Sokkoló tények arról, hogyan tesszük tönkre Földünket

Magazin

írta: Admin
2018/03/18

Fogyatkozó erdők, csökkenő ivóvízkészletek, talaj- és vízszennyezés. Miközben a környezetrombolás gigantikus méreteket ölt, az emberiség a 9 milliárd fő felé halad.

Naponta tűnnek el nagyobb erdők
Naponta körülbelül 270 000 fának megfelelő mennyiségű papír landol a szeméttelepeken illetve a csatornákban, és ennek körülbelül 10%-a wc-papír. A wc-papír iránti kereslet főleg a fejlődő országokban növekszik rohamosan, ennek hatására pedig egyre több fára van szükség. A papíriparban gyakran környezetbarát megoldásként tekintenek arra a lehetőségre, hogy nem a régi erdőket vágják ki, hanem újakat telepítenek. Ez sem igazán jó módszer azonban, mert ezek az újonnan létesült monokultúrák gyakran kiszorítják az őshonos növény- és állatfajokat, emellett hatalmas mennyiségű növényvédőszerre és műtrágyára van szükség a fenntartásukhoz. Az újrahasznosítás ebben az esetben is kézenfekvő megoldás, mellyel nemcsak a fák egy része menekül meg, de újrahasznosítható lenne a hulladék egy része is, mely például az Egyesült Államokban a becslések szerint a szemét 35-40%-át teszi ki.

Állandó és kicsiny vízkészlet
A fák mellett a vízkérdés szintén égető ökológiai problémát jelent, nemcsak azért, mert a Föld vízkészlete állandó, hanem azért is, mert bár bolygónk kétharmada víz, ennek kevesebb, mint 1%-a iható. Ráadásul, ez a csekély mennyiség is rohamosan csökken a klímaváltozásnak és a szennyezéseknek köszönhetően. Az édesvíz 87%-át a mezőgazdaság használja fel, és ennek is 60%-a megy kárba a nem megfelelő öntözőrendszerek következtében. Valószínűsíthető, hogy a 21. század közepére komoly vízkrízis köszönt be olyan helyeken is, melyek addig bővelkedtek ebben az erőforrásban. Ázsiában például 1955 és 1990 között 40-60%-al esett az egy főre jutó édesvíz mennyisége, 2025-re várhatóan a földrész legtöbb országa már súlyos vízproblémákkal fog szembesülni. ENSZ Vízügyi Elnöki Testületének jelentése rávilág: "A víz kérdése e századra egyenesen élet-halál kérdéssé vált". A dokumentum szerint egyéneknek, közösségeknek, cégeknek, városoknak és országoknak egyaránt meg kell érteniük, hogy milyen szerepet tölt be a víz a földi életben, hogy milyen sokféle értékkel rendelkezik, hogyan kell vele bánni, hogyan kell megbecsülni.

Két kontinensnyi szemét az óceánban
A Csendes-óceáni szemétsziget jelenleg akkora, mint az Egyesült Államok területének kétszerese, és a becslések szerint 100 millió tonna szemetet tartalmaz. De hogyan kerül a szemét óceánba? Számos helyen nincs elég szeméttelep a hulladék befogadására, Ghánában például a keletkező hulladéknak mindössze 60%-át tudják elhelyezni, a maradék így a természetbe - illegális szemétlerakókba, vízmosásokba - kerül. A hulladék aztán gyorsan megtalálhatja útját a közeli természetes vízekbe, például a könnyed nejlonszatyrokat a szél is szállítja. Megoldás lenne a megelőzés - avagy a hulladék csökkentése -, és az újrahasznosítás. Az óceáni szemétszigetekről itt és itt is olvashat.

Elektronikai hulladék
Az E-hulladék szintén komoly problémát jelent. Évente több, mint 50 millió tonna elektromos hulladék termelődik, melynek mindössze 11,4%-át gyűjtik szelektíven, és annak is csupán egy csekély hányada hasznosul újra. Az amerikaiak például naponta dobnak ki körülbeül 130 000 számítógépet, és éves szinten körübelül 100 millió mobiltelefontól válnak meg. Sok esetben az újrahasznosításra szánt hulladékot illegális lerakókban helyezik el, így aztán a mérgező anyagok, mint a kadmium, ólom, higany, króm és polivinil-klorid a talajba szivárognak, a talajvízen keresztül pedig a természetes vízekbe is eljutnak, így károsítván az ottani élővilágot. Az e-hulladékról itt és itt is olvashat.

Óceáni halott zónák
Egyúttal a víz- és talajszennyezés hatásaként is, növekszenek az úgynevezett "halálzónák". Ezek olyan, oxigénben szegény óceáni területek, ahol bizonyos mikroorganizmusokon kívül már nincs élet. 2015-ben a tudósok az Atlanti-óceán északi részének trópusi vizeiben nyílt óceánon képződő, mondhatni "közlekedő" halálzónákat fedeztek fel, melyek örvényekben formálódva tömeges élőlénypusztulást eredményezhetnek. Bővebben erről itt olvashat.

Népességrobbanás
Az emberi populáció többet nőtt az elmúlt 50 évben, mint korábban bármikor. Az emberiség majdnem egész történelme alatt - az 1800-as évek elejéig  - érte el az 1 milliárd főt, ma pedig már 7,6 milliárdnál járunk. Az ENSZ becslései szerint így 2050-re elérjük a 9 milliárd főt. Egy ekkora populáció hatalmas terhet ró az egyébként is szűkös erőforrásokra. Ennek kezelésére sürgősen új stratégiára van szükség a döntéshozók részéről. Az emberi populáció növekedéséről szóló cikkünket itt tekintheti meg.


Kép forrása / Kép szerzője: Colocho

forrás: momtastic.com, blog.nationalgeographic.org, iinterestingfacts.blogspot.hu, 4ocean.com

A rovat új hírei

Hasonló

Mikroműanyag úszik a Tiszában!

Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai ...

A rovat legolvasottabbjai

PET Kupa: kihívások és sikerek

Idén augusztusban 6. alkalommal szálltak vízre lelkes önkéntesek, hogy a Felső-Tiszát megtisztítsák a főként Ukrajnából és ...