Valószínűleg ilyenek lesznek a jövő városai
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology) Építészeti Karán komoly kutatások folynak azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokra kell megoldást adnia a jövő városának, hogyan kellene kinéznie az infrastruktúrának, illetve melyek az aktuális tendenciák. Tavaly konferenciát is rendeztek a témában az Agglomeráció jövője (The Future of Suburbia) címmel, az ebből készülő antológia idén lát napvilágot. Ennek kapcsán Alan Berger, az Egyetem tájépítész és várostervezés professzora a New York Timesban osztotta meg elképzelését arról, hogyan is épülne fel optimálisan a jövő városa.
Elképzelés a jövő városárólForrás: news.mit.edu
Szerző: Matthew Spremulli
Hyperloop koncepcióForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Mrdeluna
Csomagszállító drónForrás: commons.wikimedia.org
A jelenlegi folyamatok azt mutatják, hogy az élet leginkább az egyre terjeszkedő kül- és elővárosokban összpontosul majd. Az Egyesült Államok lakosságának majdnem 70%-a él az elővárosokban, az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re világszerte 8-ból csak 1 ember él majd egymilliónál több lakosú nagyvárosban.
A kérdés az, hogy milyen változások lesznek, ha a jövő építészei és várostervezői meg akarnak felelni a klímaváltozás és a környezetvédelem kihívásainak. Berger szerint az elővárosok kíváló kísérleti terepei lehetnek az innovatív energia-, víz- és élelmiszergazdálkodás, valamint a társadalmi különbségek és a megfizethető lakhatás megoldásainak. Víziója szerint a fenntartható elővárosban kisebbek a házak és az épületek, például azért, mert nincs bennük garázs. Felére csökken az útburkolat és nő a növénnyel borított földterület aránya, mely könnyebben elvezeti a vizet. Több a park és a közösségi kert, az intelligens utcai lámpák pedig gazdaságossá és környezetbaráttá teszik a köztéri világítást.
Az egyirányú utak cseppalakban rendeződnek a közterek köré, így a gyalogosok biztonságosabban elkülönülhetnek az autóforgalomtól. Ez utóbbit az elképzelés szerint a közösségi, bérelhető elektromos-autók használata uralja, melyeket a város szélén, napelemes parkolókban tárolnak. Az autók alapvetően önműködőek lesznek majd és telefonos alkalmazással rendelhetők házhoz, vagy vehetők fel valamelyik, erre a célra kialakított parkolóból.
A másik jelentős, közlekedést érintő innováció a csomagküldő drónok használata lehet, ami csökkenti a csomagküldés szénlábnyomát, mivel sokkal kevesebb benzinre van szükség hozzá. Ez az innováció az Amazonnak köszönhetően már folyamatban is van, ahol már tesztelik az első csomagküldő drónokat.
Csomagszállító drónForrás: commons.wikimedia.org
Az elővárosokat érintően a közösségi közlekedés kulcsfontosságú szerephez jut, ennek kapcsán szólalt meg még a konferencián Knut Sauer, is, a Hyperloop One alelnöke is. (A téma kapcsán ajánljuk figyelmébe ezt az angol nyelven íródott cikket).
A hyperloop ötlete Elon Musk fejéből pattant ki még 2013-ban, de mivel azt mondta, neki nincs ideje vele foglalkozni, nyitott fejlesztésűvé tette (azaz a technikai adatokat megosztják nyilvánosan, akárcsak a nyílt forráskódú szoftverek esetében azok fejlesztői). A hyperloop egy olyan rendszer, melyben vákuumcsőben, légpárnás kapszulákban utaznának az emberek akár 1130 km/órás sebességgel, itt írtunk róla, és itt az első teszteléséről.
Hyperloop koncepcióForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Mrdeluna
A Végtelen agglomeráció (Infinite Suburbia) című összefoglaló kötetben a professzoré mellett több olyan tanulmány szerepel, mely a városok jövőjét kutatja. Az 1200 oldalas könyv intenzív, két éves együttműködés eredménye, melyben 52 szerző és több kutató vett részt.
Kiemelt kép forrása: MIT / szerző: Matthew Spremulli
Hyperloop forrása: Wikipedia
