A világ első hálózatra kötött hullámerőműve sótalanít is
Nyugat-Ausztráliában elindították az első olyan hullámerőművet, melyből az elektromos hálózat is kaphat energiát.
CETO6 koncepcióForrás: carnegiewave.com
Fejlesztés alattForrás: carnegiewave.com
Több, mint egy évtizednyi tesztelés után az ausztrál Carnegie Wave Energy (Carnegie Hullámenergia) nevű cég beindította kísérleti projektjét, mely hullámok által generált energiával táplálja a helyi hálózatot. A technológia, melyet CETO-nak neveztek el a görög Kétó tengeristennő után, nemcsak megújuló energiát termel, hanem sótalanított vizet is előállít. A cég szerint rendszerük abban különbözik más, hasonló eszközöktől, hogy víz alatt működik, ahol biztonságban van a nagyobb viharoktól, és a partról sem zavarja a kilátást.
Fejlesztés alattForrás: carnegiewave.com
| A hullámokat - avagy a tenger hullámenergiáját - hasznosító erőművek, akárcsak a vízenergiát hasznosító egyéb technológiák, a megújuló energiaforrások közé tartoznak. Több típusuk is ismert, íme a két legismertebb: Oszcilláló vízoszlopos erőművek hasonló elven működnek, mint a motorokban a dugattyúk: A turbina a forgásával - és egy generátor beiktatásával - termel elektromos energiát oly módon, hogy az alatta található levegőoszlopokat - mint a dugattyúkat - a folyamatosan jelentkező hullámok fel-le mozgatják. Ezzel szemben a hullámzáselnyelő szerkezetek a hullámzást oly módon használják fel, hogy egyes elemeik a hullámokkal együtt mozognak. A mozgási energia levegőt vagy folyadékot pumpál keresztül egy turbinán, ami szintén egy generátort hajt meg. |
Rejtőzködő erőmű
A kerek bólyák a tengerfenéken elhelyezkedő szivattyúkhoz vannak kötve, melyek körülbelül 25 és 50 méteres mélységben helyezkednek el. A bólyáknak ütköző hullámok mozgatják a szivattyúkat, amelyek a nagynyomású tengervizet pumpálják keresztül az óceánfenék alatt futó csővezetékekbe. Ezek a parti vízermőműbe csatlakoznak, ahol a víznyomás meghajtja a turbinát, mely ezáltal villamos energiát termel.
Sótalanítás
A víznyomás arra is használható, hogy egy fordított ozmózissal működő sótalanító üzemet lásson el, melynek szivattyúi általában elektromos meghajtással működnek. Ezzel a módszerrel pedig ki lehet váltani vagy csökkenteni lehet az üvegházhatású gázok kibocsátását is.
Az erőmű Ausztrália legnagyobb haditengerészeti bázisát, a Garden Island-i székhelyű HMAS Stirlinget is ellátja majd energiával, és hamarosan a sótalanított vizet is elkezdik termelni, miután a cég új sótalanító üzemét sikerül integrálni a projektbe.
A tesztfázisban az első CETO 5 hullámegység sikeresen üzemelt több, mint 2000 órán keresztül, és 240kW-os csúcskapacitást ért el. A társaság a 32 millió dolláros projekt keretében egy nagyobb CETO 6-os egységet is fejleszt, mely várhatóan négyszer ekkora energiatermelő kapacitással fog rendelkezni (sematikus ábra itt tekinthető meg). A felhasználható erőforrás egyébként körülbelül tízszer ennyi energia termelésére volna elég.
Nem ez az első hullámerőmű-projekt, melyről hírt adtunk az utóbbi hónapokban: Többek közt az Apple is hullámenergiát hasznosító új vízerőmű fejlesztésekbe fektet a múlt évben, erről ítt írtunk.
Képek forrása: Carnegie Wave Energy
