Mi kell egy ökoházhoz?
A fenntarthatóság mindenkinek mást és mást jelent - A megvalósuláskor ez az épület teljes életciklusára kihat a tervezéstől az építésen, a karbantartáson és felújításon át egészen a lebontásig. Úgy foglalja magába a gazdaságossági, hasznossági, tartóssági és kényelemi szempontokat, hogy fókuszban az ökológia áll, természetes alapanyagokkal és energiahatékonysággal. Egy ideális ökoházra jellemző az energia, a víz és egyéb erőforrások hatékony használata, az egészséges környezet kialakítása, valamint a hulladéktermelés, szennyezés és károsanyag kibocsátás csökkentése. Bontsunk elemeire egy ilyen ökoházat.
Hobbit házForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: JordyMeow
Alapanyag
Kezdjük az alapanyagokkal. Az ökoház olyan alapanyagokból készül, ami bőségesen rendelkezésünkre áll a természetben, és jóval kevesebb feldolgozást igényel, mint a hagyományos építőanyagok. Az alapanyag lehetőleg helyi legyen és olyan felhasználási folyamaton menjen végig, ami környezetkímélő, mint a vályogház, földház vagy szalmabálaház.
Vízgazdálkodás és szennyvíz
A vízrendszer kialakításánál gondolnunk kell az esővíz gyűjtésére és felhasználására, amivel például öblíthetjük a WC-t, de megfelelő tisztító folyamat mellett a háztartásban is felhasználhatjuk vagy akár még ivásra is alkalmassá tehetjük. A vízvezetékrendszer kialakításánál elkülöníthetjük a szürke vizet, ami a mosással, fürdéssel és a mindennapi vízhasználattal keletkezik és ezt is használhatjuk WC öblítésre. A keletkező szennyvíz tisztítására számos lehetőségünk van, a mechanikai tisztításról (gépi berendezések) egészen a pálmaházra emlékeztető vízi növényekkel beültetett üvegházig, ez esetben a növények természetes úton tisztítják meg a vizet.
Fűtés
A fűtésnél az első és legfontosabb lépés a megfelelő szigetelés a falak esetében, valamint több rétegű nyílászárók alkalmazása. A szigetelést zöld tetővel, vagy zöld fal kialakításával is elő lehet segíteni, ahol a növények alatti földréteg is hatékony hőszigetelőként funkcionál. A fűtésrendszer kialakítása ezután kezdődik, aminek talán a legtermészetesebb módja a passzív hő csapdák kialakítása, ahol a ház a nap által termelt hőt megtartja okosan kialakított és elhelyezett nyílászárói és falai segítségével (ilyen pl. a Porter iskola zöld épülete, amelyben egyedülálló "ökofalat" hoztak létre). Történhet a téli fűtés és nyári hűtés geotermikus hőszivattyúval is, amikor a levegőt több méter mélyen leviszik a föld alá, ahol a föld hőmérséklete felmelegíti és fűti a házat.
Fűtéshez használhatunk napkollektor által felmelegített vizet is, biomasszát vagy rakétakályhát, ami ugyan fatüzeléses, de a megtermelt hőt vagy a felmelegedett füstöt hatékonyan és hosszan benntartja az épületben (A magas hőmérsékletű füstgázok 10-12 méter hosszú füstjáraton haladnak át, miközben hőjüket leadják a járat falán keresztül.). De ott van a komposzt kazán vagy komposzt láda lehetősége is, ami a komposztálás lebomlási folyamata során keletkezett hőt használja fel.
Energia
Energiahasználatnál se felejtsük el csökkenteni fogyasztásunkat, például áramtalanítsuk a használaton kívüli készülékeket és csak azt az elektromos tárgyat működtessük, amit éppen használunk. Energiaszükségletünk kielégítésénél is figyelembe vehetjük, hogy milyen erőforrásban gazdag a vidék. Ha magas a napsütéses órák száma, akkor érdemes napelemekben gondolkodni, ha szeles vidéken lakunk, akkor házi szélturbinában.
Zöldek és kertek
Említettük a növények fontosságát a szigetelésben és a vízinövények szükségességét a szennyvíztisztításban. Elsődleges szerepük természetesen a saját élelmiszerünk megtermelésében van. Ehhez minden rendelkezésre álló területet ki tudunk használni, beltérben és kültérben is, balkonokat, falakat, ablakokat kihasználva. Ha pedig kert is tartozik a házhoz, akkor érdemes permakultúrás, biodinamikus vagy biointenzív kertészkedési módot alkalmazni, ahol kis helyen is sok zöldséget tudunk megtermelni.
A fent említett rendszerek egy részének kiépítése igen költséges lehet, mint például a geotermikus hőszivattyú, ám hosszútávon kifizetődő. Ha még építés előtt állunk, akkor sokat spórolhatunk később, ha már a tervezésnél gondot fordítunk a ház tájolására és a nyílászárók elhelyezésére hőgazdálkodási szempontból. Sőt ha speciális alternatív energiaforrásokat, vagy saját kazánt építünk ki, akkor hosszútávon lehetőség nyílik az áramszolgáltató felé való árameladásra, ami az EU több országában már hivatalosan működik. Így nem mi fizetnénk a sárga csekket, hanem a közmű fizetne nekünk azért a "fölös" energiáért, amit otthon megtermelünk.
Az elkészült épületet pedig akár minősíthetjük is, jelenleg már több tanúsítvány létezik zöld ingatlanokra vonatkozóan. Írtunk a zöld minősítésekről korábban.
