik a hullámokkal együtt mozognak. A mozgási energia levegőt vagy folyadékot pumpál keresztül egy turbinán, ami szintén egy generátort hajt meg.

Rejtőzködő erőmű
A kerek bólyák a tengerfenéken elhelyezkedő szivattyúkhoz vannak kötve, melyek körülbelül 25 és 50 méteres mélységben helyezkednek el. A bólyáknak ütköző hullámok mozgatják a szivattyúkat, amelyek a nagynyomású tengervizet pumpálják keresztül az óceánfenék alatt futó csővezetékekbe. Ezek a parti vízermőműbe csatlakoznak, ahol a víznyomás meghajtja a turbinát, mely ezáltal villamos energiát termel.

Sótalanítás
A víznyomás arra is használható, hogy egy fordított ozmózissal működő sótalanító üzemet lásson el, melynek szivattyúi általában elektromos meghajtással működnek. Ezzel a módszerrel pedig ki lehet váltani vagy csökkenteni lehet az üvegházhatású gázok kibocsátását is.
Az erőmű Ausztrália legnagyobb haditengerészeti bázisát, a Garden Island-i székhelyű HMAS Stirlinget is ellátja majd energiával, és hamarosan a sótalanított vizet is elkezdik termelni, miután a cég új sótalanító üzemét sikerül integrálni a projektbe.

A tesztfázisban az első CETO 5 hullámegység sikeresen üzemelt több, mint 2000 órán keresztül, és 240kW-os csúcskapacitást ért el. A társaság a 32 millió dolláros projekt keretében egy nagyobb CETO 6-os egységet is fejleszt, mely várhatóan négyszer ekkora energiatermelő kapacitással fog rendelkezni (sematikus ábra itt tekinthető meg). A felhasználható erőforrás egyébként körülbelül tízszer ennyi energia termelésére volna elég.

Nem ez az első hullámerőmű-projekt, melyről hírt adtunk az utóbbi hónapokban: Többek közt az Apple is hullámenergiát hasznosító új vízerőmű fejlesztésekbe fektet a múlt évben, erről ítt írtunk.


Képek forrása: Carnegie Wave Energy

 

A rovat új hírei

Hasonló

A világ legszebb vízerőműve

Egy erdő szélén áll az a különlegesen formatervezett vízierőmű, mely 1600 norvég családnak szolgáltat áramot. Az erőmű ...