Növényeket a tetőre!
Számos előnye van a füvesített háztetőnek: javítja a levegő minőségét, nyáron hűti, télen fűti a házat és még a csatornahálózat dugulásának is elejét veheti.
Tradícionális, zöldtetős épületek Norðragøta-án - Eysturoy, Feröer-szigetekForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Erik Christensen
Zöldtető - Chicago City HallForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: TonyTheTiger
Zöldtetős épület Bologna, FranciaországForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: SiGarb
Szemirámisz kertje, melyet Nabukodonozor király építtetett felesége számáraForrás: de.wikipedia.org
Szerző: bassenge.com
A zöldtetők előnyei
Látványnak sem utolsó egy szép zöldben pompázó háztető, ám ennél jelentősebb előnyöket is feltárt egy manchesteri program. Az eredményeik azt mutatják, hogy abban az esetben, ha akár csak a városközpont tetőit a zöldteraszokon alkalmazott növényekkel borítanák, évente 210 kilogramm mikroszkopikus, 10 mikrométernél nem nagyobb részecskékből álló szennyezőanyagot lehetne megkötni. Manchester évente több mint 9 tonna ilyen részecskét bocsát ki. Ezeket még hatékonyabban le lehetne kötni a mérsékelt égövi füves térségek növényeivel, amelyek akár 1700 kilogrammot is kivonhatnának a városi levegőből. Az irányzat leginkább az amerikai és a német nagyvárosokban hódít, mert a növénytetők nemcsak a porszennyezést mérséklik, de a mikroklímára is jótékony hatással vannak. Kánikulában csökkentik a városi térségek hőmérsékletét, mivel visszajuttatják a nedvességet a levegőbe. A heves esőzések idején a zöldtetők mérsékelhetik az áradásokat, elejét veszik a csatornahálózat dugulásának, köszönhetően a növények vízigényének. A zöldtetők ültetőközege és a növényzet ugyanis felszívják, elnyelik a vizet, ami máskülönben azonnal, közvetlenül a csatornarendszerekbe folyna. Egy intenzív zöldtető átlagosan 75 %-át képes megtartani a lehulló csapadéknak, az így helyben tartott esővizet pedig újra lehet hasznosítani.
Hazai helyzet
Becslések szerint a kihasználatlan tetőfelültek aránya a városokban az 50 százalékot is meghaladhatja. Amíg azonban 2004-ben hazánkban körülbelül 1 millió négyzetméternyi zöldtető volt összesen, Németországban évente épül ugyanennyi. Pedig elengedhetetlen lenne a zöldfelületek növelése, különösen a fővárosban, hiszen itt a legkedvezőtlenebb a zöldfelületi ellátottság. Budapesten az egy főre jutó közcélú zöldfelület aránya mindössze 6,2 négyzetméter egy 2006-os adat szerint és azóta sem jobb a helyzet. Persze, vannak figyelemfelkeltő akciók, mint amilyen a Budapesti Corvinus Egyetem Villányi úti Központjának (a volt Kertészettudományi Egyetemnek) K-épületén vagy a Siemens budapesti székházán létrehozott zöldtető, de említhetnénk a West End City Center tetőkertjét is, mely hazánkban az egyetlen közpark jellegű zöldtető.
Kivitelezés és karbantartás
Az épített szerkezeteken kétféle zöldfelület fordul elő: a vertikális zöldhomlokzat, valamint a zöldtető. Zöldtető az a növényzettel telepített tető, amelyben az épületszerkezet, a tetőszigetelés rétegei, valamint a kertészeti felépítmény szerves egységet alkotnak. A növények a tetőkön is gondozást igényelnek. Évente kell a víznyelőket kitisztítani, a gyomokat eltávolítani. Kaszáláskor a nyesedék a felületen maradhat, ami természetes komposztként fontos szerepet játszik. Szükséges az egy-két évenkénti tápanyag-utánpótlás, de megfelelő növényzettel és termő közeggel az öntözés és a nyírás nem indokolt. A növényes tetőket elsősorban az új épületek és főleg a középületek alkalmazzák. Többe kerülnek ugyan, mint a hagyományos fedőanyagok, a pluszkiadás azonban hamar megtérül azzal, hogy hűtőhatásuk nyaranta csökkenti a légkondicionálás költségét, télen viszont megtartják a meleget, hiszen kiváló hőszigetelők. Mindezek miatt minél több magánháznál is érdemes lenne alkalmazni. Koppenhágában például már kötelező minden új, 30 foknál alacsonyabb dőlésszögű tetejű épületet növényekkel fedni.
